Marad. Iohannis közölte, csak az új elnök megválasztása után távozik hivatalából
Fotó: Presidency
Nem hajlandó távozni hivatalából Klaus Iohannis államfő, akinek ugyan tavaly december 21-én lejárt a mandátuma, azonban az elnökválasztás érvénytelenítése miatt az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy az új államfő megválasztásáig betöltheti hivatalát.
2025. február 03., 12:022025. február 03., 12:02
2025. február 03., 12:092025. február 03., 12:09
Iohannis hétfőn először állt ki a nyilvánosság elé a 2025-ös évben. A lejárt mandátumú államfő Brüsszelben nyilatkozott újságíróknak az uniós vezetők informális tanácskozása előtt, amelyen a védelmi erőfeszítések fokozásáról esik szó.
Iohannist megkérdezték: hogyan értékeli azt, hogy egyesek vitatják, hogy meghosszabbítható volt a mandátuma, és a lemondását követelik.
„Ez egy populista választási kampánytéma. Mi az alkotmány szerint járunk el. Amikor megválasztottak, több mint 6 millió román szavazott rám, hogy úgy járjak el, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Ez a könyv az alkotmány.
– mutatott rá.
„Amit tettem, azért vállalom a felelősséget. Most fel kell készülnünk az új választásokra. Romániának új elnököt kell választania. Őszintén szólva
– zárta rövidre a témát.
Arra a felvetésre, hogy múlt héten a Velencei Bizottság jelenlétében leszögezte: nem lehet egy választást titkosított információk alapján érvényteleníteni, emlékeztetett: az alkotmány értelmében az alkotmánybíróság hitelesíti vagy érvényteleníti az elnökválasztást.
„Hallom azokat a nyilvános felvetéseket, hogy valakinek ki kell állnia és el kell magyaráznia a helyzetet. Az alkotmánybíróság által közzétett indoklás szerint azonban teljesen világos, hogy mi történt.
A parlament feladata, hogy a dokumentumot átvegye, és megnézze, hogy hol szükségesek bizonyos jogszabályi változtatások.
Azt hiszem, sok embert bosszant, hogy ezek a választások nem hoztak eredményt. Sajnos nem ez volt a helyzet. Úgy gondolom, hogy most sokkal fontosabb, hogy sokkal jobban felkészüljünk a májusi választásokra” – mondta Iohannis.
Mint ismeretes, az alkotmánybíróság azon, részletesebben nem ismertetett hírszerzési információk alapján érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-i első fordulójának eredményét, amelyek szerint az első helyen végzett szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu kampányába külső beavatkozás történt annak érdekében, hogy minél több embert elérjen.
A hírszerző szervek szerint orosz befolyás állhat a háttérben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!