Kik szavazhatnak? Az EP-választásokon szavazhat minden olyan román állampolgár, aki a szavazás napjáig betölti 18. életévét. Szavazhatnak továbbá az Európai Unió bármely tagállamának polgárai, akiknek állandó lakhelye vagy állandó tartózkodási helye Románia területén van. Nem voksolhatnak a szellemi fogyatékkal élõk és azok a személyek sem, akiket jogerõs bírósági döntés tilt el szavazati joguk gyakorlásától. A népszavazáson – mivel az az ország belsõ ügyeit érintõ kérdésrõl szól – kizárólag román állampolgárok vehetnek részt. Hol és mikor zajlik a szavazás? A szavazási folyamat a korábbi választásokhoz és referendumokhoz hasonlóan zajlik azzal a különbséggel, hogy most egyazon szavazókörzetben két külön teremben, vagy egyetlen terem két, egymástól teljesen elhatárolt részében rendezik be a szavazóhelyiségeket, amelyekben 7 és 21 óra között lehet voksolni. Nincs jelentõsége annak, hogy a választópolgár melyik helyiségben gyakorolja elõször szavazati jogát. Román állampolgárok számára ugyanakkor külföldön is szavazási lehetõséget biztosítanak, a szavazóhelyiségek általában nagykövetségeken és konzulátusokon mûködnek. Milyen dokumentumok alapján lehet szavazni? Román állampolgároknak személyi igazolványukat (kártyát, könyvecskét) vagy ideiglenes igazolványukat kell felmutatniuk a szavazóbiztosoknak. Külföldön útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal lehet szavazni. Az EU-tagállamok polgárainak személyazonossági dokumentumaik mellett fel kell mutatniuk az Állandó Választási Hatóság által kibocsátott lakhelybizonylatot is. Lehet-e más településen voksolni? Azok a választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak állandó lakhelyükön, az ország bármely szavazókörzetében voksolhatnak mind az EP-választások, mind pedig a referendumon. Állandó lakhelyükön azonban csak abban a körzetben szavazhatnak a polgárok, amelynek választói névjegyzékén szerepelnek. Névjegyzék, külön lista A választópolgárok állandó lakhelyük szerint szerepelnek az állandó választói névjegyzékeken. Azokat, akik más településen voksolnak, pótlistákon regisztrálják a szavazóbiztosok, emellett saját felelõsségükre nyilatkozatot írnak alá arról, hogy máshol nem szavaztak. Az EP-választáson külön listán regisztrálják a nem román állampolgárságú szavazókat is. Szintén pótlistára kerül azon szavazópolgároknak a neve, akik valamilyen okból lemaradtak az állandó névjegyzékrõl. Mi van a szavazólapokon? Mindkét szavazóhelyiségben egy-egy szavazólapon lehet voksolni. Az EP-választási szavazólap tulajdonképpen egy nyolcoldalas füzetecske, amelynek oldalain 13 párt jelöltjeinek névsora és jelvénye látható azonos méretû keretben, négyesével csoportosítva. Ugyanekkora keretben szerepel az egyetlen független jelölt neve is. Az RMDSZ 45 jelöltjének listája a szavazólap 4-ik oldalán, a bal felsõ sarokban, Tõkés László független jelölt neve pedig a 6-ik oldalon, az utolsó keretben szerepel. A népszavazási lapon egyetlen kérdés van, két lehetséges válasszal, az Igen és a Nem két külön keretben szerepel. Érvényes és érvénytelen szavazatok Az EP-választáson a szavazat csak akkor érvényes, ha a választópolgár egyetlen jelöltlistára vagy a független jelöltre üti a VOTAT feliratú pecsétet, a kereten belül, nem érintve egyetlen keretezõ vonalat sem. Hasonlóképpen a referendumon vagy az Igenre, vagy a Nemre kell ütni a szavazópecsétet. Mindkét voksoláson érvénytelennek számít az a szavazólap, amelyre a választópolgár egynél több helyre pecsétel. Mozgóurna Mozgóurnát csak azok a szavazópolgárok igényelhetnek, akik betegség vagy rokkantság miatt képtelenek elmenni szavazni, vagy olyan kórházban, illetve szociális otthonban tartózkodnak beutalóval, amelyben nem alakítanak ki különleges szavazóhelyiségeket. A mozgóurnát elõzetesen, írásban kell kérni a szavazókörzet elnökétõl. Kötelezõ-e szavazni? A szavazati jog gyakorlása nem kötelezõ, így a választópolgárok saját belátásuk és lelkiismeretük szerint dönthetik el, hogy az EP-választásokon és a referendumon is, vagy csak az egyiken vesznek részt, esetleg egyiken sem. A választópolgár a szavazófülkében bármelyik párt listájára vagy független jelöltre szavazhat, attól függetlenül, hogy a jelöltek aláírásgyûjtõ kampányai során melyik pártot vagy jelöltet támogatták kézjegyükkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Látogatottsági adatok