
Alexander De Croo belga miniszterelnök és Klaus Iohannis államfő
Fotó: Presidency.ro
Fel kell gyorsítani a NATO keleti szárnya védelmi és elrettentő képességének megerősítését – hangsúlyozta Klaus Iohannis elnök kedden.
2022. április 12., 20:002022. április 12., 20:00
2022. április 12., 20:182022. április 12., 20:18
Az államfő Alexander De Croo belga miniszterelnököt fogadta a Cotroceni-palotában, majd egy négyszemközti megbeszélést követően közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen Iohannis elmondta, egyeztetésükön szó volt arról, hogy mielőbb gyakorlatba kell ültetni a legutóbbi rendkívüli NATO-csúcstalálkozón hozott döntéseket, és különösen fontosnak nevezte a romániai NATO-harccsoport megalakítását.
„Válaszlépésként az orosz agresszióra fel kell gyorsítani a NATO védelmi és elrettentő képességének hosszú távú, kiegyensúlyozott megerősítését a keleti szárnyon. Egyértelmű, hogy a hatékonyabb elrettentés érdekében egységes, koherens és erősebb védelemre van szükségünk a keleti szárnyon, különösen a fekete-tengeri térségben” – fogalmazott.
Az államfő köszönetet mondott Alexander De Croo miniszterelnöknek, amiért a NATO multinacionális gyorsreagálású haderejének részeként egy belga különítmény is jelen van Konstancán. Szerdán közösen meglátogatják a Mihail Kogălniceanu légi bázisra telepített katonákat – tette hozzá Iohannis.
A megbeszélésen tárgyaltak még az ukrajnai válságról és annak hatásairól. Iohannis beszámolt az országba érkezett több mint 720 ezer ukrajnai menekült megsegítésére irányuló erőfeszítésekről és a suceavai humanitárius logisztikai központ tevékenységének eddigi eredményeiről.
A sajtótájékoztatón Alexander De Croo rámutatott, Vlagyimir Putyin orosz elnök sok tekintetben „rosszul számolt”, tévesen mérte fel az ukránok ellenállását, mint ahogyan az EU és NATO egységét, erejét és elszántságát is. „Az önök határa a mi határunk is, és együtt fogjuk megvédeni” – fogalmazott.
Az ukrajnai háború humanitárius következményeiről beszélve a belga miniszterelnök kiemelte, hogy országa több mint 35 ezer ukrán menekültet fogadott be eddig – írja az Agerpres.
Alexander De Croo ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Putyin „nem fogja mindezt megúszni büntetlenül”. „Látjuk, hogy háborús bűntetteket követnek el, látjuk, hogy a civil lakosságot is célba veszik, látjuk, hogy a háború elől menekülőkre támadnak, teljesen világos számunkra – és emellett egységesen kiállunk –, hogy mindezeket fel kell tárni, és a vétkeseket felelősségre kell vonni” – nyomatékosította.
Hozzátette, meggyőződése, hogy az erőteljesebb hatás érdekében újabb szankciók lépnek majd érvénybe Oroszország ellen, ugyanakkor leszögezte, hogy ezeket bölcsen és körültekintően kell meghozni, „hogy ne veszélyeztessük saját népünket és annak jólétét”.
Az MTI beszámolója szerint Alexander De Croo kijelentette a román államfőnek: „az önök határa a mi határunk is, és közösen fogjuk megvédeni” – utalva a két ország NATO-n belüli partnerségére.
Az államfőtől többek között megkérdezték az újságírók, milyen fegyvereket küld Románia Ukrajnának. Iohannis rámutatott, Romániának az az elsődleges feladata, hogy segítsen a menekülteken, illetve mindazokon, akik Ukrajnában támogatásra szorulnak. „A NATO természetesen katonai segítséget is nyújt Ukrajnának, ami nagyon-nagyon jó dolog. De nem hiszem, hogy jó lenne hosszadalmas nyilatkozatokba bocsátkozni arról, hogy egyik vagy másik ország mit tesz konkrétan ezen a téren” – tette hozzá.
„Tudomásul vettük ezt az álláspontot, amely igencsak eltér más európai országokétól, ennél többet azonban nehéz mondani” – fogalmazott.

Az uniós tagországok külügyminisztereinek hétfői ülésén nem született döntés az orosz kőolaj-, és gázimport szankcionálásáról, jóllehet, a szankciók bevezetésének lehetősége szerepel az Európai Unió „asztalán”.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
szóljon hozzá!