
Alexander De Croo belga miniszterelnök és Klaus Iohannis államfő
Fotó: Presidency.ro
Fel kell gyorsítani a NATO keleti szárnya védelmi és elrettentő képességének megerősítését – hangsúlyozta Klaus Iohannis elnök kedden.
2022. április 12., 20:002022. április 12., 20:00
2022. április 12., 20:182022. április 12., 20:18
Az államfő Alexander De Croo belga miniszterelnököt fogadta a Cotroceni-palotában, majd egy négyszemközti megbeszélést követően közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen Iohannis elmondta, egyeztetésükön szó volt arról, hogy mielőbb gyakorlatba kell ültetni a legutóbbi rendkívüli NATO-csúcstalálkozón hozott döntéseket, és különösen fontosnak nevezte a romániai NATO-harccsoport megalakítását.
„Válaszlépésként az orosz agresszióra fel kell gyorsítani a NATO védelmi és elrettentő képességének hosszú távú, kiegyensúlyozott megerősítését a keleti szárnyon. Egyértelmű, hogy a hatékonyabb elrettentés érdekében egységes, koherens és erősebb védelemre van szükségünk a keleti szárnyon, különösen a fekete-tengeri térségben” – fogalmazott.
Az államfő köszönetet mondott Alexander De Croo miniszterelnöknek, amiért a NATO multinacionális gyorsreagálású haderejének részeként egy belga különítmény is jelen van Konstancán. Szerdán közösen meglátogatják a Mihail Kogălniceanu légi bázisra telepített katonákat – tette hozzá Iohannis.
A megbeszélésen tárgyaltak még az ukrajnai válságról és annak hatásairól. Iohannis beszámolt az országba érkezett több mint 720 ezer ukrajnai menekült megsegítésére irányuló erőfeszítésekről és a suceavai humanitárius logisztikai központ tevékenységének eddigi eredményeiről.
A sajtótájékoztatón Alexander De Croo rámutatott, Vlagyimir Putyin orosz elnök sok tekintetben „rosszul számolt”, tévesen mérte fel az ukránok ellenállását, mint ahogyan az EU és NATO egységét, erejét és elszántságát is. „Az önök határa a mi határunk is, és együtt fogjuk megvédeni” – fogalmazott.
Az ukrajnai háború humanitárius következményeiről beszélve a belga miniszterelnök kiemelte, hogy országa több mint 35 ezer ukrán menekültet fogadott be eddig – írja az Agerpres.
Alexander De Croo ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Putyin „nem fogja mindezt megúszni büntetlenül”. „Látjuk, hogy háborús bűntetteket követnek el, látjuk, hogy a civil lakosságot is célba veszik, látjuk, hogy a háború elől menekülőkre támadnak, teljesen világos számunkra – és emellett egységesen kiállunk –, hogy mindezeket fel kell tárni, és a vétkeseket felelősségre kell vonni” – nyomatékosította.
Hozzátette, meggyőződése, hogy az erőteljesebb hatás érdekében újabb szankciók lépnek majd érvénybe Oroszország ellen, ugyanakkor leszögezte, hogy ezeket bölcsen és körültekintően kell meghozni, „hogy ne veszélyeztessük saját népünket és annak jólétét”.
Az MTI beszámolója szerint Alexander De Croo kijelentette a román államfőnek: „az önök határa a mi határunk is, és közösen fogjuk megvédeni” – utalva a két ország NATO-n belüli partnerségére.
Az államfőtől többek között megkérdezték az újságírók, milyen fegyvereket küld Románia Ukrajnának. Iohannis rámutatott, Romániának az az elsődleges feladata, hogy segítsen a menekülteken, illetve mindazokon, akik Ukrajnában támogatásra szorulnak. „A NATO természetesen katonai segítséget is nyújt Ukrajnának, ami nagyon-nagyon jó dolog. De nem hiszem, hogy jó lenne hosszadalmas nyilatkozatokba bocsátkozni arról, hogy egyik vagy másik ország mit tesz konkrétan ezen a téren” – tette hozzá.
„Tudomásul vettük ezt az álláspontot, amely igencsak eltér más európai országokétól, ennél többet azonban nehéz mondani” – fogalmazott.

Az uniós tagországok külügyminisztereinek hétfői ülésén nem született döntés az orosz kőolaj-, és gázimport szankcionálásáról, jóllehet, a szankciók bevezetésének lehetősége szerepel az Európai Unió „asztalán”.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
szóljon hozzá!