
Fotó: presidency.ro
Klaus Iohannis államfő csütörtök este leszögezte: nincs joghézag, a következő három nap során sem tűnnek el a megszorítások, egyúttal azzal fenyegetőzött: ha ismét megugrik a fertőzöttek száma, újfent elrendelheti a kijárási tilalommal járó szükségállapotot.
2020. május 14., 18:522020. május 14., 18:52
2020. május 14., 20:572020. május 14., 20:57
Az államelnök a Cotroceni-palotában tartott beszédet abból az alkalomból, hogy csütörtökön éjfélkor lejár a március közepén kihirdetett, majd áprilisban újabb egy hónappal meghosszabbított szükségállapot. Iohannis leszögezte: létezik megfelelő törvényi keret, a következő három nap során is érvényben lesznek a megszorítások, a hatályos jogszabályok alapján.
Mint ismeretes, jogászok szerint péntektől a hatóságoknak három napig elvileg semmilyen jogalapjuk nem lesz arra, hogy korlátozzák a kijárást és gyülekezést a fertőzésveszély csökkentése érdekében. A veszélyhelyzet idején bevezetendő konkrét óvintézkedéseket tartalmazó – a parlament által sürgősségi eljárással szerdán megszavazott – törvény ugyanis leghamarabb hétfőn lép hatályba, márpedig az alkotmány szerint a polgárok szabadságjogai csak törvénnyel korlátozhatók.
A Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában az államfő rámutatott, egyes „felelőtlen” politikusok azt a téves képzetet erősítik, hogy mivel a veszélyhelyzetet szabályozó törvény csak hétfőn lép életbe, addig joghézag keletkezik. „Kedves románok, nem lesz szabályoktól és korlátozásoktól mentes a következő három nap! Lehetetlen egyből visszatérni a világjárvány előtti helyzethez. A vírust nem érdeklik az államigazgatási rendelkezések, és súlyos hiba lenne idejekorán félretenni azokat a szabályokat, amelyek jóknak bizonyultak” – szögezte le Iohannis. Hozzátette, csütörtök este összeül az új összetételű Országos Katasztrófavédelmi Bizottság, és meghozza a következő időszakra érvényes intézkedéseket.
Az államelnök csütörtök esti beszédében újfent méltatta az eddigi kormányzati intézkedéseket, és rámutatott: országos erőfeszítéssel sikerült gátat vetni a járvány terjedésének. Hősnek nevezte a polgárokat, és köszönetet mondott az áldozatért. „Elmondhatjuk: együtt életeket mentettünk. Továbbra is erősnek és egységesnek lennünk, mivel a járvány vége még messze van” – jelentette
ki. Hozzátette: a korlátozások nélkül az áldozatok száma sokkal nagyobb lett volna.
Településen belül szabad a mozgás, zárt térben kötelező a maszk
A május 15-én, pénteken hatályba lépő veszélyhelyzet idején részben megszűnik a szükségállapot idején foganatosított kijárási tilalom. Településen belül már szabadon mozoghatunk, nem lesz már szükség az előre megírt nyilatkozatban magyarázatot adni a lakhely elhagyására, de zárt térben és a tömegközlekedési eszközökön kötelező lesz a védőmaszk viselése. A települést továbbra is meghatározott esetekben – munkaügyben, egészségügyi ellátás, vagy egyéni sporttevékenységek miatt – lehet majd elhagyni, és továbbra is érvényben marad a – háromnál több emberre vonatkozó – gyülekezési tilalom. A hivatásos sportolók egy része bizonyos szabályok mellett újrakezdheti az edzéseket, de a sportlétesítményeket nem nyitják meg a nagyközönség előtt. Szigorú higiéniai és távolságtartási óvintézkedések közepette megnyithatnak a fodrászatok, szépségszalonok, fogászati rendelők és múzeumok.
Iohannis egyúttal fontosnak nevezte az ország „újjáépítését”, a 30 éve elhanyagolt egészségügy és az oktatás fejlesztését. Leszögezte: a törvényeket koherenssé kell tenni, hogy sürgős esetekben az állam időben reagálhasson. Fontosnak nevezte egyúttal, hogy a kormány és az államfő csapatként dolgozzon együtt.
Ezt megelőzően, a bukaresti kormány ülése előtt Ludovic Orban miniszterelnök közölte: a veszélyhelyzet hatálybalépésével az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság meghozza a szükséges, mindenkire kötelező érvényű döntéseket a korlátozásokról. Ezzel részben eloszlott a bizonytalanság akörül, lesz-e valamilyen kényszerítő eszköz a hatóságok kezében a koronavírus-járvány miatt szükséges korlátozások bevezetésére a hétvégén, miután a képviselőház szerdán este döntéshozó kamaraként megszavazta ugyan a veszélyhelyzet idején érvényes korlátozásokról és egyéb intézkedésekről szóló törvényt, de az a szükséges procedúra miatt csak hétfőtől léphet hatályba, a szükségállapot viszont már csütörtökön éjféltől véget ér.
Orban a kormányülésen bejelentette azt is: az Országos Katasztrófavédelmi Bizottság még a nap folyamán kihirdeti a veszélyhelyzetet, és azonnal rendeletekben szabályozza, milyen, az emberek életét és egészségét védeni hivatott intézkedések, korlátozások érvényesek a pénteken hatályba lépő veszélyhelyzet idejére. A miniszterelnök leszögezte: az intézkedések mindenkire kötelező érvényűek. Ezzel azt sugallta, hogy – bár az alkotmánybíróság még szerdán leszögezte: a veszélyhelyzetről szóló 2004/21-es sürgősségi kormányrendelet alkotmányos, de az alapján nem, csakis a parlament által elfogadott törvény útján korlátozhatók bizonyos szabadságjogok – valamilyen formában képesek lesznek a hatóságok elejét venni, hogy a hétvége során káosz alakuljon ki.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
1 hozzászólás