Iliescu: nem tudok romániai CIA-börtönökről

Mint arról beszámoltunk, a washingtoni szenátus vizsgálóbizottsága szerdán hozta nyilvánosságra a CIA fogolykínzásairól szóló jelentést, amely alapján a The Washington Post azt írta: beazonosítható, hogy a CIA Romániában és működtetett titkos börtönt.

Iliescu, aki a szóban forgó időszakban, 2000 és 2004 között töltötte be az államfői tisztséget, azt mondta szerda este: a vonatkozó dokumentumok ismeretének hiányában nem tudja kommentálni az ügyet, de nincs tudomása titkos börtönökről. A lengyelországi titkos börtönökről sem akart nyilatkozni.

A titkos börtönök kapcsán – amelyek létét Bukarest az évek során mindvégig tagadta – a The Washington Post azt írta: a jelentés szerint a CIA a terrorizmussal gyanúsított személyeket többek között romániai, afganisztáni, thaiföldi, litvániai és lengyelországi helyszíneken tartotta fogva és kínozta.

Az úgynevezett „fekete helyszíneket” (black sites) országonként más-más színkóddal jelölték a titoktartás érdekében, azonban a lap szerint egyéb utalásokból kikövetkeztethető, melyik helyszín hol található – Romániáé a fekete, Lengyelországé a kék, Litvániáé az ibolya szín volt.

A romániai és litvániai központokat 2002-ben, illetve 2003-ban hozták létre, Romániába 2003-ban érkezett az első fogolyszállítmány. 2005-ben ide szállították Abu Farádzs al-Líbit, az al-Kaida harmadik számú vezetőjét.

A jelentésből kiderül: Michael Guest akkori bukaresti amerikai nagykövet elfogadhatatlannak nevezte, hogy a CIA nem értesítette a külügyminisztériumot a titkos börtönökről. Az is szerepel benne, hogy a bukaresti hatóságok 2006-ban kérték a romániai létesítmény bezárását.

A dokumentum szerint a CIA titkos börtöneiben George W. Bush elnöksége alatt legalább 119 személyt tartottak fogva (korábban a kémszervezet 98 foglyot ismert el), akik közül 39-et vetettek alá a vitatott vallatási módszereknek. A vallatás legalább egy emberéletet követelt: a leláncolt fogoly kihűlt. Több más fogvatartottat a kimúlás határáig gyötörtek.

Lengyel beismerés

Leszek Miller akkori kormányfő és Aleksander Kwasniewski akkori államfő eközben szerdán elismerte: Lengyelország 2001-ben, az Egyesült Államokat ért terrortámadások után egy olyan „nyugodt hely előteremtéséről” állapodott meg Washingtonnal, ahol a CIA „információkat szerezhet meg saját, együttműködésre kész forrásaitól”.

Elmondták, a lengyel fél erre vonatkozóan egy több pontból álló memorandum aláírását javasolta, amely „hangsúlyosan aláhúzta, hogy a Lengyelországba esetleg érkező személyeket hadifogolyként kell kezelni, minden őket megillető emberi joggal”. Az amerikaiak azonban – Kwasniewski szerint – időhiányra hivatkozva kitértek a megállapodás írásos formába öntése elől. Miller hangsúlyozta, a kínvallatás miatt egyetlen lengyel hírszerzőt sem gyanúsítanak. „Az ügy egyáltalán nem vonatkozik Lengyelországra” – fejtette ki.

Kwasniewski úgy vélekedett, hogy a szenátusi jelentés közzététele miatt csökkeni fog az Egyesült Államok szövetségkötési képessége, s a világban – különösen Moszkvában – ez az amerikai gyengeség benyomását fogja kelteni.

Az általa nagyon nehéznek minősített jelenlegi lengyel biztonságpolitikai helyzetre utalva, Kwasniewski azt mondta, Lengyelországnak „korlátozott bizalommal” kell együttműködnie az Egyesült Államokkal. Ugyanakkor, a terrorellenes harcban nyújtott lengyel segítségre hivatkozva azt szorgalmazta, hogy Washington vegye figyelembe a gyorsreagálású erők és a rakétapajzs létesítésére irányuló lengyel kéréseket.

Nemzetközi bírálatok

A jelentés kapcsán világszerte éles bírálatokat fogalmaztak meg politikusok és jogvédők. Egyesek mindazonáltal pozitív lépésnek nevezték magát a vizsgálatot és a jelentés kivonatának nyilvánosságra hozatalát.

„A jelentés megerősíti azt, amit a nemzetközi közösség már tudott. A politikát egyértelműen kormányszinten alakították ki, és George W. Bush elnök kormánya tette lehetővé ezeket a szisztematikus bűncselekményeket és az emberi jogok súlyos megsértését” – jelentette ki Ben Emmerson, az ENSZ emberi jogi jelentéstevője.

Thorbjorn Jagland, az emberi jogok védelmét szolgáló Európa Tanács (ET) főtitkára szerdán üdvözölte a dokumentum nyilvánosságra hozatalát és a vizsgálat átláthatóságát, valamint az amerikai elnök azon kijelentését, hogy már nem alkalmazzák ezeket a módszereket.

Dick Cheney volt amerikai republikánus alelnök szerint viszont a jelentés „tele van ostobaságokkal.” Cheney élesen bírálta a dokumentumot, és azt hangoztatta, hogy a CIA nem elítélést, hanem méltatást érdemel, mert életeket mentett meg.