Meggondolta magát. Klaus Iohannis azt állítja, nem kíván elindulni a parlamenti választáson
Fotó: Presidency.ro
Nem kíván Klaus Iohannis államfő elindulni az idei parlamenti választáson- ezt maga az államfő jelentette be pénteken.
2024. szeptember 27., 15:152024. szeptember 27., 15:15
2024. szeptember 27., 15:242024. szeptember 27., 15:24
„Amint azt már többször kijelentettem, ikitöltöm elnöki mandátumomat, és nem mondok le a tisztségemről” – jelentette be Iohannis a Facebookon.
Nem indulok a decemberi parlamenti választásokon, függetlenül attól a döntéstől, amelyet a Központi Választási Iroda ma fogad el. Nem támogattam és nem támogatom a választási törvény módosításátegyetlen személy javára”
– tette hozzá az államfő.
Klaus Iohannis a parlamenti választásokon való indulását lehetővé tévő törvénytervezetről szerdán úgy nyilatkozott, hogy nem akar egy, a személyére szabott törvényt, és gondja lesz rá, hogy ne is történjen ilyen jogszabálymódosítás.
Mint arról beszámoltunk, a Központi Választási Irodához (BEC) a Nemzeti Liberális Párt (PNL) fordult, hogy foglaljon állást a párt által a választási törvényhez kidolgozott módosítás ügyében, amely értelmében a mandátuma utolsó három hónapját töltő államfő elindulhat függetlenként a parlamenti választáson valamely párt listáján.
A PNL annak nyomán fordult a testülethez, hogy a Törvényhozási Tanács olyan állásfoglalást adott ki, amely értelmében az államfő választási indulásához nincs szükség törvénymódosításra.
Mint megírtuk,
Nem kizárólag Klaus Iohannis államfőnek címezték, minden polgárra érvényes az a törvénymódosítás, amely lehetővé tenné az elnök számára, hogy elinduljon a választáson – állítja Nicolae Ciucă, a kisebbik kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
A Krónikának ugyanakkor Puskás Bálint alkotmányjogász, volt alkotmánybíró hétfőn kijelentette: hiába a törvénymódosítás, ha Iohannis úgy kerül fel független jelöltként egy párt listájára, hogy előtte nem mond le az államfői tisztségről, akkor indulása alkotmányellenes.
Az ügy miatt konfliktus robbant ki a PNL és a koalíciós partner Szociáldemokrata Párt (PSD) között, utóbbi elnöksége ugyanis hétfőn elutasította a módosítást, mondván: azt egyetlen személy, nevezetesen az államfő kedvéért dolgozták ki.
Az elutasítás miatt
állítása szerint ugyanis már korábban megállapodtak arról, hogy a PNL támogatni fogja a törvénymódosítást.
A PNL elnöke kijelentette: ilyen körülmények között nem látja folytathatónak a koalíciós együttműködést, és nem tartja megbízhatónak Ciolacut.
Marcel Ciolacu miniszterelnök ugyanakkor cáfolta, hogy létezett volna ilyen megállapodás, egyúttal leszögezte: nem lát alternatívát a PSD és a PNL közötti koalíció folytatására.
Nem esett szó a Klaus Iohannis és közte zajlott beszélgetések során a választási törvény módosításáról, amely lehetővé tenné, hogy az államfő elinduljon a parlamenti választáson – állította csütörtökön Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Mint ismeretes, a parlamenti hely a karrierje megmentését jelenthette volna az államfői tisztségről decemberben leköszönp Iohannis számára, hiszen nem sikerült jelentős nemzetközi pozíciót megcsípnie: sem a NATO főtitkári tisztségére nem őt jelölték, sem az EU nem ajánlott fel neki fontos vezetői posztot.
A végén még oda lyukadunk ki, hogy Klaus Iohannis politikai jövője fontosabb Románia sorsánál.
<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/post.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2Fklausiohannis%2Fposts%2Fpfbid0Ka2WSXPPoPgKvB1o2DY1NsUev2P7XM568y7bbnvm1kqnfKjwWZRrJTgxbHTqwzAVl&show_text=true&width=500" width="500" height="226" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share"></iframe>
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!