
Fotó: Rostás Szabolcs
Hatályba lépett hétfőn a veszélyhelyzet intézkedéseit részletező törvény, amely ismét jogalapot teremt arra, hogy a hatóságok korlátozzák az állampolgári szabadságjogokat, és megbírságolják azokat, akik megszegik a koronavírus-járvány miatt elrendelt kijárási és gyülekezési korlátozásokat.
2020. május 18., 10:532020. május 18., 10:53
2020. május 18., 14:242020. május 18., 14:24
Ezzel egy időben a Ludovic Orban vezette kabinet elfogadta hétfői ülésén azt a határozatot, amellyel az 55/2020-as törvény alapján elrendeli a veszélyhelyzetet az ország területén. A határozattervezet értelmében május 18-ától életbe lép a 30 napig tartó veszélyhelyzet Románia területén.
Ludovic Orban kormányfő az ülés elején részletezte a határozatot.
– mondta Orban.
A határozat jóváhagyásával a kormánynak „minden törvényes eszköze meglesz a veszélyhelyzet kezelésére, beleértve a bírságok kirovását is” – szögezte még le a kormányfő. Mint ismeretes, pénteken a járványügyi operatív törzs hirdetett veszélyhelyzetet, mégpedig a kormány múlt csütörtöki ülésén elfogadott sürgősségi rendelet alapján. A pénteki intézkedést azonban – bírságok híján – sokan nem tartották be.
Péntektől a településeken belül feloldották a kijárási korlátozásokat, de a vendéglátóhelyek kinyitását nem engedélyezték, és továbbra is tilos háromnál több embernek gyülekeznie. Ennek ellenére a – csütörtök éjfélkor véget ért – rendkívüli állapot utáni első „szabad hétvége” megünneplésére több helyütt a távolságtartási szabályokat megszegő emberek százai gyűltek össze a parkokban. A bukaresti kormányszékház előtti téren pedig kisebb tüntetéseket is szerveztek azok, akik visszaélésnek tartják a korlátozásokat, a koronavírus-járvány „ürügyén” hozott intézkedéseket pedig egy globális összeesküvésnek tulajdonítják.
Bár Klaus Iohannis államfő korábban cáfolta, hogy egy „szabályok és megszorítások nélküli” háromnapos joghézag keletkezett volna a hétvégén, Ludovic Orban miniszterelnök beismerte, hogy a hatóságok nem tudnak fellépni a gyülekezőkkel szemben, legfeljebb „megdorgálhatják” őket. A román alkotmány szerint ugyanis a polgári szabadságjogokat csak a parlament korlátozhatja törvénnyel, így a veszélyhelyzet intézkedéseit részletező törvény hétfői hatályba lépéséig az operatív törzs által pénteken kihirdetett veszélyhelyzet intézkedéscsomagját legfeljebb ajánlásként lehetett értelmezni. „Maximális veszélyhelyzetben vagyunk, minden eszközünk megvan a járványügyi intézkedések betartatására” – magyarázta a két veszélyhelyzet közötti különbséget Ludovic Orban miniszterelnök a hétfői kormányülés elején.
A hétfői kormányhatározatban 30 napra meghirdetett veszélyhelyzet idején 500-tól 2500 lejig terjedő bírságot kockáztat az, aki nem visel védőmaszkot nyilvános zárt térben, tömegközlekedési eszközökön, munkahelyen megszegi a kijárási korlátozásokat, vagy tiltott tömegrendezvényeken vesz részt. Kétszer ekkora bírság jár a karanténszabályok megsértéséért, míg a tiltott tömegrendezvények (tüntetések, koncertek, sportrendezvények) szervezéséért akár 15 ezer lejes büntetést is kiszabhatnak. A veszélyhelyzet bevezetéséről hétfőn kiadott kormányhatározatot öt napon belül a parlamentnek is jóvá kell hagynia.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
1 hozzászólás