Kétséges Biró kinevezése – Kelemen nem kerülne étlapra

Victor Ponta miniszterelnök pénteken küldte el az államfőnek a javaslatot a tárcák élére szánt személyekről. Băsescu délután sajtónyilatkozatban tudatta, sem Birót, sem Mandát nem tartja alkalmasnak a tisztségre. Az államfő Biró hiányos román nyelvtudásával indokolta az elutasítást. „Nem szeretném, hogy Románia művelődési miniszterét kétlábú gyerekekről szóló mesék üldözzék” – indokolta döntését.

Ezzel az államfő arra utalt, hogy Birót 2010-ben, amikor Nagyvárad alpolgármestere volt, egy román rádiós élő adásban megtréfálta, megkérdezte ugyanis, hogy élnek-e Váradon kétlábú (biped) gyerekek. Biró félreértette a kérdést, és azt hitte, koldusokról van szó, így közölte: a kétlábú gyerekek eltűntek a város utcáiról, mert összegyűjtötték őket.

Băsescu szerint nem elfogadható, hogy a román kormány egyik tagja nem érti tökéletesen a román nyelvet, hiszen a tárcának a román értelmiséggel kell foglalkoznia. Rámutatott: nem Biró nemzetiségével van baja, hiszen Markó Bélát és Kelemen Hunort nagyra becsülte a művelődési miniszteri tisztségben. Rámutatott: ha Birót a közlekedési tárca élére jelölték volna, azt jóváhagyja, mivel közgazdászként és a helyi közigazgatásban ezen a téren van tapasztalata.

Claudiu Manda kinevezésének elutasítását annak fiatal korával és tapasztalatlanságával indokolta. Kijelentette ugyanakkor: a jelölések elutasítása nem végleges, még egyeztetni kíván a jelöltekről, de arra kérte a kormányfőt, keddig vagy szerdáig gondolja át döntését. Victor Ponta miniszterelnök ugyanakkor kijelentette: nem változtat az elhatározásán, és fenntartja a jelöléseket. „Kocsmai stílusúnak” nevezte Băsescu nyilatkozatát, és leszögezte: a minisztériumokban szakértők foglalkoznak a szakkérdésekkel, a miniszterek pedig politikusok, akik politikai felelősséget vállalnak a döntésekért. Az RMDSZ is közölte: fenntartja Biró jelölését.

Kelemen: ne kerüljünk fel az étlapra!

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egyébként pénteken, Băsescu nyilatkozata előtt azt mondta: az RMDSZ azért marad tagja a bukaresti kormánykoalíciónak, mert „belülről” több esélyt lát az erdélyi magyarságnak fontos kormányzati álláspontok befolyásolására, mint ellenzékből. „A kormányból léptem ki, nem a koalícióból” – mondta az MTI-nek az RMDSZ elnöke.

Hozzátette: a koalíciós egyeztetéseken az RMDSZ küldöttségét továbbra is ő vezeti annak érdekében, hogy érvényesítsék a 2014 márciusában megkötött koalíciós megállapodás előírásait.

„Nagyon fontos, hogy ott üljél az asztalnál, hogy ne kerüljél fel az étlapra. Hogyha meg akarjuk próbálni befolyásolni a különböző kormányzati döntéseket, beleértve azt az álláspontot is, amit én hihetetlenül rossznak tartok, a Minority SafePack kapcsán a luxembourgi perbe való (román) beavatkozást, akkor ehhez ma nagyobb esélyünk van úgy, hogy a kormányzaton belül próbáljuk ezt a munkát elvégezni, mint hogy kívülről próbáljuk a munkát befolyásolni” – magyarázta az RMDSZ elnöke.

Öt hónap mérlege

Alig öt hónapos miniszteri ténykedését összegezve, Kelemen Hunor az MTI-nek elmondta: sikerült tartani vállalásait, és meggyőződése, hogy Biró Rozália folytatja az ál­tala elindított projekteket. Rámutatott: há­rom bukaresti kulturális intézményben zaj­lik az építkezés, sikerült az intézmények működéséhez többletforrásokat rendelni a költségvetésből, közvitára bocsátották az új mozitörvényt, és az örökségvédelmi törvénykönyv is 90 százalékban elkészült.

„Az aradi Szabadság-szobrot föltettük a B kategóriás műemlékek listájára, és tegnap kormányhatározattal elfogadtuk, hogy Gábor Áron ágyúja végleg hazakerül Sepsiszentgyörgyre a Székely Nemzeti Múzeumhoz” – számolt be a csütörtöki kormányülésen született döntésről. Hozzátette: néhány napja aláírta azt a miniszteri rendeletet, amely a műemlékek többnyelvű feliratozására vonatkozik azokon a településeken, ahol kisebbségben élnek különböző nemzeti közösségek.

Mint ismeretes, Kelemen azért távozott a kormányból, mert kiderült: a külügyminisztérium az RMDSZ-szel való konzultáció nélkül Románia nevében az Európai Bizottság oldalán lépett be abba a perbe, amelyet az RMDSZ az Európai Kisebbségek Föderális Uniójával (FUEN) közösen indított a brüsszeli testület ellen.

A pert azért kezdeményezték az EU bíróságán, mert az Európai Bizottság illetékesség hiányában nem volt hajlandó foglalkozni a FUEN által benyújtott Minority SafePack nevű polgári kezdeményezéssel, amely azt célozza, hogy uniós szinten rögzítsék a kisebbségi jogokat. Az EB álláspontja azonban az, hogy a kisebbségi ügyek nem közösségi, hanem tagállami hatáskörbe tartoznak.

Kelemen Hunor az RMDSZ elnökeként akkor kijelentette: elfogadhatatlan a külügy lépése, és az RMDSZ kormányból való kilépését is kilátásba helyezte. A Szövetségi Ál­landó Tanács ülésén azonban hosszas vita után végül azok álláspontja győzött, akik szerint az, hogy az RMDSZ koalíciós partnere a kisebbségek ellen lépett perbe, nem indokolja a kormányból való kilépést. Kelemen viszont lemondott a miniszterelnök-helyettesi és a művelődési miniszteri tisztségről, arra hivatkozva, hogy a polgári kezdeményezés egyik aláírójaként nem lehet egyszerre felperes és alperes ugyanabban a perben.