A román titkosszolgálatok sikeres akciójának nevezte Frunda György korábbi RMDSZ-es szenátor, Victor Ponta miniszterelnök tiszteletbeli tanácsadója azt a műveletet, amelynek során a múlt héten Romániába szállították a terrorcselekmények miatt húsz év szabadságvesztésre ítélt szíriai üzletembert, Omar Hajszamot.
2013. július 22., 16:252013. július 22., 16:25
„Ami még ennél is fontosabb, az az, hogy ez az első alkalom, amikor a román állam képes volt visszahozni az országba egy jogerősen elítélt személyt, és ezáltal bebizonyítani, hogy képes betartatni a bírósági ítéleteket. Ez rendkívül pozitív jelzés a romániai polgárok felé, de a nemzetközi közösség irányába is. Ha megvizsgálják a neves lapokban közölt kommentárokat, látható, hogy Hajsszam visszahozatalát a romániai titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatás sikereként könyvelik el\" - hangoztatta Frunda az RFI rádiónak adott interjújában.
Az RMDSZ-es politikus szerint a titkosszolgálatok mind az államfőt, mind a miniszterelnököt tájékoztatták, a hatályos törvények alapján. „Meggyőződésem, hogy megegyezés született a romániai és a szíriai vezetők között. Véleményem szerint a fő érv, amiért a szíriai hatóságok beleegyeztek, hogy az elítéltet Romániába szállítsák, az a tény volt, hogy Románia nem zárta be damaszkuszi nagykövetségét. Nagyon fontos számukra, hogy Damaszkuszban nyitva legyen ez a nagykövetség, amely az egyetlen, U-s tagállam által fenntartott, működő külképviselet\" – mutatott rá Frunda.
Szerinte a Bukarest által az ügyben tanúsított diszkréció normális. „Ez a normális, a román egységek egy idegen országban hajtottak végre küldetést. A román törvények értelmében az ilyen információk titkosak, és csakis az ötven éves titkosítási határidő lejárta után oldható fel a tikosságuk. Az, hogy hogyan, milyen repülővel jutottak be az illető országba, kevésbé fontos, és csak a sajtót érdekli\" „ – mondta Frunda.
Mint arról beszámoltunk, pénteken reggel jelentette be az államfői hivatal, hogy viszszahozták a közel-keleti országból és átadták a rendõrségnek a korábban Romániában élõ vállalkozót, akit távollétében húsz év börtönre ítéltek terrorizmusért. A román–szíriai állampolgárságú vállalkozót három bukaresti újságíró – Marie Jeanne Ion, Ovidiu Ohanesian és Sorin Mişcoci – 2005-ben, Irakban történt túszul ejtésének megszervezésében találták vétkesnek. A nyolc évvel ezelõtti túszdráma során a sajtósok fogvatartói az al-Dzsazíra arab hírtelevízióban közzétett videoüzeneteikben a román csapatok Irakból való kivonását követelték, és a túszok megölésével fenyegetõztek.
A Romániában letelepedett, magas szintû politikai kapcsolatokkal rendelkezõ, gazdasági bûncselekményekkel is vádolt Hajszam közvetítõként lépett színre: azt állította, a túszejtõk felvették vele a kapcsolatot, és az újságírók elengedéséért fejenként egymillió dollár váltságdíjat követelnek.A túszokat végül máig ismeretlen körülmények között szabadon engedték, Omar Hajszamot pedig elõzetes letartóztatásba helyezték azzal a gyanúval, hogy az iraki kísérõvel közösen megszervezte a túszdrámát.
A bukaresti táblabíróság távollétében ítélte el 2007-ben, miután a vádlott – akit betegségére hivatkozva 2006-ban kiengedtek az elõzetes letartóztatásból – megszökött Romániából, ezért annak idején a titkosszolgálatok és a belügyminisztérium belsõ hírszerzõ osztályának vezetõi lemondtak tisztségükrõl. Hajszam egyébként a kilencvenes években kialakított politikai kapcsolatai révén ma is kényes helyzetbe hozhat bukaresti politikai köröket.
Hajszam további ítéletei
Omar Hajszamot nem csupán a román újságírók elrablása, hanem más bűncselekmények miatt is börtönbüntetésre ítélték Romániában. A 2008-ban, terrorizmus miatt kirótt húszéves szabadságvesztésről szóló ítéletet követően 2010-ben három év börtönbüntetésre ítélték csődbűntett és bűnszervezet létrehozása miatt a nehoiui Foresta fűrészárugyár csődbe juttatása miatt. 2012 októberében a nagyváradi táblabíróság további két év szabadságvesztére ítélte, amiért a romániai igazságszolgáltatás elől külföldre szökött, ezt azonban összevonták a húszéves büntetéssel, így csak a húsz évet kell leülnie.
Szintén 2012-ben, novemberben tizenhat év szabadságvesztésre ítélték, ezúttal egy másik gazdasági bűncselekmény miatt. A vád szerint 1,6 millió euró értékben károsított meg négy céget, amelyektől traktorokat lízingelt, amelyeket szíriai és egyiptomi cégeinek küldött tovább. A korrupcióellenes ügyészség egy másik ügyben is vizsgálódik ellene, a gyanú szerint ugyanis hamis adatokat tartalmazó dossziét nyújtott be a băneasai rádióalkatrész-gyártó üzem privatizációs pályázatán. Hajszam egyébként más bűncselekmények miatt Szíriában is négy évet töltött börtönben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!