Elnöki ambíciók? Mircea Geoană bejelentkezhet az államfői tisztségre
Fotó: Facebook/Mircea Geoana
Harcba szállhat az államfői tisztségért Mircea Geoană, a NATO főtitkár-helyettese, volt szociáldemokrata pártelnök egyes értesülések szerint. Hamarosan létre is jön egy támogatói csoport, amely a választási kampányának témáit állítja majd össze.
2022. július 08., 10:112022. július 08., 10:11
Ismét beszállna az államfői tisztségért zajló küzdelembe Mircea Geoană, a NATO jelenlegi főtitkár-helyettese. A Digi 24 hírcsatorna és a G4Media hírportál egybehangzó értesülései szerint a korábbi szociáldemokrata párti politikushoz közel álló személyek egy csoportja
Klaus Iohannis államfő második mandátuma 2024-ben jár le, és nem indulhat újabb elnöki tisztségért.
Ugyanakkor olyan hírek röppentek föl, hogy Jens Stoltenberg jelenlegi NATO-főtitkár mandátumának jövő évi lejártát követően Iohannis kaphatja meg a főtitkári tisztséget, ami azt jelentené, hogy
Az értesülések szerint a Románia 2030 politikailag el nem kötelezett csoport lesz, amelyet közismert romániai és külföldi személyiségek alkotnak majd, és több nyilvános vitát is szervez, hogy annak alapján körvonalazódjon Geoană választási programja. Geoană mindenesetre eddig nem beszélt arról, hogy vállalná a jelöltséget. Mindazonáltal már korábban fölmerült, hogy a PSD támogatásával vagy anélkül elindulhat a tisztségért, mivel jó viszonyt ápol az összes parlamenti párt vezetőivel, és külföldön is ismert.
A PSD jelenlegi elnöke, Marcel Ciolacu már korábban jelezte, hogy nem kíván elindulni az államfi tisztségért. A párt jelöltje ennek nyomán Alexandru Rafila egészségügyi vagy Gabriela Firea családügyi miniszter lehet.
Egy márciusi felmérés szerint Mircea Geoană élvezi leginkább a romániai polgárok bizalmát, bizalmi indexe Nicolae Ciucă kormányfőével és Rafiláéval megegyezően 34 százalékos. Jens Stoltenberg mandátuma jövő szeptemberben jár le a NATO élén.
Mircea Geoană 1996-tól 2000-ig Románia washingtoni nagykövete volt, 2000 és 2004 között külügyminiszterként tevékenykedett, 2005-ben a PSD elnökévé választották. 2009-ben a PSD jelöltjeként indult az államfőválasztáson, de a második fordulóban kevéssel alulmaradt Traian Băsescu hivatalban levő elnökkel szemben.
Előre hozott választásokat eredményezne az elnök lemondása
Jens Stoltenberg mandátuma a NATO élén idén járna le, azonban az Ukrajna elleni orosz invázió miatt beleegyezett, hogy egy évvel meghosszabbítsák. Bár a tisztséget eddig nyugati politikusok töltötték be, éppen az ukrajnai háború miatt merült fel annak a lehetősége, hogy az új főtitkár Európa keleti részéből érkezzen. Ennek nyomán merült fel Klaus Iohannis neve, de az értesülések szerint olyan vetélytársai lehetnek, mint Theresa May volt brit miniszterelnök, Mark Rutte holland kormányfő, Kaja Kallas észt miniszterelnök vagy Federica Mogherini, az EU volt külügyi főképviselője. A végső szót minden bizonnyal az Egyesült Államok mondja ki, ezért sajtóértesülések szerint Klaus Iohannis Washingtonba készül, hogy saját maga mellett lobbizzon. Ha tényleg őt jelölik a tisztségre, akkor le kell mondania az államfői mandátumról, ezt követően a kormánynak legtöbb három hónapon belül ki kell írnia az elnökválasztást. Az értesülések szerint a koalíció kisebbik román pártja, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) azt fontolgatja, hogy ebben az esetben az elnökválasztással egyszerre előre hozott parlamenti választást is kiírjanak, hogy kihasználja a korábbi pártelnök, Iohannis NATO-főtitkári kinevezése nyomán remélt népszerűség-növekedést. Állítólag a nagyobbik kormányerő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) is hajlana erre, mivel az államfőválasztás önmagában is jelentős mozgósító erővel bír, így nem kellene a parlamenti választásokra való mozgósításra a helyi PSD-s kiskirályok segítségét kérni, aminek alaposan meg szokták kérni az árát a központi pártvezetéstől.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) szerda esti közleménye ellentmond mindannak, ami a délelőtti koalíciós ülésen történt.
A Perzsa-öböl térségében zajló háború és a Hormuzi-szoros forgalmának részleges lezárása az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetett – állapította meg szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Elsőbbséget kapnak a kisebbségi tankönyvbeszerzésben az eleve anyanyelven írt tankönyvek a románból fordított tankönyvekkel szemben – közölte szerdán az RMDSZ.
Romániában 60 százalékkal csökkent a súlyos közúti balesetek száma 2019-hez képest, a halálos áldozatok száma pedig 30 százalékkal mérséklődött – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Eduard Mirițescu, a román rendőrség vezetőjének helyettese.
Hivatali visszaélés miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte szerdán a legfelsőbb bíróság Adrian Chesnoiu volt mezőgazdasági minisztert egy elcsalt versenyvizsgákkal kapcsolatos ügyben. Az ítélet nem jogerős.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Facebook-oldalán szerdán közzétett állásfoglalás szerint a PSD ismét megpróbálja átírni a koalíción belüli politikai valóságot és a többi kormánypártra hárítani a felelősséget a reformok késlekedéséért.
A tetemes pénzbírságok és a mezőgazdasági támogatások elveszítésének veszélye se riaszt vissza sok gazdát attól, hogy „hagyományos” módon, égetéssel tisztítsa meg földjeit. Pedig a szakemberek szerint a tarlóégetés több szempontból rendkívül káros.
A főváros második kerületi ügyészsége kéri a bíróságtól Kader Keita labdarúgó előzetes letartóztatását, aki a gyanú szerint elütött egy nőt egy gyalogátkelőhelyen, majd elhagyta a baleset helyszínét.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerint Ilie Bolojan újabb patthelyzetet idézett elő a kormánykoalícióban az állami költségvetésről szóló tárgyalásokon.
Romániában a túlsúlyosság, beleértve az elhízást is, előfordulási aránya a 7 éves gyermekeknél 27,5 százalék, a 8 éveseknél pedig 32 százalék – közölte szerdán, az elhízás elleni világnap alkalmából az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!