
Fotó: Twitter/Klaus Iohannis
Megerősödött a Románia és Franciaország közötti biztonsági együttműködés az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború előidézte válságban – szögezte le Klaus Iohannis államfő szerdán a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu támaszponton, ahol Emmanuel Macron francia elnököt fogadta.
2022. június 15., 13:062022. június 15., 13:06
2022. június 15., 13:562022. június 15., 13:56
A román államfő rámutatott, Macron látogatása és „tartalmas egyeztetéseik” újabb bizonyítékai annak, hogy kitűnő stratégiai partnerség áll fenn a két ország között. Iohannis ismét megköszönte Franciaországnak, hogy katonákat küldött Romániába, illetve hogy felvállalta az országban létrehozott NATO-harccsoport irányítását – közölte az Agerpres.
Megvitatták a keleti szárny elrettentő és védelmi képessége megerősítésének szükségességét, beszéltek a NATO új stratégiai koncepciójáról, a szövetség partnereinek támogatásáról, illetve Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kilátásairól is – számolt be Iohannis.
Mint hangsúlyozta, ismertette francia hivatali kollégájával azokat az intézkedéseket, amelyeket az ukrán menekültek és Ukrajna megsegítésére hozott Románia. Kiemelt fontosságú témájuk volt a globális élelmiszer-biztonság, amelyre szintén kihat az Oroszország által indított háború.
– mondta Iohannis. Beszéltek emellett a Moldovai Köztársaság támogatásának szükségességéről, illetve az energetikai biztonságról és az EU ezt érintő legutóbbi döntéseiről. Románia schengeni csatlakozása is terítékre került, ennek kapcsán Iohannis azt mondta, az egyeztetésen reményét fejezte ki, hogy Franciaország segíteni fog kimozdítani az ügyet a holtpontról.
Franciaország számára Románia „nem akármilyen ország”, a két állam közötti szövetség két évszázados barátságon alapul – szögezte le Emmanuel Macron francia elnök szerdán a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu támaszponton, miután megbeszélést folytatott román hivatali kollégájával. Macron hangsúlyozta, a biztonságát fenyegető válságokban Románia mindig számíthatott Franciaország testvéri támogatására, és ez a hagyomány folytatódik ma. Hozzátette,
A francia elnök beszélt arról is, hogy a háború miatt Romániába vezényelt francia NATO-csapat bővülni fog, egyebek mellett erről is tárgyalni fognak a hónap végi madridi NATO-csúcson. A háború kapcsán Macron leszögezte, az Európai Unió és Franciaország is elítéli az orosz agressziót, de ahhoz, hogy a háború véget érjen, tárgyalóasztalhoz kell ülni.
Ahhoz, hogy Ukrajna nyerjen, és beszüntessék a tüzet, tárgyalnunk kell. Az ukrán elnöknek tárgyalnia kell Oroszországgal, és nekünk, európaiaknak is ott kell ülnünk a tárgyalóasztalnál, biztonsági garanciákat szolgáltatva” – fogalmazott. Hozzátette, országa a továbbiakban is gazdasági, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt Ukrajnának, és befogadja a háború elől menekülőket.
A francia államfőt a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu támaszponton fogadta szerda reggel Klaus Iohannis, majd négyszemközti és hivatalos megbeszéléseket folytattak. Macron kedd este érkezett Romániába. Innen a Moldovai Köztársaságba utazik tovább, ahol Maia Sandu elnök fogadja majd.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
szóljon hozzá!