Jogsértő-e a vagyonellenőrzés?

Első látásra a korrupcióellenes harc hatékonyabbá tételének, illetve a jogállamiság megóvásának elve feszül egymásnak az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) létrehozása kapcsán kialakult bukaresti vitában. Az igazságügyi minisztérium által kidolgozott törvénytervezet a 2004-ben hatalomra jutott Tãriceanu-kormány átfogó korrupcióellenes harcába illeszkedik, és a köztisztviselők, közméltóságok, választott tisztségviselők összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozatát hivatott ellenőrizni. A Monica Macovei vezette tárca által a kormány elé terjesztett jogszabály autonóm intézményként kívánja megalapítani a feddhetetlenségi ügynökséget, amelynek munkatársai folyamatosan monitoroznák a célszemélyek által évente frissített összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozatokat, törvénytelenségek, kihágások esetén pedig javaslatot tehetnek a nyomozóhatóságnak a megfelelő – akár bűnvádi – eljárás beindítására. A dokumentum jelentős mértékben kiszélesíti azoknak a személyeknek a körét, akiknek számot kell adniuk vagyoni és összeférhetetlenségi helyzetükről, vagyis az államfőn, képviselőkön, szenátorokon, a kormány tagjain, diplomatákon, bírákon, ügyészeken, közméltóságokon, választott tisztségviselőkön kívül „elszámolásra” kötelezné például az egyházfőket is. Tekintve, hogy a törvény hatálya alá esne valamennyi romániai polgármester és önkormányzati képviselő, több százezer köztisztviselő, továbbá ezek közeli családtagjai (férjek, feleségek), sőt azok a személyek is, akikkel a köztisztviselő gazdasági-kereskedelmi kapcsolatot folytat, az érintettek száma becslések szerint néhány millióra rúg. Mindeddig számos hazai civil szervezet kifejezte aggályát a törvénytervezet kapcsán, úgy foglalva állást, hogy a tervezett intézkedések nemhogy elősegítenék, hanem akadályoznák a korrupció leküzdését célzó küzdelmet, emellett a jogszabály számos eleme sérti az emberi jogokat. A kormánykoalíción belül a feddhetetlenségi ügynökség létrehozását célzó jogszabály jelenlegi formájának elfogadását az RMDSZ ellenzi a leghevesebben, emiatt Monica Macovei többször is azzal vádolta a szövetség vezetőit, hogy a korrupcióellenes harc legfőbb kerékkötőivé váltak. Markó Béla RMDSZ-elnök a napokban leszögezte: a szövetség támogatja az ANI létrehozását – utalják azt a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, a Főügyészség vagy a parlament felügyelete alá –, azzal azonban nem ért egyet, hogy az ügynökség „párhuzamos igazságszolgáltatási szervvé” váljék, és felruházzák az ügyészség vagy a rendőrség hatáskörével. Márpedig az igazságügyi tárca tervezete szerint a vagyon- és összeférhetetlenségi nyilatkozatok ellenőrzése során az ügynökség munkatársa a nyomozóhatóság értesítésén kívül büntetéseket is alkalmazhatna, sőt házkutatásokat is tarthatna. Utóbbi esetben – a dokumentum szerint – kötelező a célszemély hozzájárulása, ennek hiányában pedig bírósági engedély. Frunda György RMDSZ-es szenátor azonban úgy véli, a jelenlegi elképzelés szerint az ügynökség munkatársai anélkül hatolhatnak be a célszemélyek lakásába, tarthatnak hiányában házkutatást, foglalhatnak le javakat, hallgathatnak le telefonbeszélgetéseket, vizsgálhatnak bankszámlát, hogy az érintettnek lehetőségében állna védekezni. „A tervezet ugyanis előírja, hogy az előzetes eljárás során az ellenőrzötteket meg sem kérdezik, csak miután összegyűjtik róla az adatokat. Márpedig ez ellentmond a jogállamnak. Támogatom, hogy ellenőrizzék az emberek vagyonát, őszinteségét, de határozottan kiállok az emberi jogok mellett, mert elfogadhatatlan, hogy a korrupcióellenes harc leple alatt ne tartsák tiszteletben az emberi jogokat” – nyilatkozta a Krónikának a szenátus emberjogi bizottságának elnöke. Frunda szerint jogállamban bírói végzés híján akkor se lehet házkutatást tartani valakinél, ha beleegyezik az eljárásba, ellenkező esetben ugyanis nagyon könnyen vissza lehet élni a polgárok jogaival. „A jogszabálytervezet értelmében akkor is megtörténhet egy házkutatás, ha az érintett éppen nem tartózkodik otthon, ebben az esetben jelen lehet egy rokon, szomszéd vagy tanú. De mit jelenthet ez? Azt, hogy az ügynökség kifigyelheti, mikor megy el dolgozni az érintett, majd spiclik bevonásával azt csinál a lakásban, amit akar. Hiszen a dokumentumban sehol sem szerepel, miszerint kötelező volna beidézni a személyt. Kérdem én: tiszteletben tartja ez az eljárás az európai emberjogi egyezményt, illetve a román alkotmányt?” – magyarázta lapunknak a szenátor. Felvetésünkre, miszerint előzetes rosszindulatot feltételez az ügynökség részéről, Frunda György úgy válaszolt: sokkal inkább önkényes magatartást, túlkapást, ugyanakkor törvényhozóként az a kötelessége, hogy megelőzze ezeket. „Indokolt esetben, amikor bűncselekményről van szó, igenis helyesnek tartom a házkutatást, de nem vagyonnyilatkozatok ellenőrzése során – szögezte le Frunda György. – Az a baj a törvénytervezettel, hogy párhuzamos jogrendszert állít fel, hiszen az ügynök büntethet, betekinthet titkosított dokumentumokba, vagyis több ereje van, mint egy szenátornak vagy képviselőnek”. Az RMDSZ szenátorának véleménye szerint a kormány várhatóan két héten belül – az RMDSZ és más pártok módosításaival – megszavazza a jogszabályt, majd a parlament júliusi rendkívüli ülésszakán elfogadja azt. Frunda György mindezek mellett furcsállja, hogy miközben Monica Macovei az EU-csatlakozás érdekében kötelezőnek és sürgősnek tartja a tervezet elfogadását, az igazságügyi minisztérium egy szót sem ejt a szenátus jogi bizottságában másfél éve „elfektetett”, a képviselőház által már elfogadott, ugyancsak a köztisztviselők és közméltóságok vagyonát és összeférhetetlenségét ellenőrizni hivatott törvénytervezetről.