Balogh Levente
2024. szeptember 27., 14:532024. szeptember 27., 14:53
2024. október 04., 10:422024. október 04., 10:42
A végén még oda lyukadunk ki, hogy Klaus Iohannis politikai jövője fontosabb Románia sorsánál.
Ugyanis a koalíciós pártok közötti legújabb, menetrendszerű, már-már a koalíciós együttműködés felrobbantásával fenyegető újabb botrány amiatt robbant ki, hogy Iohannis politikai karrierje megmentése érdekében államfői minőségében indulhat-e el az idei parlamenti választáson, vagy előbb le kell mondania.
Mint ismeretes, a koalíció kisebbik pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) olyan módosítást dolgozott ki a választási törvényhez, amely lehetővé tenné a hivatalban levő államfő számára, hogy amennyiben mandátuma utolsó három hónapját tölti, függetlenként elindulhasson a parlamenti választáson valamely párt listáján anélkül, hogy le kelljen mondania.
A tervezetet egyértelműen egyetlen személyre, Klaus Iohannisra szabták,
A koalíciós partner Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöksége azonban úgy döntött: nem támogatja a módosítást.
Ami miatt robbant a botrány, a PNL elnöke, Nicolae Ciucă szószegéssel vádolja Marcel Ciolacu miniszterelnököt, a PSD elnökét, akivel szerinte megállapodott arról, hogy a szociáldemokraták támogatni fogják a módosítást, a PSD viszont a PNL-t vádolja hazugsággal, mondván, nem igaz, hogy már áprilisban megegyeztek az ügyben.
Vagyis totálissá vált a konfliktus, megy az adok-kapok és a vádaskodás, a kiszivárgott hírek szerint pedig Ciucă már nem is nagyon hajlandó szóba állni Ciolacuval, vagyis minden adott ahhoz, hogy a koalíció felbomoljon- a PNL elnöke azt már belengette, hogy a választások után nemigen látja értelmét a kormányzati együttműködés folytatásának.
Tudja ezt jól a PSD is, amely több okot is felsorolhatna indoklásként, hogy miért nem állt be a tervezet mögé.
Elsősorban azért, mert annak eleve kétséges az alkotmányossága – a lapunknak nyilatkozó alkotmányjogász, volt alkotmánybíró is egyértelműen leszögezte, hogy módosítás ide vagy oda, Iohannis elindulása valamely párt listáján csak akkor alkotmányos, ha előtte lemond az államfői tisztségről.
A másik ok a már fentebb említett tényező, miszerint
És azért nem utolsó sorban ott van a személyes ellenszenv az elnök iránt, a módosítás elutasítása nemes bosszú Iohannis ellen, aki a PSD-PNL nagykoalíció összeboronálásáig a szociáldemokraták egyik legfőbb ellensége és leghangosabb bírálója volt. Ennek nyomán így „hálálják meg”, amit velük tett regnálása alatt.
Hogy egyáltalán mi szükség volt erre a hamvába holt módosításra, azt Iohannis ingatag helyzete magyarázza.
A második mandátuma befejezése után az év végén leköszönő államfő hiába ácsingózott valamilyen zsíros, de legalábbis jelentős presztízsűnek tartott nemzetközi pozíció után, végül hoppon maradt.
Bukó volt a NATO főtitkári tisztségére való bejelentkezés, de még Brüsszelben sem dobták meg valamilyen jól hangzó szinekúrával.
Ennek venné elejét azzal, hogy a korábban általa vezetett PNL szenátusi listáján befutó helyen indulva továbbra is a politika első vonalában maradjon, és megfelelő eredmény elérése esetén akár a szenátus elnöki tisztségét, akár a miniszterelnöki posztot megszerezze – de legalább a párt elnöki posztjának az ismételt betöltése is befigyelhet.
A PNL számára azért lenne fontos Iohannis szereplése a párt listáján, mivel igencsak nagy hiány mutatkozik karizmatikus és ismert politikusból –
–, így aztán még a népszerűségének zenitjén rég túl levő, levitézlett, de legalább széles körben ismert államfő is hozhat egy-két plusz százalékot.
Vagyis érthető, hogy Iohannis és a PNL miért pedálozik ennyire – azonban
Amit azért egy kicsit már a PNL is érez, kezd rájuk égni, hogy személyre szabott jogszabállyal akartak „kedveskedni” a főnöküknek, ami az amúgy sem acélos népszerűségüknek is megárthat, úgyhogy most már igyekeznek a kármentéssel foglalkozni.
Persze
az egyre hízó államháztartási hiányról és a választások előtti kampányköltekezés nyomán elkerülhetetlennek tűnő megszorításokról, adóemelésekről.
A két párt most kihasználja a helyzetet, és a saját, a másik felet még mindig elutasító szavazótábora mozgósítása érdekében keményen egymásnak estek –
Persze Romániában bármi megtörténhet, még az is, hogy végleg felbomlik a koalíció, mivel a PNL ezt a botrányt használja ki a kiugrásra, hogy magára hagyja a PSD-t a problémákkal.
Pedig tízéves teljesítménye alapján pont nem Iohannis az, aki miatt megérné politikai káoszba taszítani az országot egy amúgy is válságos időszakban.
Kiss Judit
Állva utaznak a kolozsvári buszon. Kora délelőtti forgalom. Ülőhelyek akadnának, de a két srác áll.
Makkay József
Szinte mindegy, kit kérdez az ember arról, hogyan boldogul a munkahelyén, mert mindenhonnan ugyanazt a választ kapja: kevesebb a forgalom, kevesebb a szerződés, kevesebb az ügyfél, és akik még megmaradtak, azok is jóval kevesebbet vásárolnak.
Balogh Levente
Ha valaki úgy érezné, hogy Donald Trump amerikai elnök éppen a moszkvai gyors elé lökte Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt és európai szövetségeseit, az azért lehet, mert a jelek szerint tényleg ez történt.
Balogh Levente
Reméljük, nem jutunk oda, hogy bár elvileg könnyebb, észszerűbb és az ország számára kevésbé megrázó kormányt alakítani, mint előre hozott választásokat tartani vagy az államfőt felfüggeszteni, mégis utóbbiak valamelyike valósul meg hamarabb.
Rostás Szabolcs
A magyarországi kormányváltás egyik „járulékos áldozatává” vált Erdélyben az MCC tevékenysége, amit az anyaországi alapítvány megszüntetésével takaréklángra csavartak. Sajnos a sorozatos politikai döntéseknek elsősorban gyerekek isszák a levét.
Balogh Levente
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Rostás Szabolcs
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
szóljon hozzá!