
Fotó: Pixabay.com
Románia is érintett lehet a számos országban létrehozott, nem hivatalos kínai rendőrőrsök botrányában – derül ki a Safeguard Defenders nevű szervezet jelentéséből. A bukaresti belügyminisztérium erre reagálva hétfőn közölte, nem állapodott meg a Kínai Népköztársaság hatóságaival „illegális rendőrőrsök” létrehozásáról Románia területén.
2022. december 05., 19:522022. december 05., 19:52
2022. december 05., 20:182022. december 05., 20:18
Romániában is működik a külföldön élő kínai állampolgárok megfigyelését és ellenőrzés alatt tartását szolgáló illegális kínai rendőrőrs – állítja egy madridi székhelyű emberi jogi szervezet tegnap nyilvánosságra került jelentése. A Safeguard Defenders nevű szervezet még szeptemberben hozta nyilvánosságra, hogy 54 ilyen nem hivatalos rendőrőrsöt fedezett fel, most pedig közölték, hogy további 48-ra bukkantak.
A jelentés értelmében több ország hatóságai rendőrségi együttműködési megállapodások révén tulajdonképpen áldásukat adták ezeknek az őrsöknek a működésére.
Románia kapcsán azt írták, hogy nantongi rendőrség határon túli és belföldi szolgálatokért felelős központja a nemzetközi biztonsági együttműködésért felelős hatóság támogatásával a Bukarestet körülölelő Ilfov megyében található Dobroești település rendőrségével írt alá együttműködési megállapodást. Az ilyen rendőrőrsök szerepe többek között az, hogy felderítsék és hazatérésre kényszerítsék azon kínai állampolgárokat, akik valamilyen okból szembe kerültek a kínai hatóságokkal, és nem akarnak hazautazni.
A tárca szerint a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó intézmények mindent elkövetnek annak érdekében, hogy Románia területén ne legyenek olyan tevékenységek, amelyek veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, a közrendet és az állampolgárok jogait.
A Safeguard Defenders jelentése szerint a legtöbb ilyen nem hivatalos rendőrőrs Olaszországban működik, de Hollandiában, Írországban és Kanadában is voltak ilyen intézmények. A holland és az ír hatóságok utasítást adtak egy-egy ilyen rendőrőrs bezárására, Kanada pedig felszólította Pekinget, hogy vessen véget a törvénytelen rendőrőrsök fenntartásának. A kínai hatóságok szerint a kihelyezett rendőrőrs az Írországban élő kínai állampolgárokat szolgálta ki egyebek között a lejárt vezetői jogosítványok meghosszabbításával. Ezeket a diplomáciai szolgáltatásokat azonban a bécsi egyezmény alapján általában elismert nagykövetségek vagy konzulátusok végzik. Ezzel szemben – amint azt a Safeguard Defenders jelentésében megállapította –
A civil szervezet szerint Franciaországban, a Párizs egyik elővárosában működő nem hivatalos rendőrőrs fedésben dolgozó alkalmazottai hazatérésre kényszerítettek egy ott élő kínait, és Szerbiából, illetve Spanyolországból is erőszakkal vittek Kínába egy-egy személyt.
Az Euronews szerint valamivel több mint egy év alatt – 2021 áprilisa és 2022 júliusa között – csaknem 230 ezer állítólagos „szökevényt” vettek rá a „hazatérésre”. A kormányzati dokumentumokból az is kiderült, hogy a rendőrséget különféle intézkedésekre utasították, ráadásul régi hagyomány, hogy a Kínában élő családtagokat zaklatással, őrizetbe vétellel vagy akár börtönbüntetéssel fenyegetik meg, hogy engedelmességre bírják a kiszemelt célszemélyeket. Az egyik ilyen módszer, amit a hivatalos dokumentumok is ismertetnek, hogy a gyanúsítottak még Kínában tartózkodó gyermekeitől megtagadják az oktatáshoz való jogot. Néhány határon túli kínai egyesület a Kínai Kommunista Párt Egyesült Frontjához kötődik, amelynek egyik leplezetlen célja a kínai diaszpóra ellenőrzése. Mások közvetlenül a kínai rendőrséggel tartják a kapcsolatot, ami egyes országokban sérti az ilyen egyesületekre vonatkozó helyi előírásokat.
Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt igazságügyi miniszter egyik fiát és a iași-i Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát előzetes letartóztatásba helyezték.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
szóljon hozzá!