Kérdéses stabilitás. Pászkán Zsolt szerint a nyugalomra nincs több esély, mint az előző 30 évben
Fotó: Youtube
A nemzeti liberálisok és a szociáldemokraták koalíciója kialakíthat egy modus vivendit a „kiskirályok”, a két párt helyi erős emberei között, s megvalósulhat egy országos „területfelosztás” – véli Pászkán Zsolt, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Hivatal Románia-szakértője. A nagybányai származású elemző szerint az RMDSZ nem engedheti meg magának a kimaradást az együttműködésből, mert önkormányzati testületei esélytelenek lennének a központi és európai uniós források elosztásánál.
2021. november 15., 10:242021. november 15., 10:24
– Eljöhet-e a több mint tizenöt éve várt stabilitás a román belpolitikában egy esetleges nagykoalícióval, azaz a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) RMDSZ-szel kiegészülő, a parlamentben kétharmados támogatottsággal rendelkező kormányzásával?
– Mivel a két nagyobb romániai párt, a PNL és a PSD közötti tárgyalások még zajlanak, csak elméleti válasz adható a kérdésre. A jelenlegi parlamenti számtan szerint a PNL és a PSD, valamint az RMDSZ által létrehozott, és a nem magyar kisebbségek képviselőiből álló frakció teljes vagy részleges részvételével megvalósuló többség a lehető legnagyobb, azaz bel- és külpolitikailag egyaránt elfogadtathatóbb. Stabilitása elsősorban a pártok közötti megállapodás elemeitől és azok megvalósíthatóságától függ. De nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ugyanazok a politikusok, akik néhány hete még nyolcévnyi „megbonthatatlan” és „jobboldali”, a PNL-re és a Mentsétek meg Romániát Szövetségre (USR) épülő kormányzásról beszéltek, most hétévnyi közös kormányzást terveznek a minap még „vörös pestisnek” nevezett PSD-vel.
Hasonlóképpen, az eddig az előre hozott választás elkerülhetetlenségét hangoztató Marcel Ciolacu PSD-elnök már miniszterjelölt-válogatást végez a pártjában a „politikai tetemnek” minősített PNL-vel kötendő megállapodáshoz. Vagyis a stabilitásnak pontosan ugyanolyan esélye van, mint bármikor korábban volt az utóbbi harminc év Romániájában.
– Milyen középtávú politikai kihatása lehet egy ilyen nagykoalíciónak?
– Amennyiben valóban megvalósul a „nagykoalíció”, és az képes lesz majd legalább olyan eredményeket elérni, amelyeket sikerként lehet kommunikálni, akkor ez kialakíthat egy modus vivendit a „kiskirályok”, a PSD és a PNL helyi szervezeti vezetői, erős emberei között.
Ezt az idilli elképzelést gyengíti, hogy mind a PNL (nagyobb mértékben), mind a PSD (jelenleg egyelőre kisebb mértékben) belső feszültségekkel terhelt, ami még középtávon is megnehezíti a politikai tervezést, a stratégiák kidolgozását.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) végrehajtó bizottságának pénteki határozata értelmében javasolni fogják Ludovic Orban volt pártelnök kizárását az alakulatból.
– Mekkora lehet egy ilyen koalícióban az RMDSZ mozgástere?
– Meglehetősen kicsi. A PNL-nek és a PSD-nek kényelmes többsége lenne, így az RMDSZ és a nemzeti kisebbségi képviselőinek bevonása csak arculati szerepet tölt be. Ugyanakkor a kimaradást sem engedheti meg magának, mert önkormányzati testületei teljesen esélytelenek lennének a központi és európai uniós források elosztásánál, másrészt ellenzékben semmilyen érdekérvényesítési esélye nem lenne a magyar közösségi jogok, elvárások és követelések iránt közömbös USR és ellenséges AUR mellett. Ha pedig a PSD által hangoztatott alkotmánymódosítási szándék nem egyszerű politikai retorika, akkor jobb ezt a folyamatot „belülről” megpróbálni befolyásolni, és nem „kívülről” figyelni.
Megállapodtak Romániában a nagykoalíció létrehozására készülő pártok a közös kormányprogram legtöbb részletéről, de továbbra sincs egyetértés közöttük a miniszterelnök személyéről, ezért találkozót kértek Klaus Iohannis államfőtől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!