A friss felmérés szerint uniós szinten a megélhetés és az egészségügy jelenti a legnagyobb problémát
Fotó: Veres Nándor
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
2024. április 11., 18:482024. április 11., 18:48
Az adatok szerint országosan a megkérdezettek 7 százaléka tartja nagyon jónak a gazdasági helyzetet. A pozitívan vélekedők aránya meghaladta az országos átlagot a Bukarest-Ilfov (13 százalék), a nyugat-romániai (11), az északnyugat-romániai (10) és a közép-romániai (9) régióban – számolt be az Agerpres.
Uniós szinten a polgárok 10 százaléka nagyon jónak, 55 százaléka inkább jónak, 25 százaléka inkább rossznak, 7 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója gazdasági helyzetét. A romániai válaszadók 58 százaléka inkább jónak, 20 százaléka inkább rossznak, 11 százaléka nagyon jónak és 10 százaléka nagyon rossznak ítéli az életminőségét. Az életminőségüket nagyon jónak tartók aránya 16 százalék az északnyugat- és nyugat-romániai régióban, 15 százalék a közép- és 14 százalék a délnyugat-romániai régióban. Az életminőségüket nagyon rossznak ítélők aránya a délkelet- és északkelet-romániai (15 százalék), illetve a délnyugat-romániai (14 százalék) régióban a legnagyobb. Az életminőségét az uniós polgárok 20 százaléka tartja nagyon jónak, 62 százaléka inkább jónak, 13 százaléka pedig inkább rossznak.
Uniós szinten a fő problémák a megélhetési költségek (31 százalék), az egészségügy (26), a gazdasági helyzet és a munkanélküliség (26), valamint a lakhatás (20). Arra a kérdésre, hogy milyen valószínűséggel mennek el szavazni a júniusi európai parlamenti választásokon, a romániaiak 53 százaléka nagyon valószínűnek, 22 százaléka elég valószínűnek, 10 százaléka elég valószínűtlennek és 14 százaléka nagyon valószínűtlennek tartotta a részvételét. Uniós szinten a válaszok a következők voltak: 57 százalék nagyon valószínű, 20 százalék elég valószínű, 10 százalék inkább valószínűtlen és 10 százalék nagyon valószínűtlen. A felmérés 2024. január 11. és február 15. között készült, uniós szinten 62 091, romániai szinten 2455 személy megkérdezésével.
A Nemzetközi Polgári és Állampolgári Nevelési Tanulmány (ICCS) országos jelentése szerint a romániai diákok 470-es pontszámmal az ICCS 2022-es átlaga (508) alatt vannak az állampolgári ismeretek és polgári szemléletről szóló felmé
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!