
A szakértők azt tanácsolják az embereknek, hogy ne vásároljanak több gyógyszert, mint amennyire szükségük van
Fotó: Jakab Mónika
Egyelőre csak kevés gyógyszertárban veszik át a lejárt szavatosságú orvosságokat, mert az érvényes jogszabályok értelmében a patikákat nem lehet erre kötelezni. Szakértők szerint ezek a készítmények szennyezik a környezetet, így országosan hosszú távú megoldást kell keresni a problémára.
2022. november 04., 20:022022. november 04., 20:02
Kitörő örömmel fogadták a sepsiszentgyörgyiek, hogy az egyik helyi gyógyszertár meghirdette: minden hónap utolsó csütörtökén átveszi a lejárt szavatosságú gyógyszereket. A közösségi oldalt ellepték a megosztások és a köszönetnyilvánítások, mert a beszámolók szerint sokan már hónapok óta sikertelenül próbálkoztak, hogy biztonságos módon megszabaduljanak a lejárt orvosságoktól. „Végre egy felelősségteljes gyógyszertár! Egy ilyen bejelentést régóta várunk!” – lelkendeznek a sepsiszentgyörgyiek.
Akácsos Tartán Hilda gyógyszerész lapunknak elmondta, eddig is átvették a lakosságtól a lejárt szavatosságú készítményeket, ám nemrég azért kezdték ezt hirdetni, mert sokan panaszkodnak, hogy nem tudnak megszabadulni a feleslegessé vált orvosságoktól. Azóta többen éltek a lehetőséggel, egy háztartásból átlagosan egy-három kilogramm gyógyszert visznek be. A sepsiszentgyörgyi patikában nyilvántartást vezetnek a lakosságtól átvett gyógyszermennyiségről, terveik szerint készítenek egy tanulmányt.
Akácsos Tartán Hilda elmondta, egyelőre vállalják ezt a költséget, bár összesen évi 15 kilogramm gyógyszer elszállítására van szerződésük a szakcéggel, amely megsemmisíti a veszélyes hulladékot. Legutóbb is 80 kilogrammot adtak át, amire a cég felárat számol. „Fontosnak tartjuk a környezet tisztán tartását, az egészség megőrzését. A gyógyszer veszélyes hulladék, szennyezi a környezetet, ártalmas a növény- és állatvilágra, ezért nem szabad a háztartási szemét közé kidobni” – fogalmaz Akácsos Tartán Hilda.
A szakember abban bízik, hogy találnak országosan hosszú távú megoldást, például gyógyszergyűjtő konténereket lehetne felállítani a településeken. Ambrus József, a Kovászna megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület (AdiSIMD) ügyvezető igazgatója megkeresésünkre elmondta, az orvosság a háztartási, vegyes szemétbe kerül, vagyis a lerakóba, ahol elszigetelik ugyan a környezet elemeitől, de még így sem teljesen biztonságos: előírásszerűen meg kellene semmisíteni. Az igazgató abban bízik, a következő években lesznek változások ezen a téren, hiszen a folyamat elindult.
Nyolc éve miniszteri rendelet alapján történik, hogy a lejárt szavatosságú készítményeket a gyógyszertárakon keresztül gyűjtik be a lakosságtól, de ez nem kötelezi a patikákat az átvételre. Az egészségügyi minisztérium 2014. évi 119. számú rendelete kimondja ugyan, hogy a lakosságnak a lejárt szavatosságú készítményeket a közeli patikákba kell bevinnie, arról is rendelkezik, hogy a gyógyszertárakban ezt a lehetőséget jól látható helyen meg kell hirdetni, viszont nem ír elő semmilyen kötelezettséget a patikák számára.
Egyébként ez az egyetlen jogszabály, amely a lakosságtól a lejárt, feleslegessé vált orvosságok begyűjtéséről szól. A jogszabály hiányosságát Nelu Tătaru, a képviselőház egészségügyi bizottságának elnöke is elismerte, aki a Szabad Európa romániai szerkesztőségének azt mondta, a rendelet kimondja, hogy a patikába kell vinni a lejárt orvosságot, de nem kötelezi a gyógyszertárakat az átvételre.
Dumitru Lupuleasa, a Román Gyógyszerészkamara elnöke a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a lejárt készítmények begyűjtésének és megsemmisítésének árát a gyártók vagy a helyi hatóságok is kellene fedezzék, nem lehet azt kizárólag a forgalmazókra, vagyis a patikákra hárítani.
„Azt az orvosságot kell kiváltani, amit felír az orvos, ha a kezelést betartjuk, beszedjük a felírt készítményt, nem keletkezik felesleg” – részletezte a gyógyszerészkamara elnöke. Németországban, Olaszországban, Portugáliában és Magyarországon kötelező a lejárt gyógyszereket a patikákban vagy a háziorvosoknál leadni.
Jelenleg a képviselőház egészségügyi bizottsága asztalán van a törvénytervezet, amely a gyógyszerek által előidézett szennyezést akadályozná meg. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének tervezetét hallgatólagosan elfogadta a szenátus, az alsóházban azonban egyelőre nincs konszenzus arról, hogy végül ki fizesse a megsemmisítés költségeit.
A tervezet indoklásában az áll, hogy évente mintegy 1500 tonna lejárt szavatosságú gyógyszer kerül a romániai hulladéklerakókba vagy a szennyvízhálózatba. Idéznek egy tanulmányt is, amely szerint a folyóvizek 65 százalékában – köztük a Dunában is – a 14 leggyakrabban szedett antibiotikum olyan nagy mértékben mutatható ki, hogy a megengedett határérték háromszázszorosát is meghaladja.
Fontos, hogy a NATO megerősítse jelenlétét, a légi és tengeri drónok elleni képességeit Romániában – hangsúlyozta a Nicușor Dan elnök szerdán.
A barnamedve európai uniós védettségének rugalmasabbá tételét kezdeményezi az Európai Bizottságnál Tánczos Barna megbízott mezőgazdasági miniszter annak érdekében, hogy Románia hatékonyabban tudjon fellépni az emberélet és a mezőgazdaság védelmében.
Rövid, kétperces sajtónyilatkozatban szólította felelősségteljes magatartásra a parlamenti pártokat szerdán Nicușor Dan államfő.
Jelentős szervezeti átalakításra készül az Országos Adóhatóság (ANAF), amelynek célja az adóelkerülés hatékonyabb felderítése, az adóbeszedés javítása és a kockázatosnak minősített adózók célzott ellenőrzése.
A Különleges Távközlési Szolgálat (STS) szerdán közölte, hogy elérhetővé vált a látás- és/vagy hallássérültek vészhelyzeti kommunikációját segítő Apel 112 mobilalkalmazás.
Az államreformmal, illetve a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdések is felmerültek a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac és Zakariás Zoltán parlamenti képviselő kedd esti egyeztetésén.
Nicușor Dan államfő ismét a korábbi kormánykoalíció pártjaiból álló kormányt szeretne egy technokrata miniszterelnök irányításával, ha az Eugen Tomac alakította kormány nem kap bizalmat a parlamentben – közölte több bukaresti sajtóorgánum.
Egy szakértői kormány „a parlamenti demokrácia háttérbe szorítását jelenti, ami nem helyes” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Cáfolta Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök azt az értesülést, miszerint kormányalakítási megbízásának visszaadására készülne.
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
szóljon hozzá!