Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis államelnök csütörtökön kijelentette, a tanügyi sztrájk „egy kicsit sokáig tartott”, és reméli, hogy a tanárok kedden visszatérnek az iskolába, megemlítve, hogy a kormány mindent megadott nekik, amit kértek.
2023. június 01., 18:312023. június 01., 18:31
2023. június 01., 19:162023. június 01., 19:16
Iohannis csütörtökön részt vett az Európai Politikai Közösségnek (EPC) a Moldovai Köztársaságban rendezett második csúcstalálkozóján, és az ennek keretében rendezett sajtótájékoztatón reagált a tanügyi sztrájk folytatódására. A román államfő úgy vélte, a sztrájk „egy kicsit sokáig tartott”, és szerinte felmerül a kérdés, hogy ki tárgyal a tanárok nevében, mivel a szakszervezeti vezetők „jönnek-mennek”. „De ők csak egyfajta közvetítők, mint Önök, a média is; a kormány mond nekik valamit, ők elmennek és konzultálnak az emberekkel. Rendkívül nehéz elképzelni, hogyan működhet ilyen alapon egy tárgyalás. Ezért döntött a miniszterelnök nagyon helyesen úgy, hogy ezt a rendeletet kiadja. Miért? Mert mindannyian, én is, a kormány is, a koalíció is, megértettük, hogy ezek jogos követelések, és garantáljuk őket, függetlenül attól, hogy miként zajlanak a tárgyalások ezekkel a szakszervezeti képviselőkkel” – jelentette ki Iohannis.
Iohannis úgy vélte, az oktatási dolgozók a közepes és hosszú távú intézkedésekre garanciát kaptak, azonnali béremelésben részesülnek, és a kormány rendelettel szavatolja, hogy a 2024-re ígért béremeléseket betartja. Hozzátette, véleménye szerint nagyon sok pedagógus, aki amúgy is úgy gondolja, hogy túl hosszú volt a sztrájk, vissza fog térni a tanításhoz.
„Egyébként is, ki veszi a merészséget, hogy megnehezítse az országos vizsgák lebonyolítását? Egy generációnak le kell tennie az érettségi vizsgát, hogy egyetemre mehessen. Megnehezítjük ezt számukra? A nyolcadikosoknak is le kell tenniük a képességfelmérő vizsgát. Miután a kormány mindent megadott nekik, amit kértek – ismétlem, mindent megadtak nekik, amit kértek –, most milyen alapon kellene sztrájkolniuk? És ha az országos és a megyei szakszervezeti vezetők nem értenek egyet, a tanárok nagyon jól meg fogják érteni ezt” – szögezte le Iohannis.
Iohannis nyomatékosította, bár igaz az, hogy a tanítást elhivatottsággal kell végezni, de a tanároknak is meg kell kapniuk, ami nekik jár, tehát követeléseik jogosak, joggal háborodtak fel akkor, amikor az oktatási törvény tervezetéből a parlament vitáján kivették a bérezésre vonatkozó részt, mert annak egyik cikkében szerepelt az, hogy egy kezdő tanár fizetése nem lehet kisebb az országos átlagbérnél.
„Egyszer és mindenkorra be kell látnunk, hogy többre jogosultak, mint amit eddig kaptak. Ez az alapvető, elvi rész. A sztrájk megmutatta a politikusoknak és a románoknak, hogy a tanárok is tudják, hogyan kell követelni a jogaikat” – idézte az Agerpres Klaus Iohannis elnököt.
Az oktatási szakszervezetek csütörtökön elutasították a kormány ajánlatát a tiltakozások befejezésére vonatkozóan, és a tanügyben folytatódik a sztrájk – jelentették be csütörtökön a szakszervezeti vezetők a kormánnyal folytatott konzultációk után.
Mint arról beszámoltunk, az oktatási szakszervezetek csütörtökön elutasították a kormány ajánlatát a tiltakozások befejezésére vonatkozóan, és a tanügyben folytatódik a sztrájk. Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke közölte, a tanügyi alkalmazottak elégedetlenek azzal, hogy az új bértáblát három év leforgása alatt ültetik gyakorlatba, a béremelés részletekben történne. Emlékeztetett arra, hogy az orvosok megkapták a kért teljes béremelést, amikor az egészségügyet kiemelt fontosságú ágazattá nyilvánították 2018-ban. „A tanügyi alkalmazottak ugyanezt akarják” – szögezte le csütörtökön a szakszervezeti vezető.
Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség vezetője is hangsúlyozta, a szakszervezeti tagok követelik, hogy az oktatási minisztériummal egyeztetett bértáblát teljes egészében, júniustól kezdődően helyezzék hatályba, az ő megbízatásuk ennek kiharcolására terjed ki. „Másra nem terjed ki a megbízatásunk, keddtől kollégáink folytatni fogják a tiltakozó akciót; kizárólag ők dönthetnek ebben az ügyben” – mondta Nistor.
„Azért hívtak minket, hogy tudassák velünk, hogy ezt a sürgősségi rendelettervezetet elfogadták, és azt az oktatási intézményekben dolgozó kollégák tudomására kell hozni. Ők már ismerik annak tartalmát, tudják, hogy miről van szó” – mondta Nistor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő csütörtökön a Cotroceni-palotában fogadja ukrán hivatali kollégáját, Volodimir Zelenszkijt, aki hivatalos látogatást tesz Romániában. Az ukrán elnök Ilie Bolojan miniszterelnökkel is tanácskozik majd.
A parlament két házának szerda késő délutáni együttes ülésén elfogadták azt a határozattervezetet, amely lehetővé teszi amerikai katonai erők ideiglenes telepítését a Mihail Kogălniceanu-i támaszpontra.
Az Európa Tanács fennhatósága alatt működő Újságírói Védelem és Újságírói Biztonság Előmozdításáért Platform figyelmeztetést adott ki Brîndușa Armanca temesvári oknyomozó újságíró és a PRESSHUB hálózat bírósági meghurcolása ügyében.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerdán közölte, hogy a nemzetközi biztonsági helyzet alakulását elemezve egyelőre nem indokolt a terrorfenyegetettségi szint emelése Romániában.
Jóváhagyta a román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdai ülésén azt az amerikai kérést, hogy az Irán elleni hadműveletek támogatására amerikai katonai gépeket és csapatokat telepítsenek a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légi támaszpontra.
A lakosság többsége szívesebben látná ellenzékben a Szociáldemokrata Pártot (PSD), mint kormányon – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Életét vesztette kedden egy vadászpilóta a borceai légitámaszponton – közölte a bukaresti védelmi minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a pilóta egy víztartályban lelte halálát.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő.
Az Egyesült Államok fontolgatja, hogy repülőgépeket vezényeljen a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra egy, a Közel-Keleten történő esetleges beavatkozásokhoz.
Az oktatási minisztérium közzétette a 2026–2027-es tanév szerkezetét. A diákok számára a tanév 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-án ér véget, a legtöbb évfolyam számára összesen 36 tanítási hétből áll majd.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!