Fotó: Mediafax
2009. május 20., 13:262009. május 20., 13:26
A Világbank nyomást gyakorol Romániára annak érdekében, hogy legkésőbb 2020-ig a férfiak és a nők esetében is vezesse be az egységes, 65 éves nyugdíjkorhatárt – jelentette ki kedden este egy televíziós műsorban Marian Sârbu munkaügyi miniszter. A tárcavezető közölte, a kormány év végéig dönt arról, milyen formában teljesíti a nemzetközi pénzintézet kérését. Mint emlékeztetett, jelenleg a nyugdíjkorhatár férfiak esetében 63,5, nők esetében pedig 57,5 év.
Marian Sârbu közölte: a kabinet ugyan hajlandó teljesíteni a Világbank kérését, ám szeretné elérni, hogy a nyugdíjkorhatár megemelésének határidejét tolják ki 2030-ig. „A várható élettartam Romániában nem azonos azon országokéval, amelyek az összehasonlítás alapját képezik. Remélhetőleg tárgyalópartnereinket is sikerül meggyőznünk arról, hogy alkalmazkodni kell a fennálló körülményekhez” – szögezte le a miniszter.
Sârbu azt is elmondta, kezdeményezi, hogy a nyugdíjazáshoz szükséges iratokat már 30 nappal a nyugdíjba vonulás előtt be lehessen nyújtani, így az új nyugdíjas már a nyugdíj első napjától kezdve megkaphatja illetményét. Mint kifejtette, ehhez három hatályos jogszabályt kell módosítani, az erre vonatkozó javaslat mintegy tíz napon belül készül el, és egy hónap múlva dönthet róla a kormány.
A miniszter egyébként korábban arról beszélt, hogy 2014-ig biztosan hatályban marad a nyugdíjrendszert szabályozó 19/2001-es jogszabály, így a nyugdíjkorhatár sem változik. Ezt ennek kapcsán jelentette ki, hogy a világbank közölte: 2050-ig 70 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt az országban. A brit példa kapcsán, amely szerint 2044-ig 68 évre emelik a férfiak nyugdíjkorhatárát, kifejtette, az Romániában nem alkalmazható.
A Világbank ajánlása szerint Romániának amellett, hogy 70 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjjárulékot a jelenlegi szinten kell tartania, hogy sikerüljön helyreállítani a nyugdíjrendszer egyensúlyát. A nemzetközi pénzintézet elemzése szerint a román nyugdíjrendszer hiánya 2020-ra eléri a bruttó hazai termék 5 százalékát, majd a következő három évtizedben egy ideig folyamatosan emelkedik. Ezt követen azonban várhatóan ismét csökkenni kezd, és 2050-re 6,2 százalékos lesz.
| Emil Boc miniszterelnök azt szeretné, ha már jövő évtől életbe lépne a közalkalmazottak egységes bérezését szabályozó jogszabály. A kormányfő szerint a kormányon belül fölmerült, hoyg egyes kormányzati ügynökségek esetében külön törvény szükséges, ám ő továbbra is kitart amellett, hogy minden közalkalmazott számára egységes rendszer alapján kell a bérezést biztosítani. Mint arról beszámoltunk, a jogszabály célja a jelentős bérkülönbségek megszüntetése, ezért a legmagasabb és legalacsonyabb bérek közötti jelenlegi, 1 a 72-höz arányt 1 a 15-ösre kívánják csökkenteni. |
A hiányt elsősorban a lakosság elöregedése generálja, másrészt pedig az, hogy a jelenlegi rendszer a nyugdíjemeléseket követően számos esetben igencsak nagylelkű nyugdíjakat biztosít, harmadrészt pedig az, hogy a magánnyugdíj-pénztárak megjelenésével jelentős pénzösszegek kerülnek ár az I. pillérből, azaz az állami nyugdíjrendszerből a II. pillérbe, azaz a magánnyugdíj-rendszerbe.
Az előrejelzés szerint 2050-re a lakosság elöregedésének köbetkeztében a nyugdíjjárulék-fizetők száma szinte azonos lesz az eltartottakéval. Ennek nyomán a Világbank azt is javasolja, hogy csökkentség az I. pillérbe tartozók kedvezményeit, és lassúbb ütemben emeljék a nyugdíjakat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Látogatottsági adatok