Fotó: Mediafax
2009. május 20., 13:262009. május 20., 13:26
A Világbank nyomást gyakorol Romániára annak érdekében, hogy legkésőbb 2020-ig a férfiak és a nők esetében is vezesse be az egységes, 65 éves nyugdíjkorhatárt – jelentette ki kedden este egy televíziós műsorban Marian Sârbu munkaügyi miniszter. A tárcavezető közölte, a kormány év végéig dönt arról, milyen formában teljesíti a nemzetközi pénzintézet kérését. Mint emlékeztetett, jelenleg a nyugdíjkorhatár férfiak esetében 63,5, nők esetében pedig 57,5 év.
Marian Sârbu közölte: a kabinet ugyan hajlandó teljesíteni a Világbank kérését, ám szeretné elérni, hogy a nyugdíjkorhatár megemelésének határidejét tolják ki 2030-ig. „A várható élettartam Romániában nem azonos azon országokéval, amelyek az összehasonlítás alapját képezik. Remélhetőleg tárgyalópartnereinket is sikerül meggyőznünk arról, hogy alkalmazkodni kell a fennálló körülményekhez” – szögezte le a miniszter.
Sârbu azt is elmondta, kezdeményezi, hogy a nyugdíjazáshoz szükséges iratokat már 30 nappal a nyugdíjba vonulás előtt be lehessen nyújtani, így az új nyugdíjas már a nyugdíj első napjától kezdve megkaphatja illetményét. Mint kifejtette, ehhez három hatályos jogszabályt kell módosítani, az erre vonatkozó javaslat mintegy tíz napon belül készül el, és egy hónap múlva dönthet róla a kormány.
A miniszter egyébként korábban arról beszélt, hogy 2014-ig biztosan hatályban marad a nyugdíjrendszert szabályozó 19/2001-es jogszabály, így a nyugdíjkorhatár sem változik. Ezt ennek kapcsán jelentette ki, hogy a világbank közölte: 2050-ig 70 évre kell emelni a nyugdíjkorhatárt az országban. A brit példa kapcsán, amely szerint 2044-ig 68 évre emelik a férfiak nyugdíjkorhatárát, kifejtette, az Romániában nem alkalmazható.
A Világbank ajánlása szerint Romániának amellett, hogy 70 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, a nyugdíjjárulékot a jelenlegi szinten kell tartania, hogy sikerüljön helyreállítani a nyugdíjrendszer egyensúlyát. A nemzetközi pénzintézet elemzése szerint a román nyugdíjrendszer hiánya 2020-ra eléri a bruttó hazai termék 5 százalékát, majd a következő három évtizedben egy ideig folyamatosan emelkedik. Ezt követen azonban várhatóan ismét csökkenni kezd, és 2050-re 6,2 százalékos lesz.
| Emil Boc miniszterelnök azt szeretné, ha már jövő évtől életbe lépne a közalkalmazottak egységes bérezését szabályozó jogszabály. A kormányfő szerint a kormányon belül fölmerült, hoyg egyes kormányzati ügynökségek esetében külön törvény szükséges, ám ő továbbra is kitart amellett, hogy minden közalkalmazott számára egységes rendszer alapján kell a bérezést biztosítani. Mint arról beszámoltunk, a jogszabály célja a jelentős bérkülönbségek megszüntetése, ezért a legmagasabb és legalacsonyabb bérek közötti jelenlegi, 1 a 72-höz arányt 1 a 15-ösre kívánják csökkenteni. |
A hiányt elsősorban a lakosság elöregedése generálja, másrészt pedig az, hogy a jelenlegi rendszer a nyugdíjemeléseket követően számos esetben igencsak nagylelkű nyugdíjakat biztosít, harmadrészt pedig az, hogy a magánnyugdíj-pénztárak megjelenésével jelentős pénzösszegek kerülnek ár az I. pillérből, azaz az állami nyugdíjrendszerből a II. pillérbe, azaz a magánnyugdíj-rendszerbe.
Az előrejelzés szerint 2050-re a lakosság elöregedésének köbetkeztében a nyugdíjjárulék-fizetők száma szinte azonos lesz az eltartottakéval. Ennek nyomán a Világbank azt is javasolja, hogy csökkentség az I. pillérbe tartozók kedvezményeit, és lassúbb ütemben emeljék a nyugdíjakat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.
A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
A múlt héten hat elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 74-re nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.
Látogatottsági adatok