Fotó: Presidency.ro
Klaus Iohannis államelnök csütörtökön kijelentette, a tanügyi sztrájk „egy kicsit sokáig tartott”, és reméli, hogy a tanárok kedden visszatérnek az iskolába, megemlítve, hogy a kormány mindent megadott nekik, amit kértek.
2023. június 01., 18:312023. június 01., 18:31
2023. június 01., 19:162023. június 01., 19:16
Iohannis csütörtökön részt vett az Európai Politikai Közösségnek (EPC) a Moldovai Köztársaságban rendezett második csúcstalálkozóján, és az ennek keretében rendezett sajtótájékoztatón reagált a tanügyi sztrájk folytatódására. A román államfő úgy vélte, a sztrájk „egy kicsit sokáig tartott”, és szerinte felmerül a kérdés, hogy ki tárgyal a tanárok nevében, mivel a szakszervezeti vezetők „jönnek-mennek”. „De ők csak egyfajta közvetítők, mint Önök, a média is; a kormány mond nekik valamit, ők elmennek és konzultálnak az emberekkel. Rendkívül nehéz elképzelni, hogyan működhet ilyen alapon egy tárgyalás. Ezért döntött a miniszterelnök nagyon helyesen úgy, hogy ezt a rendeletet kiadja. Miért? Mert mindannyian, én is, a kormány is, a koalíció is, megértettük, hogy ezek jogos követelések, és garantáljuk őket, függetlenül attól, hogy miként zajlanak a tárgyalások ezekkel a szakszervezeti képviselőkkel” – jelentette ki Iohannis.
Iohannis úgy vélte, az oktatási dolgozók a közepes és hosszú távú intézkedésekre garanciát kaptak, azonnali béremelésben részesülnek, és a kormány rendelettel szavatolja, hogy a 2024-re ígért béremeléseket betartja. Hozzátette, véleménye szerint nagyon sok pedagógus, aki amúgy is úgy gondolja, hogy túl hosszú volt a sztrájk, vissza fog térni a tanításhoz.
„Egyébként is, ki veszi a merészséget, hogy megnehezítse az országos vizsgák lebonyolítását? Egy generációnak le kell tennie az érettségi vizsgát, hogy egyetemre mehessen. Megnehezítjük ezt számukra? A nyolcadikosoknak is le kell tenniük a képességfelmérő vizsgát. Miután a kormány mindent megadott nekik, amit kértek – ismétlem, mindent megadtak nekik, amit kértek –, most milyen alapon kellene sztrájkolniuk? És ha az országos és a megyei szakszervezeti vezetők nem értenek egyet, a tanárok nagyon jól meg fogják érteni ezt” – szögezte le Iohannis.
Iohannis nyomatékosította, bár igaz az, hogy a tanítást elhivatottsággal kell végezni, de a tanároknak is meg kell kapniuk, ami nekik jár, tehát követeléseik jogosak, joggal háborodtak fel akkor, amikor az oktatási törvény tervezetéből a parlament vitáján kivették a bérezésre vonatkozó részt, mert annak egyik cikkében szerepelt az, hogy egy kezdő tanár fizetése nem lehet kisebb az országos átlagbérnél.
„Egyszer és mindenkorra be kell látnunk, hogy többre jogosultak, mint amit eddig kaptak. Ez az alapvető, elvi rész. A sztrájk megmutatta a politikusoknak és a románoknak, hogy a tanárok is tudják, hogyan kell követelni a jogaikat” – idézte az Agerpres Klaus Iohannis elnököt.
Az oktatási szakszervezetek csütörtökön elutasították a kormány ajánlatát a tiltakozások befejezésére vonatkozóan, és a tanügyben folytatódik a sztrájk – jelentették be csütörtökön a szakszervezeti vezetők a kormánnyal folytatott konzultációk után.
Mint arról beszámoltunk, az oktatási szakszervezetek csütörtökön elutasították a kormány ajánlatát a tiltakozások befejezésére vonatkozóan, és a tanügyben folytatódik a sztrájk. Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) elnöke közölte, a tanügyi alkalmazottak elégedetlenek azzal, hogy az új bértáblát három év leforgása alatt ültetik gyakorlatba, a béremelés részletekben történne. Emlékeztetett arra, hogy az orvosok megkapták a kért teljes béremelést, amikor az egészségügyet kiemelt fontosságú ágazattá nyilvánították 2018-ban. „A tanügyi alkalmazottak ugyanezt akarják” – szögezte le csütörtökön a szakszervezeti vezető.
Marius Nistor, a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség vezetője is hangsúlyozta, a szakszervezeti tagok követelik, hogy az oktatási minisztériummal egyeztetett bértáblát teljes egészében, júniustól kezdődően helyezzék hatályba, az ő megbízatásuk ennek kiharcolására terjed ki. „Másra nem terjed ki a megbízatásunk, keddtől kollégáink folytatni fogják a tiltakozó akciót; kizárólag ők dönthetnek ebben az ügyben” – mondta Nistor.
„Azért hívtak minket, hogy tudassák velünk, hogy ezt a sürgősségi rendelettervezetet elfogadták, és azt az oktatási intézményekben dolgozó kollégák tudomására kell hozni. Ők már ismerik annak tartalmát, tudják, hogy miről van szó” – mondta Nistor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!