
Fotó: Mediafax
Hivatalos válaszában a bukaresti külügyminisztérium a diplomáciai gyakorlatban szokatlannak nevezte a magyar külügy képviselõjének megjegyzéseit, Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök pedig elmondta: azt szerette volna, ha Magyarország elõször diplomáciai úton közli álláspontját, és csak ezután tárja azt a nyilvánosság elé. Ezt követõen számos bukaresti politikus Románia belügyeibe való beavatkozással vádolta a magyar Külügyminisztériumot. Monica Macovei volt igazságügyi miniszter megengedhetetlennek nevezte, hogy a magyar diplomácia “politikai nyomást” gyakoroljon a román igazságszolgáltatásra a tisztségébõl felfüggesztett Nagy Zsolt miniszter bûnvádi dossziéja ügyében. Macovei szerint az ügyészeknek jogukban áll bárki ellen vizsgálatot indítani, majd úgy vélekedett: Budapest nyomásgyakorlása a Nagy elleni eljárás akadályozását célozza. Norica Nicolai liberális szenátor ugyancsak a román igazságszolgáltatás menetébe való beavatkozási kísérletként értékelte a magyar külügy állásfoglalását. “Magyarországhoz hasonlóan Romániában is mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, amelyet a budapesti külügyminisztériumnak tiszteletben kell tartania, anélkül, hogy bûnvádi dossziékat bocsátana vitára” – szögezte le Nicolai, aki egyúttal a korrupcióellenes ügyosztályt és a fõügyészséget is elmarasztalta amiatt, hogy parlamenti képviselõk és szenátorok – közöttük Verestóy Attila – ügyében firtatják, miként szavaztak bizonyos törvénytervezetek vitáján. Ezzel egy idõben Bogdan Olteanu, a képviselõház liberális elnöke természetesnek nevezte Budapest gesztusát, mondván: Bukarestnek is jogában áll síkra szállni a magyarországi románság jogaiért. Különben Cozmin Guºã, a Nemzeti Kezdeményezés Pártjának elnöke szerint a budapesti diplomácia reakciója mögött RMDSZ-es politikusok állítólagos magyarországi pénzügyi érdekeltségei húzódnak, amelyekrõl a napokban tájékoztatni készül Jose Barrosót, az Európai Bizottság elnökét. Különben Markó Béla RMDSZ-elnök Kolozsváron közölte: a magyar kormány helyesen és jogosan járt el, amikor magyarázatot kért Bukaresttõl a szövetség több politikusa ellen zajló büntetõjogi eljárás ügyében. Göncz Kinga külügyminiszter ugyanakkor a Magyar Rádiónak úgy nyilatkozott: nem fenyeget az a veszély, hogy hevesebb szóváltás alakul ki a két ország között az ügyben. “A román kormánnyal nagyon szorosan együttmûködünk a közös kormányülések után, nagyon intenzívek a kapcsolatok. De ez nem jelenti, hogy ne mondhassuk azt, aggódunk egy jelenség miatt, ha valóban aggodalomra okot adó dolgok történnek” – szögezte le a magyar diplomácia vezetõje.
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.