
A legfelsőbb bíróság helyt adott a fellbbezésnek, felfüggesztette a ploiești-i bíró határozatát, érvényben hagyva az alkotmánybíróság tavalyi döntését
Fotó: Facebook/Legfelsőbb bíróság
A legfelsőbb bíróság pénteken helyt adott a 2024-es elnökválasztást érvénytelenítő alkotmánybírósági határozat felfüggesztéséről szóló ítélet elleni fellebbezéseknek. Döntése szerint a legfelsőbb bíróság teljes egészében hatályon kívül helyezte a ploiești-i ítélőtábla közigazgatási részlegének csütörtöki ítéletét, megállapítva, hogy a bíróságok nem vizsgálhatják felül az alkotmánybírósági határozatokat.
2025. április 25., 18:572025. április 25., 18:57
A legfelsőbb bíróság befogadhatatlanként elutasította bizonyos Gheorghiță Popescu keresetét, amelyben a felperes az alkotmánybíróság december 6-i határozatának felfüggesztését, illetve megsemmisítését kérte. Emellett a legfelsőbb bíróság elutasította egy másik magánszemély, Andrei Ștefan Mitrea fellebbezését, arra hivatkozva, hogy nem részese a pernek – számolt be az Agerpres hírügynökség.
A ploiești-i ítélőtábla közigazgatási részlegének csütörtöki döntését a ploiești-i regionális ügyészség és az alkotmánybíróság fellebbezte meg.
A bíróságok portálján közzétett adatok szerint az alkotmánybíróság tavalyi határozatát egy Gheorghită Popescu nevű magánszemély támadta meg az ítélőtáblánál.
Mint arról beszámoltunk, a taláros testület arra hivatkozott, hogy a legfelsőbb védelmi tanács szerint az első fordulóban legtöbb szavazatot szerző Călin Georgescu független jelölt közösségi oldalakon folytatott választási kampányát illegális finanszírozás és nemzetbiztonsági kockázatot jelentő külföldi beavatkozás segítette.
Az alkotmánybíróság pénteken úgy reagált a csütörtöki ítéletre, hogy a ploiești-i ítélőtábla „a törvények megsértésével, alkotmányos és jogi alap nélkül döntött” az elnökválasztást érvénytelenítő december 6-i határozat felfüggesztéséről.
Az alkotmánynak megfelelően a december 6-i határozat a jövőre nézve hatályos, és általánosan kötelező érvényű, mivel az alkotmányos rend részét képezi – erre hivatkozva fellebbezte meg az alkotmánybíróság a ploiești-i ítélőtábla csütörtöki ítéletét.
Közleményében a taláros testület kitért arra is, hogy 2024 decemberétől több mint 200 esetben támadták meg az ország különböző bíróságain az elnökválasztást érvénytelenítő december 6-i határozatát. „Eddig a közigazgatási bíróságok az alkotmánynak és a törvénynek megfelelően elutasították ezeket a kereseteket, a ploiești-i ítélőtábla ítélete egyedülálló és elszigetelt” - olvasható a közleményben.
Az alkotmánybíróság önkényesen félreértelmezte a törvényt, és a román nép szuverenitását kisajátítva nem egy választott, hanem egy általa kinevezett államfőt helyezett tisztségbe – többek között ezzel indokolta a ploiești-i ítélőtábla bírája az elnökválasztás első fordulójának eredményét és az egész választási folyamatot érvénytelenítő tavaly decemberi 6-i alkotmánybírósági határozat felfüggesztését.
A pénteken közzétett dokumentum szerint az alkotmánybíróság önkényesen értelmezte az alkotmány szerinti hatáskörét, amikor hivatalból vizsgálódott az elnökválasztás ügyében, mert a testület működését szabályozó 1992/47-es törvény szerint csak indokolással ellátott írásbeli panasz esetén lett volna szabad eljárnia.

A ploiești-i ítélőtábla egyik bírája csütörtökön felfüggesztette az elnökválasztást érvénytelenítő tavaly decemberi 6-i alkotmánybírósági határozatot.
Az indoklás szerint megalapozott a felperesnek az a kifogása, hogy:
„Az alkotmány előírása szerint bizonyos jogok és szabadságok gyakorlása csak törvénnyel korlátozható” – olvasható a ploiești-i bíró indoklásban.
Az ítész szerint nem teljesültek az elnökválasztás érvénytelenítésének jogi feltételei sem. Az elnökválasztási törvény szerint ugyanis az alkotmánybíróság csak akkor járhatott volna el így, ha a szavazás során és az eredmény megállapításakor olyan csalások történtek, amelyek módosítottak a második fordulóba bekerülő jelöltek sorrendjén.
Az indoklás azzal zárul, hogy a megtámadott alkotmánybíróság határozat egy közigazgatási aktus, amelynek a vizsgálata az ítélőtábla közigazgatási részlegének hatáskörébe tartozik, tekintettel arra, hogy az alkotmánybíróság közhatóságnak minősül.
Kellemetlen, de szerencsésen végződő találkozása volt szombaton két turistának – egy apának és lányának – a Csukás-hegységben.
Figyelmeztetéseket adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat a kánikula miatt. Vasárnap reggeltől 16 megyében vörös riasztást lép életbe, hétfőtől szerdáig pedig az ország területének háromnegyed részére rendeltek el harmadfokú riasztást.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
szóljon hozzá!