
2013. január 07., 20:572013. január 07., 20:57
A politikus a kormányközeli Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva kifejtette: egyszerűen nem igaz az a kijelentés, hogy Románia nemzetállam.
„Románia a két világháború között viselkedett nemzetállamként, amikor ezt a városházákon is kiírták, és amikor felszámolták az összes magyar iskolát. Románia nem nemzetállam, és nem csupán azért, mert közel húsz nemzeti kisebbség él az országban, hanem azért is, mert intézményesen sem nemzetállamként viselkedik. Milyen erős, szilárd és oszthatatlan szuverenitással rendelkezik Románia, amikor az ország költségvetési hiányáról Brüsszelben döntenek, nem pedig Bukarestben? Milyen szuverenitással rendelkezik Románia, amikor a romániai bíróságok ítéletei megfellebbezhetők és megsemmisíthetők Strasbourgban? Románia akkor viselkedik erős nemzetállamként, amikor egy kis közösséggel áll szemben, de az EU-val fennálló viszonyban már nem nemzetállam, és ez nem szégyen, nem nemzetállam többé Franciaország sem, amely a nemzetállam kifejezést kitalálta. A nemzetállami meghatározás nem igaz, nem őszinte” – jelentette ki Frunda.
Mint arról beszámoltunk, Victor Ponta miniszterelnök pénteken este jelentette be, hogy Frundát, aki, miután 1990 és 2012 között folyamatosan tagja volt a bukaresti parlamentnek, a decemberi parlamenti választások nyomán nem jutott újabb szenátori mandátumhoz, kisebbségügyi és külpolitikai tanácsadójává nevezi ki. A Románia nemzetállamiságát érintő vita egyébként azt követően lángolt fel ismét, hogy az RMDSZ a választások előtt, céljai közt előkelő helyen említette az alkotmány első cikkelyének módosítását, amely Romániát egységes és oszthatatlan nemzetállamként határozza meg. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke akkor elmondta: nem az egységes jelzőt kívánják módosítani, hanem azt, amely szerint Románia nemzetállam. Ez lett az RMDSZ „veszte” is a választásokat követően: bár – mint ez a választásokat követően kiderült – még októberben titkos paktumot kötött a Szociálliberális Unióval (USL) arról, hogy akár abszolút többséget szerez a balliberális szövetség, akár nem, az RMDSZ-t is beveszi a kormányba, a választásokat követően hiába tett eleget a paktumban foglalt kötelezettségnek Victor Ponta, és hívta meg kormányába a szövetséget, az USL másik társelnöke, Crin Antonescu – Dan Voiculescuval, a Konzervatív Párt alapító elnökével egyetemben – attól tette volna függővé az RMDSZ kormányszereplését, hogy az tegyen hitet Románia nemzetállami mivolta mellett. Ennek nyomán kútba esett a szövetség kormányszereplése.
Victor Ponta kormányfő egyébként tegnap közölte, hogy a napokban egy romaügyi tanácsadót is kinevez.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.