
Veszély. Nem tudni, pontosan hány épületre jelentenek kockázatot a földrengések
Fotó: Tuchiluș Alex
Bár a romániai illetékesek folyton azt hangoztatják, hogy elvileg bármikor bekövetkezhet egy, az 1977-es pusztító bukaresti földrengéshez hasonló katasztrófa, továbbra sincs országos nyilvántartás arról, hány épület lehet veszélyben. Mint megírtuk, szerda hajnalban erős földrengést mértek a Székelyföld közelében.
2026. november 18., 19:572026. november 18., 19:57
Az, hogy hány épület jelenthet kockázatot a bent tartózkodókra földmozgás esetén, a szerda hajnali, 5,7-es erősségű rengés után merült fel ismét. Mint megírtuk, a földrengés évek óta a legnagyobb volt Romániában, az ország keleti részének számos pontján posztoltak az ott élők arról, hogy arra riadtak fel, hogy mozog az ágy alattuk, és a bútorok is kilengenek a lakásban.
A Mediafax hírügynökség által ismertetett adatok szerint meglehetősen homályos, hány épület lehet veszélyben az országban. A fejlesztési minisztérium 2026 júliusában közölte, hogy
Addig 3 724 épület esett át gyors szemrevételezéses értékelésen. Ezek közül körülbelül 2 305 lakóépület volt, 780 az oktatási rendszerhez tartozott, 106 pedig az egészségügyi rendszerhez.
A vizuális értékelés ugyanakkor nem képes konkrétan meghatározni a kockázati osztályt. Ehhez egy minősített szakértő által elvégzett műszaki szakértői vizsgálatra van szükség.

Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Bukarestben az 1977-es tapasztalatok nyomán némileg előrébb járnak, de ez nem jelenti azt, hogy széles körű rálátást biztosító nyilvántartást sikerült volna létrehozni.
A Szeizmikus Kockázatú Épületek Megerősítéséért Felelős Városi Hivatal (AMCCRS) 2026. októberi adatai jól mutatják a probléma mértékét a román fővárosban: mint kiderült, igencsak lassú ütemben halad az ingatlanok leltározása és megerősítése.
Az AMCCRS nyilvántartása szerint Bukarestben 415 épület tartozik az I. osztályú szeizmikus kockázati kategóriába (RsI), és körülbelül 490 a II. osztályba (RsII).
A II. osztályba azok az épületek tartoznak, amelyek súlyos szerkezeti károsodást szenvedhetnek, anélkül hogy valószínű lenne az összedőlésük. További mintegy 1 450 épület szerepel a 90-es évekbeli szakértői vizsgálatok alapján megállapított sürgősségi kategóriákban. Ezek a besorolások nem egyenértékűek automatikusan a jelenlegi szeizmikus kockázati osztályokkal, ezért egy újbóli értékelés több mint szükséges.
Összességében az önkormányzat nyilvános listája körülbelül 2 800 olyan ingatlant tartalmaz, amelyeket szakértői vizsgálatnak vetettek alá vagy a műszaki nyilvántartásokban rögzítettek, beleértve a megerősített épületeket is.
A probléma tényleges mértéke valójában lényegesen nagyobb lehet. Răzvan Munteanu, az AMCCRS igazgatója októberben a Világbank egyik becslését idézte, amely szerint Bukarestben több mint 20 000 épület lehet földrengésveszélyes.
Ez a szám kockázatbecslés, nem pedig a szakértői vizsgálatnak alávetett és hivatalosan az I. földrengésveszély-osztályba sorolt épületek száma. Ráadásul az, hogy egy épület nem szerepel az önkormányzat listáján, nem garantálja automatikusan, hogy biztonságos lenne.
Az 1977. március 4-i bukaresti földrengésben összesen 1578 ember vesztette életét Romániában, közülük 1424-en Bukarestben.
Egyébként Constantin Ionescu, az Országos Földfizikai Kutatási és Fejlesztési Intézet (INFP)főigazgatója az Antena 3-nak nyilatkozva elmondta, hogy az éjszakai földrengést a legerősebben a Vrancea megyei Panciuban és Buzăuban érezték.
„A földrengés intenzitása az epicentrumban 6-os volt, az epicentrummal szomszédos területeken pedig 5-ös és 6-os közötti intenzitás volt érezhető. Ez a földfelszínen tapasztalt hatásokat jelenti” – mondta.
Az INFP igazgatója azt is tisztázta, mi a különbség a magnitúdó és az intenzitás között. „A magnitúdó a hipocentrumban, 120 kilométer mélységben felszabaduló energiát jelenti. Ez mindenhol ugyanaz, függetlenül attól, hogy hol tartózkodunk, míg az intenzitás a földrengés által a föld felszínén okozott hatásokat jelenti, valamint azt, hogy mi, emberek, hogyan érzékeljük azokat” – mondta Ionescu. Kifejtette, hogy a földrengés néhány, legfeljebb öt-tíz másodpercig tartott.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
A romániai polgárok többsége számára fontosabb a biztonság, mint a biztonsági fenyegetések beárnyékolta szabadság – derül ki egy friss felmérésből.
A jelenlegi közigazgatási rendszer miatt a magyarok ugyanúgy szenvednek, mint a románok – vélekedett Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a párt által tervezett közigazgatási reform miatti RMDSZ-es kifogások kapcsán.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Magyarországon ítélet született, Romániában pedig eljárás indult vezető politikusok megölésével fenyegetőző férfiak ellen, Lengyelországban pedig a kormányfő elleni merénylet feltételezett előkészítőjét vették őrizetbe.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden bejelentette, hogy 2027. január 1-jétől további hat daganattípusra terjesztik ki genetikai tesztelést Romániában.
Olyan, átfogó közigazgatási átszervezésre van szükség Romániában, amely egyúttal a magyar közösség igényeit is figyelembe veszi – jelentette ki Emil Boc kolozsvári polgármester.
A román szenátus hétfőn két törvénytervezetet fogadott el, amelyek értelmében legalább 50 ezer eurós erkölcsi kártérítés járna azoknak, akik vadállatok – köztük medvék – támadásában megsérülnek, illetve az elhunyt áldozatok hozzátartozóinak.
A brassói teherautógyár példáján keresztül mutatta be a Securitate Irattárát Átvilágító Országos Tanács (CNSAS), mennyire kilátástalan volt az 1989 előtti nacionálkommunista korszak gazdasága.
A bírák és ügyészek mellett még számos közalkalmazotti kategória perelte be az államot az elmaradt béremelések miatt, így előfordulhat, hogy az igazságszolgáltatás képviselőinek járó több mint ötmilliárd lej mellett még nagyobb összeget kell kifizetni.
szóljon hozzá!