Kik szavazhatnak? Az EP-választásokon szavazhat minden olyan román állampolgár, aki a szavazás napjáig betölti 18. életévét. Szavazhatnak továbbá az Európai Unió bármely tagállamának polgárai, akiknek állandó lakhelye vagy állandó tartózkodási helye Románia területén van. Nem voksolhatnak a szellemi fogyatékkal élõk és azok a személyek sem, akiket jogerõs bírósági döntés tilt el szavazati joguk gyakorlásától. A népszavazáson – mivel az az ország belsõ ügyeit érintõ kérdésrõl szól – kizárólag román állampolgárok vehetnek részt. Hol és mikor zajlik a szavazás? A szavazási folyamat a korábbi választásokhoz és referendumokhoz hasonlóan zajlik azzal a különbséggel, hogy most egyazon szavazókörzetben két külön teremben, vagy egyetlen terem két, egymástól teljesen elhatárolt részében rendezik be a szavazóhelyiségeket, amelyekben 7 és 21 óra között lehet voksolni. Nincs jelentõsége annak, hogy a választópolgár melyik helyiségben gyakorolja elõször szavazati jogát. Román állampolgárok számára ugyanakkor külföldön is szavazási lehetõséget biztosítanak, a szavazóhelyiségek általában nagykövetségeken és konzulátusokon mûködnek. Milyen dokumentumok alapján lehet szavazni? Román állampolgároknak személyi igazolványukat (kártyát, könyvecskét) vagy ideiglenes igazolványukat kell felmutatniuk a szavazóbiztosoknak. Külföldön útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal lehet szavazni. Az EU-tagállamok polgárainak személyazonossági dokumentumaik mellett fel kell mutatniuk az Állandó Választási Hatóság által kibocsátott lakhelybizonylatot is. Lehet-e más településen voksolni? Azok a választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak állandó lakhelyükön, az ország bármely szavazókörzetében voksolhatnak mind az EP-választások, mind pedig a referendumon. Állandó lakhelyükön azonban csak abban a körzetben szavazhatnak a polgárok, amelynek választói névjegyzékén szerepelnek. Névjegyzék, külön lista A választópolgárok állandó lakhelyük szerint szerepelnek az állandó választói névjegyzékeken. Azokat, akik más településen voksolnak, pótlistákon regisztrálják a szavazóbiztosok, emellett saját felelõsségükre nyilatkozatot írnak alá arról, hogy máshol nem szavaztak. Az EP-választáson külön listán regisztrálják a nem román állampolgárságú szavazókat is. Szintén pótlistára kerül azon szavazópolgároknak a neve, akik valamilyen okból lemaradtak az állandó névjegyzékrõl. Mi van a szavazólapokon? Mindkét szavazóhelyiségben egy-egy szavazólapon lehet voksolni. Az EP-választási szavazólap tulajdonképpen egy nyolcoldalas füzetecske, amelynek oldalain 13 párt jelöltjeinek névsora és jelvénye látható azonos méretû keretben, négyesével csoportosítva. Ugyanekkora keretben szerepel az egyetlen független jelölt neve is. Az RMDSZ 45 jelöltjének listája a szavazólap 4-ik oldalán, a bal felsõ sarokban, Tõkés László független jelölt neve pedig a 6-ik oldalon, az utolsó keretben szerepel. A népszavazási lapon egyetlen kérdés van, két lehetséges válasszal, az Igen és a Nem két külön keretben szerepel. Érvényes és érvénytelen szavazatok Az EP-választáson a szavazat csak akkor érvényes, ha a választópolgár egyetlen jelöltlistára vagy a független jelöltre üti a VOTAT feliratú pecsétet, a kereten belül, nem érintve egyetlen keretezõ vonalat sem. Hasonlóképpen a referendumon vagy az Igenre, vagy a Nemre kell ütni a szavazópecsétet. Mindkét voksoláson érvénytelennek számít az a szavazólap, amelyre a választópolgár egynél több helyre pecsétel. Mozgóurna Mozgóurnát csak azok a szavazópolgárok igényelhetnek, akik betegség vagy rokkantság miatt képtelenek elmenni szavazni, vagy olyan kórházban, illetve szociális otthonban tartózkodnak beutalóval, amelyben nem alakítanak ki különleges szavazóhelyiségeket. A mozgóurnát elõzetesen, írásban kell kérni a szavazókörzet elnökétõl. Kötelezõ-e szavazni? A szavazati jog gyakorlása nem kötelezõ, így a választópolgárok saját belátásuk és lelkiismeretük szerint dönthetik el, hogy az EP-választásokon és a referendumon is, vagy csak az egyiken vesznek részt, esetleg egyiken sem. A választópolgár a szavazófülkében bármelyik párt listájára vagy független jelöltre szavazhat, attól függetlenül, hogy a jelöltek aláírásgyûjtõ kampányai során melyik pártot vagy jelöltet támogatták kézjegyükkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
Látogatottsági adatok