Jók az új szelek a közoktatásban, ám a gyakorlatban dől el, mennyit használnak a tanévszerkezet-módosítást is hozó változások

– vélekedett a szülők képviselője.

A leglényegesebb változás a módosult tanévszerkezet

A szabályzatot leginkább azért kellett módosítani, mert megváltozott a tanév szerkezete: a következő tanév már nem két félévből, hanem öt modulból áll. Az említett dokumentum az alapja az iskolai belső rendszabályoknak – a diákokat, pedagógusokat, szülőket egyaránt érinti. A rendelet szabályozza, hogy másként számolják a gyerekek általánosát, miután már nem kell félévi dolgozatokat írniuk, illetve kitér az elektronikus napló használatára is.

Minden tanintézetben létre kell hozni egy „szakmai formálást” elősegítő bizottságot. A diákok áthelyezése egyik tanintézetből a másikba csak alapos indokkal történhet meg. Ugyanakkor a rendelet megszüntet minden, eddig még létező lehetőséget, hogy a szülőktől pénzt gyűjtsenek.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő lapunknak kifejtette, a legszembeötlőbb változás a tanév szerkezetéhez kötődik: törölték, behelyettesítették a félévhez köthető tevékenységeket, így változtak az értékelés menetrendjére, a dolgozat­írásra, a hiányzások számára vonatkozó eddigi cikkelyek.

Kiss Imre rámutatott, előfordul, hogy a diák a képességvizsgán nem ér el olyan eredményt, hogy bejusson abba az osztályba, ahová szeretne, így utána próbálkoznak, hogy bekerüljön a romáknak vagy a sajátos nevelési igényű gyerekeknek fenntartott helyekre. Szeptembertől már csak nagyon indokolt esetekben, például egészségügyi okokra hivatkozva lehet áthelyezéseket eszközölni.

A kicsapás eddig sem volt lehetséges a kötelező tíz osztályban, ám ezentúl már 11.,12., 13. osztályban sem lehet.

– mutatott rá a leglényegesebb változásra a főtanfelügyelő.

korábban írtuk

Hivatalos: búcsú a félévi dolgozatoktól, csak egyszer számolnak tanulmányi átlagot a következő tanévtől

Kedden jelenik meg a közoktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet, de a fontosabb módosításokat már hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter.

Finanszírozni is kellene a változásokat

Nagy vonalakban „a helyükön vannak” a módosítások, ezekről közvita zajlott, a szakmai szervezetek az elmúlt hónapokban megfogalmazták meglátásaikat – mutatott rá Csíky Csengele. A Magyar Szülők Szövetségének elnöke kifejtette, amit most nem látunk a rendelkezések között, egy hosszabb folyamat eredménye lesz – például kérték, hogy a tanév szerkezetének a módosításával változzon a tanterv, a tananyag, a keret­óraszámok is.

Mindennek igazodnia kell majd a megváltozott tanévszerkezethez, ez viszont egy hosszabb folyamat, miután a pedagógusok, a diákok a gyakorlatban is megtapasztalják, miként tudják az adott tananyagot rögzíteni az állandó számonkérés hiányában is. A modulrendszer pedig projektalapú gondolkodást feltételez, ez maga után von egy csomó más módosítást, rengeteg kreativitásnak biztosít helyet a pedagógusok és a diákok részéről is – szögezte le a szövetség elnöke. Hozzátette,

„Reméljük, a radikális változtatás maga után vonja az anyagi támogatást is, és más szelek fújnak majd az oktatásban. Nagy szükség volt a változásokra, erre a társadalom is készen áll, hat-hét évvel ezelőtt egy ilyen módosításcsomag még biztos kiverte volna a biztosítékot” – részletezte Csíky Csengele.

Véleménye szerint ez egy jó kezdet, ám vigyázni kell, hogy ne rontsuk el, használjuk ki a lehetőségeket, ne ragaszkodjunk görcsösen a megszokott formákhoz, melyekről mindannyian tudjuk, hogy nem működnek.

Az oktatásban sincs szükség hálapénzre

A híradásokban hangsúlyozottan helyet kapott, hogy tilos a pénzgyűjtés, a pedagógusok megajándékozása, de ez eddig sem volt megengedett, sőt már büntetést is kilátásba helyeztek, ami végül nem történt meg. A szülői szövetség elnöke rámutatott, a magyar közoktatásra nem annyira jellemző, de országos szinten elharapózódott, hogy a szülők születésnapon, karácsonykor vagy éppen tanévzáráskor egymást túllicitálva igyekeztek megvenni a pedagógusnak a toronyórát láncostól.

Ez ugyanaz a kategória, mint az egészségügyben a hálapénz. A társadalmi gondolkodás megváltoztatására van szükség:

– részletezte a szövetség vezetője. Hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy a pedagógus elveszíti a szülők tiszteletét, szeretetét, megbecsülését, és nem kaphat egy csokor virágot, hanem az extrém megnyilvánulásokat küszöböli ki.

Csíky Csengele arra is kitért, hogy a tanintézetek mellett létrejöttek a jogi szervezetek – egyesületek, alapítványok –, melyek begyűjtik, lehívják a különböző támogatásokat, szülői adományokat, pályáznak, majd a pénzt célirányosan hasznosítják.

Ez a rendszer váltotta fel az úgynevezett iskolapénz begyűjtését, hogy minden jogszerűen történjen. Ez egy szükséges megoldás volt, viszont nehéz az átállás, mert rengeteg ezzel az adminisztratív feladat, nehéz a hosszú távú fenntarthatóság, mert ha az alapító szülő gyereke végez, a szülő érdekeltsége megszűnik. A Magyar Szülők Szövetsége például segít biztosítani a folytonosságot.

Új módszerek kellenek a fegyelem megtartásához

A rendeletcsomagban ugyanakkor kérdéseket vet fel a kicsapás lehetőségének megvonása, a megengedett hiányzások számának változása, az egyetlen magaviseleti jegy – mutatott rá Csíky Csengele. Kifejtette, az alkotmány kimondja, hogy az oktatás mindenkinek joga, sőt mi több: kötelező, tehát ha egy diákot kicsapnak, megfosztják ettől az alkotmányos jogától. Törvénykiigazítás-sorozatra lesz szükség, hiszen jelenleg még kusza, hogy mi történik majd azokkal a diákokkal, akik rengeteg hiányzást halmoznak fel, vagy magatartásuk káros a közösség számára.

„Ez egyelőre számunkra életidegen, nem tudjuk, milyen helyzeteket von maga után, de az már biztos, hogy a félévente adott magaviseleti jegynek sem volt nevelő hatása, ezért felesleges ehhez ragaszkodni. Más módszereket kell találni a diákok magaviseletének szabályozására, a nyugati országok iskoláiban erre számtalan példa van, azokat kell alkalmazni” – mondta a szülői szövetség elnöke.

Ennyi módosítás nem elég

– szögezte le lapunknak eközben Vass Péter, a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (Makosz) elnöke. Hozzátette, az egyértelmű, hogy változásokra szükség van, de azt, hogy ezek a módosítások milyen hatással lesznek az oktatás minőségére, a diákok, tanárok munkájára, akkor látszik majd, ha a gyakorlatban is kipróbálják – mondta a Makosz elnöke.

Példaként említette az áthelyezés szigorítását, mondván: ez is kétélű, hiszen nem lehetnek ugyan kivételek, de így nem kapnak egyáltalán második esélyt azok, akik elrontották a képességvizsgát, de utána összekapták magukat. Akkor lehet teljes képet alkotni a módosítások hatásáról, amikor már látjuk, miként működnek – szögezte le Vass Péter.