Katonai bővítés kérdőjelekkel

Emellett olyan kérdésekrõl is szó esik majd a NATO eddigi legnagyobb, 59-ik csúcsértekezletén, mint a partnerállamokkal való kapcsolatok erõsítése, a balkáni térség biztonságának kérdései, illetve az energetikai biztonság, valamint az elektronikus támadások problémája.

Putyin, a kényelmetlen vendég

A bukaresti NATO-csúcsra meghívást kapott – és el is fogadta azt – Vlagyimir Putyin is, aki május 7-én adja át az államfõi stafétát Dmitrij Medvegyev megválasztott orosz elnöknek. Putyin részvétele az értekezleten minden bizonnyal összefügg azzal, hogy Bukarestben várhatóan megvitatják Ukrajna és Grúzia Nyugat-barát vezetõinek azt a kérését, hogy indítsák el a két volt szovjet tagköztársaság NATO-hoz való csatlakozásának folyamatát. Az Egyesült Államok támogatásáról biztosította az ukrán és a grúz törekvést. George Bush amerikai elnök nemrég találkozott Grúzia elnökével Washingtonban, s felkeresi Ukrajnát, még mielõtt Bukarestbe utazna a csúcsértekezletre. Néhány európai NATO-tagállam – köztük Franciaország, Németország, Olaszország – azonban egyelõre ellenzi Ukrajna és Grúzia vezetõinek ajánlkozását, noha Kanada és kilenc volt kommunista ország, köztük Románia is, felhívást intézett a többi NATO-tagállamhoz, hogy nyissák meg a szövetség kapuit Ukrajna és Grúzia elõtt. A két állam NATO-tagságát ellenzõk arra hivatkoznak, hogy az ukránok nem támogatják vezetõik csatlakozási szándékát, illetve Grúzia belsõ konfliktusai – a szakadár Dél-Oszétia és Abházia jelentette problémák – miatt nem alkalmas a NATO-tagságra.
Ugyanerre hivatkozva ellenzi Moszkva is a NATO bõvítését a két állammal: Dmitrij Medvegyev szerint ez aláásná Európa biztonságát. A megválasztott orosz államfõ szerint Ukrajnának már csak azért sem kellene NATO-tagságra törekednie, mert az ország lakosságának nagy hányada (fõleg az orosz ajkúak lakta keleti országrészben) ellenzi ezt az elképzelést. Hasonló álláspontot fogalmazott meg nemrég Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is, aki úgy vélekedett: a NATO kibõvítésének ügye, ezen belül Ukrajna és Grúzia felvételi tervének megvalósítása a „legsúlyosabb következményekkel” jár majd a katonai szövetség és Oroszország kapcsolataira. Orosz érvelés szerint fennáll annak eshetõsége, hogy az Egyesült Államok ukrán és grúz földre telepítené nukleáris arzenáljának egyes elemeit, fenyegetve Oroszország biztonságát és felborítva a kényes hadászati egyensúlyt. Elemzõk szerint Vlagyimir Putyin várhatóan ugyanolyan élesen bírálja majd a NATO-bõvítést, mint 2007 februárjában, Münchenben mondott Nyugat-ellenes beszédében.

Tagjelöltek és névviták

A bukaresti NATO-csúcson három új tagállammal bõvülhet a katonai szervezet. Albánia és Horvátország csatlakozása problémamentesnek ígérkezik, Görögország azonban azzal fenyegetõzik, hogy Bukarestben megvétózza Macedónia tagságát. A két balkáni állam között ugyanis hosszú ideje vita folyik Macedónia elnevezésérõl. Görögország 1991 óta akadályozza Macedónia ilyen néven való nemzetközi elismerését, azzal érvelve, hogy ez a név saját nemzeti történelmi örökségének része, mivel egyik északi tartományának, Nagy Sándor szülõhelyének az elnevezése. Macedóniát 1993-ban vette fel tagjai közé az ENSZ, ideiglenesen Macedónia volt Jugoszláv Köztársaság (angol rövidítéssel FYROM) néven. A két állam azóta a világszervezet égisze alatt alkudozik, de a közvetítési kísérletek rendre kudarcot vallottak. Antonio Milososzki macedón külügyminiszter a hét elején azzal fenyegetõzött, hogy Szkopje egyoldalúan lezárja a tárgyalásokat déli szomszédjával, ha Athén élni fog vétójogával, és megakadályozza Macedónia NATO-tagságát.