Kelemen Hunor román állampolgárságának megvonásával „korszerűsítenének”

– áll a közleményben.

A koalíció azt is közli, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz és a parlamenthez fordul a nyilatkozat miatt, amely álláspontja szerint „magas fokú ideológiai penetrációval rendelkezik a magyar közösség soraiban.”

– fogalmaznak a szerzők.

A szervezet azért is súlyosnak tekinti Kelemen nyilatkozatát, mert úgy értékeli: az RMDSZ elnöke azáltal „tagadja, hogy a román néphez és államhoz tartozik.” Ezért felszólítják, hogy mondjon le képviselői mandátumáról, és sürgősen tisztázza a román államhoz való viszonyát. Ellenkező esetben azt javasolják az állampolgári hatóságnak, hogy vonja vissza Kelemen román állampolgárságát.

A koalíció vezetői – akiket az év elején Sorin Grindeanu akkor miniszterelnök és Sevil Shhaideh kormányfőhelyettes is fogadott – szerint a romániai politikai rendszer elöregedett, a közigazgatás pedig „beteg”, ezért az állami intézmények, az oktatás és a gazdaság megreformálását szorgalmazza.

Ugyanakkor

egy pénteki közleményben például a szatmárnémeti önkormányzatot bírálta, amiért a helyi rendőrség állományának bővítésére kiírt versenyvizsgán a magyar nyelv ismeretét is feltételül szabta. A koalíció ezt „nemzetellenesnek” és „diszkriminatívnak" tartja.

Az ominózus interjúban, amely múlt héten jelent meg a kolozsvári Szabadság napilapban, Kelemen Hunor arról beszélt: 1918-nak az értékelése száz évvel az események után sem igazán változott a két közösségen belül. A magyarok sem gondolkodnak ma másképpen 1918-ról és az elmúlt száz évről, mint a románok.

„Biztos vagyok abban,

De mivel a két világháború között, Ceauşescu alatt is egyértelmű volt ez a szándék, 1989 után szintén gyakran lehetett ezt a ki nem mondott törekvést érezni, nyilvánvaló, hogy újratermelődtek a félelmek: a románok attól félnek, hogy el akarjuk szakítani Erdélyt, a magyarok pedig attól tartanak, hogy a románok meg akarják fosztani őket az identitásuktól. Ezek a félelmek nyilván a jelenbe, illetve a jövőbe torkollnak, és nem látom annak a lehetőségét, hogy lényegesen változtatni tudjunk rajta” – mutatott rá.

Hozzátette: álláspontja szerint a legnagyobb hiba az lenne, ha 2018-ban beburkolóznánk sündisznóállásba, és egy éven keresztül csak félnénk, rettegnénk és siránkoznánk. „A románok felé, főleg a fiatalok, 20-30 évesek irányába próbálnánk egy lazább, érthetőbb kampányt folytatni, főleg az online médiában, de nem csak. Megpróbáljuk elmagyarázni, kik vagyunk mi, a 21. században élő erdélyi magyarok, és mit akarunk. Mert rengeteg olyan tévképzet, előítélet él rólunk, amelyet a román társadalom történelemszemlélete alkotott.

– szögezte le az RMDSZ elnöke.

A koalíció javaslata egyébként nehezen teljesíthető, mivel az 1991-es állampolgársági törvény értelmében nem vonható vissza egy olyan személy állampolgársága, aki születés révén szerezte meg azt.

A jogszabály szerint az állampolgárság attól vonható meg, aki külföldön olyan súlyos cselekedeteket követ el, amelyek sértik Románia érdekeit vagy rontják a megítélését, attól, aki olyan állam hadseregébe jelentkezik, amellyel Románia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat vagy hadban áll, aki csalással szerezte meg az állampolgárságot, aki terrorszervezetekkel áll kapcsolatban, vagy attól, aki a nemzetbiztonságot veszélyeztető cselekedeteket követett el.