
Fotó: Pixabay.com
Románia is érintett lehet a számos országban létrehozott, nem hivatalos kínai rendőrőrsök botrányában – derül ki a Safeguard Defenders nevű szervezet jelentéséből. A bukaresti belügyminisztérium erre reagálva hétfőn közölte, nem állapodott meg a Kínai Népköztársaság hatóságaival „illegális rendőrőrsök” létrehozásáról Románia területén.
2022. december 05., 19:522022. december 05., 19:52
2022. december 05., 20:182022. december 05., 20:18
Romániában is működik a külföldön élő kínai állampolgárok megfigyelését és ellenőrzés alatt tartását szolgáló illegális kínai rendőrőrs – állítja egy madridi székhelyű emberi jogi szervezet tegnap nyilvánosságra került jelentése. A Safeguard Defenders nevű szervezet még szeptemberben hozta nyilvánosságra, hogy 54 ilyen nem hivatalos rendőrőrsöt fedezett fel, most pedig közölték, hogy további 48-ra bukkantak.
A jelentés értelmében több ország hatóságai rendőrségi együttműködési megállapodások révén tulajdonképpen áldásukat adták ezeknek az őrsöknek a működésére.
Románia kapcsán azt írták, hogy nantongi rendőrség határon túli és belföldi szolgálatokért felelős központja a nemzetközi biztonsági együttműködésért felelős hatóság támogatásával a Bukarestet körülölelő Ilfov megyében található Dobroești település rendőrségével írt alá együttműködési megállapodást. Az ilyen rendőrőrsök szerepe többek között az, hogy felderítsék és hazatérésre kényszerítsék azon kínai állampolgárokat, akik valamilyen okból szembe kerültek a kínai hatóságokkal, és nem akarnak hazautazni.
A tárca szerint a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó intézmények mindent elkövetnek annak érdekében, hogy Románia területén ne legyenek olyan tevékenységek, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, a közrendet és az állampolgárok jogait.
A Safeguard Defenders jelentése szerint a legtöbb ilyen nem hivatalos rendőrőrs Olaszországban működik, de Hollandiában, Írországban és Kanadában is voltak ilyen intézmények. A holland és az ír hatóságok utasítást adtak egy-egy ilyen rendőrőrs bezárására, Kanada pedig felszólította Pekinget, hogy vessen véget a törvénytelen rendőrőrsök fenntartásának. A kínai hatóságok szerint a kihelyezett rendőrőrs az Írországban élő kínai állampolgárokat szolgálta ki egyebek között a lejárt vezetői jogosítványok meghosszabbításával. Ezeket a diplomáciai szolgáltatásokat azonban a bécsi egyezmény alapján általában elismert nagykövetségek vagy konzulátusok végzik. Ezzel szemben – amint azt a Safeguard Defenders jelentésében megállapította –
A civil szervezet szerint Franciaországban, a Párizs egyik elővárosában működő nem hivatalos rendőrőrs fedésben dolgozó alkalmazottai hazatérésre kényszerítettek egy ott élő kínait, és Szerbiából, illetve Spanyolországból is erőszakkal vittek Kínába egy-egy személyt.
Az Euronews szerint valamivel több mint egy év alatt – 2021 áprilisa és 2022 júliusa között – csaknem 230 ezer állítólagos „szökevényt” vettek rá a „hazatérésre”. A kormányzati dokumentumokból az is kiderült, hogy a rendőrséget különféle intézkedésekre utasították, ráadásul régi hagyomány, hogy a Kínában élő családtagokat zaklatással, őrizetbe vétellel vagy akár börtönbüntetéssel fenyegetik meg, hogy engedelmességre bírják a kiszemelt célszemélyeket. Az egyik ilyen módszer, amit a hivatalos dokumentumok is ismertetnek, hogy a gyanúsítottak még Kínában tartózkodó gyermekeitől megtagadják az oktatáshoz való jogot. Néhány határon túli kínai egyesület a Kínai Kommunista Párt Egyesült Frontjához kötődik, amelynek egyik leplezetlen célja a kínai diaszpóra ellenőrzése. Mások közvetlenül a kínai rendőrséggel tartják a kapcsolatot, ami egyes országokban sérti az ilyen egyesületekre vonatkozó helyi előírásokat.
A legfelsőbb bíróság kéri az alkotmánybíróságtól, hogy forduljon az Európai Unió Bíróságához a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezet ügyében.
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.
Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az utóbbi időben kísérletek történtek a romániai polgármesterek démonizálására – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke, a koalíció legfőbb pártját jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt. Erről a szövetség koordináló testülete határozott kedden, és a kormányt is értesíteni szándékszik ez ügyben.
Újabb kemény bírálatokat fogalmazott meg Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, volt védelmi miniszter a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is vezető Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben.
A tanárok heti 20 órás kötelező óraszáma európai viszonylatban a legalacsonyabbak között van – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő este a Digi24 televíziónak adott interjúban.
szóljon hozzá!