Kemény bírálatok érik a román balliberális kormány jogállamiságot sértő intézkedéseit

A rendszerváltás óta példátlan össztüzet zúdítottak a világ nagyhatalmai a Victor Ponta vezette román kormányra, aggodalmukat fejezve ki az utóbbi napok bukaresti fejleményei miatt.   Herman Van Rompuy, az Európai Tanács (ET) elnöke Máltán tett pénteki látogatása során nyilvánosan elítélte Romániát, aggodalmának adva hangot a bukaresti balliberális kormánykoalíció határozatai miatt az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság kapcsán. Az EU állam- és kormányfőit tömörítő testület soros belga vezetője közölte, a témában egyeztetni fog Victor Pontával és a tisztségéből felfüggesztett Traian Băsescuval is. Közben Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára kételyeinek adott hangot az államfő leváltási kísérletének törvényességét illetően, és bejelentette: a Velencei Bizottsághoz (VB) fordult annak kivizsgálására, hogy mennyire összeegyeztethetők a román kormány és a parlament határozatai a demokrácia és a jogállamiság elvével.

A strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet égisze alatt működő, független alkotmányjogászokból álló VB elnöke már szerdán bírálta a kormánynak azokat a „próbálkozásait”, hogy nyomást gyakoroljon az alkotmánybíróságra és csorbítsa a testület függetlenségét. Gianni Buquicchio felszólította Romániát – amely tagja a Velencei Bizottságnak –, hogy teljes mértékben tartsa tiszteletben saját alkotmányát, valamint a bírói függetlenségre és a jogállamiságra vonatkozó nemzetközi normákat.

Tovább késhet a schengeni csatlakozás

Az Egyesült Államok bukaresti nagykövete után Martin Harris brit nagykövet is arra intette a román koalíciót, tartsa tiszteletben az alkotmány előírásait, az alapvető állami intézményeket, valamint a bíróságok – beleértve az alkotmánybíróságot – ítéleteit. A francia kormány rendkívül éles hangvételű bírálatát követően, állást foglalt a belpolitikai fejleményekről a német kabinet is. Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár szóvivője közölte: Berlin rendkívül aggódik a bukaresti politikai reformok miatt, és erős kételyei vannak ezek legitimitását illetően. A német illetékes konkrét említést tett arról, hogy a Ponta-kormány sürgősségi rendelettel csorbította az alkotmánybíróság hatáskörét, ennek nyomán a talárosok már nem alkalmazhatnak normakontrollt a parlament által jóváhagyott törvények fölött. Seibert közölte, ezeket az intézkedéseket minden bizonnyal figyelembe veszi az EU az együttműködési és ellenőrzési mechanizmus közelgő jelentésében, de akkor is, amikor napirendre kerül Románia schengeni csatlakozása. Ezzel egy időben a német külügyminiszter attól tart, hogy Romániában a belpolitikai összeütközések miatt sérülnek az EU alapvető értékei, s a közös értékek sérelme akár az ország uniós integrációja lezárását is megkérdőjelezheti. Guido Westerwelle a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung vasárnapi német lapnak hangsúlyozta: nem érdemes arra számítani, hogy a német kormány „egyszerűen nem vesz tudomást” a romániai fejleményekről. Szerinte új módszereket kell kidolgozni a közös értékek védelmére, „olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek révén gyorsabban léphetünk fel közösen, ha egy EU-partnerország durván semmibe veszi az értékközösség betűjét vagy szellemét”. A bukaresti alkotmánybíróság védelmében már korábban felszólaló Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa, a testület egyik alelnöke a frankfurti lapnak kifejtette: az uniós együttműködésben a „jól működő és független igazságszolgáltatási rendszer a kölcsönös bizalom alapvető feltétele”. Hozzátette: „ennélfogva növekvő aggodalommal szemlélem a romániai fejleményeket”. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, német szociáldemokrata politikus a lapnak azt állította, a román kormány nem sértette meg ez EU működéséről szóló szerződést. Szerinte a Ponta-kormány „eljárása jogszerű”. „Ha viszont egy vizsgálat az európai jogi normákkal való öszszeférhetetlenséget állapít meg, cselekedni fogunk, és ebben az esetben mindegy, hogy miként hívják a miniszterelnököt” – mondta Schulz. Hannes Swoboda, az EP szociáldemokrata frakciójának vezetője korábbi, a bukaresti szocialistákat mentegető nyilatkozatához képest már keményebben foglalt állást a hétvégén, közölve: „gondosan tanulmányozzák” a román belpolitikai helyzetet, amiben „határozott romlás” állt be, és mindenkitől megkövetelik, hogy betartsa az uniós normákat. Immár másképp látják román elvbarátaik ténykedését a magyar szocialisták is, akik az európai szocialistákkal karöltve egy héttel ezelőtt még megakadályozták, hogy az Európai Parlament napirendjére tűzze a „román kérdés” megvitatását. Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő a Hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: osztja Laurent Fabius francia külügyminiszter álláspontját, miszerint az európai normák betartására hívta fel Pontát. Tabajdi szerint legkorábban szeptemberben kerülhet az EP napirendjére Románia ügye. A Románia schengeni csatlakozását hosszú ideje ellenző, sőt megakadályozó Hollandia külügyminisztériuma az alaptörvény és a hatályos jogszabályok betartására szólította fel Bukarestet, közölve, a németalföldi ország figyelemmel követi a romániai politikai fejleményeket.

Államcsínyt emleget az Európai Néppárt

Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium szóvivője nyilatkozatában kifejtette: Washington szerint a NATO-tag Romániában veszélybe került a hatalmi ágak szétválasztásának elve, az Európai Tanács pedig megbízta egyik szakértői testületét, hogy vizsgálja meg, megfelel-e az európai demokratikus normáknak a román államfő leváltását célzó eljárás. Az amerikai külügyminisztérium hivatalos közleményt is szentelt a bukaresti fejleményeknek, amelyek a tárca szerint alaposan gyengítik a független állami intézményeket, például a bíróságokat. Washington súlyos lépésnek nevezte Băsescu felfüggesztését, egyúttal felszólította a Ponta-kabinetet, tartsa tiszteletben az európai és a transzatlanti közösségeket egyesítő alapelveket és értékeket. Rendkívül keményen bírálják a román kormányt az európai kereszténydemokraták is. Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke „a teljhatalom irányába tett gátlástalan lépésnek” nevezte az államfő felfüggesztését, ugyanakkor Joseph Daul, az EP néppárti frakcióvezetője egyenesen úgy fogalmazott: a román államelnöknek és a két házelnöknek a házszabály, a törvények és az alkotmány megszegésével történt eltávolítása államcsínynek tekinthető. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke telefonon fejezte ki aggodalmait Victor Pontának, akinek ezen a héten Brüszszelben személyesen kell számot adnia kormánya intézkedéseiről. Hétvégi közleményében az EB kifejtette: elsősorban azon lépések miatt aggódik, amelyek „korlátozni szándékoznak olyan független intézmények tényleges hatáskörét, mint az alkotmánybíróság”, és amelyek kockáztathatják az évek alatt elért haladást. „A jogállamiság, a demokratikus ellenőrzési és kiegyensúlyozási lehetőségek, valamint az igazságszolgáltatás függetlensége az európai demokrácia sarokkövei, és nélkülözhetetlenek az Európai Unión belüli kölcsönös bizalomhoz” – áll a közleményben, amely arra figyelmeztet, hogy a kormánypolitikának és a politikai lépéseknek ezeket az elveket és értékeket tiszteletben kell tartaniuk. A bizottság megerősítette azt is, hogy az igazságügyi reform és a korrupcióellenes fellépés haladását a mostani fejleményektől függetlenül is vizsgálja, és hamarosan jelentést ad ki az elmúlt öt évben e területeken végzett román munka értékelésével.

Ponta stabilitásról beszél

Ponta maga is megerősítette, hogy csütörtökön Brüsszelbe utazik, ahol arról akarja tájékoztatni az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy Románia „visszafordíthatatlanul elkötelezett” a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége mellett. „Több ízben beszéltem már európai partnereinkkel: aggodalmaik és kérdéseik legitimek, és a kormány kötelessége minden szükséges biztosítékot megadni arra vonatkozóan, hogy Románia jogállam, és az is marad, amely betartja az alkotmányosság európai szabványait” – szögezte le a miniszterelnök. A Szociálliberális Szövetség (USL) társelnöke úgy vélekedett, hogy a politikai válságtól függetlenül Románia stabil ország marad, egyúttal ígéretet tett arra, hogy az államfő leváltásáról megszervezendő népszavazásig nem tervez és nem támogat semmilyen személycserét az alkotmánybíróság, a bíróságok, a korrupcióellenes ügyészség, a feddhetetlenségi ügynökség és a titkosszolgálatok vezetőségében, és szavatolja ezek stabil működését. Ponta arról biztosította az ország hitelezőit, hogy a politikai válság ellenére a román kormány teljesíti a nemzetközi pénzintézetekkel szemben vállalt kötelezettségeit, folytatja a szerkezeti reformokat.

Die Presse: Ponta „bolsevik tisztogatása”

Bő terjedelemben foglalkozik a bukaresti fejleményekkel a világsajtó. „Victor Ponta eltökéltnek tűnik abban, hogy bolsevik típusú tisztogatások révén bebetonozza hatalmát” – írja a Die Presse című konzervatív osztrák napilap Ponta puccsa című írásában. Osztrák elemzők szerint a szociáldemokrata kormányfő arra számíthat, hogy az európai konzervatívok éppúgy kitámadják, mint tették azt a szocialisták az utóbbi hónapokban Orbán Viktor magyar miniszterelnök esetében. A magyarországi helyzettel hasonlítja össze Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem jogászprofesszora a The New York Times amerikai liberális napilap honlapján az elmúlt napok romániai belpolitikai fejleményeit, megállapítva, mindkét országban megkísérlik kiiktatni a hatalom alkotmányos fékeit. A Románia az új Magyarország? című elemzés szerzője szerint „noha a nyomorúságot nem helyénvaló összemérni, a magyarországi helyzet sokkal súlyosabb, mint a romániai, legalábbis egyelőre”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap Román válság című vezércikkének szerzője úgy véli: legfőbb ideje, hogy az EU pontosan akkora figyelmet fordítson Bukarestre, mint ahogy tette azt Budapest esetében, hiszen szerinte Románia uniós tagsága „óta nem emelkedett ki a korrupció mocsarából, amelyben az inkább palotaforradalmat, mintsem demokratikus forradalmat jelentő »rendszerváltás« óta van”.