Fordított decentralizáció

Az átszervezés több mint 8000 munkavállalót érintene: az egészségügyi minisztérium által korábban közölt adatok szerint a megyei közegészségügyi igazgatóságoknál 5000, az egészségbiztosítási pénztáraknál pedig legalább 3300 alkalmazott dolgozik. A miniszter nem közölt részleteket az elbocsátandó személyek számáról, csak annyit mondott, hogy  2013 „a nagy változások éve lesz” az egészségügyben, és ehhez rendelkezik a szükséges politikai támogatással a kormány részéről.

A központi sajtó értesülései szerint a megyei egészségbiztosítási pénztárak és a közegészségügyi igazgatóságok alkalmazottainak a 35 százaléka olyan megyei önkormányzatokhoz kerülne át, amelyek kórházakat igazgatnak, 20 százalékuk pedig a nyolc, újonnan létesítendő regionális intézmény működését biztosítaná. Az összevonás nyomán mintegy ezer alkalmazottat elbocsátanának.

Nicolăescu elmondta továbbá: a minisztérium 25 százalékos megtakarításra számít a különböző javak és szolgáltatások beszerzésére fenntartott kiadásaiban, illetve 35 százalékkal csökkennek a személyi költségek. Amint arról beszámoltunk, Victor Ponta miniszterelnök a múlt héten felszólította a kormány valamennyi tárcavezetőjét, hogy a minisztériumok csökkentsék 15 százalékkal a kiadásaikat. A kormányfő az érintett hatóságok bérköltségeinek csökkentését javasolta, ami állítása szerint nem fizetéscsökkentést, hanem átszervezéseket és létszámleépítést jelent. A 15 százalékos lefaragás 12,5 milliárd lejjel csökkentené a közalkalmazottakra költendő összeget.

Garanciát kér a Sanitas

Vasile Cepoi államtanácsos tegnap úgy nyilatkozott, a kormány egyelőre konkrét javaslatokat vár Eugen Nicolăescu részéről, aki az átszervezési tervet még nem terjesztette a kormány elé. Az államtanácsos azonban azt is elmondta, hogy szerinte a hazai egészségügyi rendszer a megyei közegészségügyi igazgatóságok és az egészségbiztosítási pénztárak nélkül is működőképes lehet abban az esetben, ha a tevékenységi köröket más, egy újonnan létrehozandó intézményhálózatra ruházzák át. Arra azonban nem tudott válaszolni, hogy a minisztérium tervezte átszervezésekkel csökkenthető-e a bürokrácia az egészségügyi rendszerben, illetve hogy a bejelentett lépéseknek van-e kapcsolata a tervezett régióátszervezéssel.

Az egészségügyi alkalmazottakat tömörítő Sanitas szakszervezet alelnöke, Marius Sepi leszögezte: az érdekvédelmi szervezet képviselői tárgyalni kívánnak az egészségügyi miniszterrel a tervezett átszervezésekről. Mint mondta, a Sanitas azt szeretné elérni, hogy a tárca írásban garantálja, hogy tiszteletben tartja az érvényben lévő munkaszerződéseket, mint ahogy azt is, hogy az átszervezéssel megspórolt pénzt az egészségügyi programok bővítésére fordítják.  

Cseke: ez egy abszurd terv

Amennyiben a megyei közegészségügyi igazgatóságok és a biztosítók hatáskörei a megyei önkormányzatokhoz kerülnek, az akár az egészségügyi decentralizációs folyamat folytatásaként is értelmezhető – fejtette ki véleményét lapunknak Cseke Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő, korábbi egészségügyi miniszter. „Ha azonban ezeket a jogokat regionális szintre emelik, az egyértelműen egy központosító intézkedésnek minősülne, és ezzel az RMDSZ nem ért egyet” – jelentette ki Cseke Attila. Rámutatott, ez ugyanis azt jelentené, hogy mindent, amit az állampolgárok mostanáig saját megyeszékhelyükön intézhettek, ezután megyehatárokkal odébb, a régióközpontban kell elvégezniük: a váradiaknak Kolozsvárra, a székelyeknek Gyulafehérvárra kell utazniuk például egy egészségügyi igazolásért. Rámutatott továbbá: az egészségbiztosítási pénztárak regionalizálása is számos anomáliát vonhat maga után. „Például Marosvásárhelyről, amely vitathatatlanul tervezett régiójának legfontosabb egyetemi és egészségügyi központja, a kórházaknak és az orvosi egyetemnek Gyulafehérváron kell majd elmagyarázni, milyen fejlesztésekre van szükségük, holott a Fehér megyei municípium egészségügyi szempontból jóval Vásárhely alatt áll” – magyarázta a volt miniszter, aki ezt az esetlegesen kialakuló helyzetet teljesen abszurdnak nevezte. Hozzátette: a tárcavezető központosítást támogató kijelentése a kormányprogramnak is ellentmond, az ugyanis kifejezetten a decentralizáció folytatását írja elő.

Féltik a munkahelyüket a közegészségügyiek

Nagyon feszült a hangulat a Bihar megyei közegészségügyi igazgatóságnál Nicolăescu bejelentése óta – árulta el Daniela Rahotă ügyvezető igazgató. „Várunk. Mi is csak most hallottuk a megyei igazgatóságok megszüntetésének hírét. Én úgy vélem, inkább átszervezésről, mintsem megszüntetésről lehet szó, mert az országos programoknak folytatódniuk kell, és a hatásköröket valakinek át kell vennie” – fogalmazott. Hozzáfűzte: a hír miatt a megyei hatóság 120 alkalmazottja aggódik a munkahelyéért.

Gina Pop, a Szatmár megyei Egészségbiztosítási Pénztár (CJAS) igazgatója a hír kapcsán úgy nyilatkozott, már évek óta számítani lehetett arra, hogy a közegészségügyi igazgatóságok szerepét megváltoztatják a hatékonyság növelése érdekében, az egészségbiztosítási pénztárak bezárásának híre azonban „villámcsapásként érte” az intézmény alkalmazottait. „Az intézkedést már csak azért sem értem, mert tudomásom szerint az alkalmazottak fizetése a büdzsé alig 0,73 százalékát emészti fel” – mutatott rá Gina Pop.

Ioan Cindrea, a Szeben Megyei Tanács elnöke szerint a témában nyilvános közvitát kellene szervezni, az említett megyei intézmények bezárását nem szabad elsietni. „Az egészségbiztosítási pénztár tudomásom szerint egy önálló intézmény, melynek bezárása komoly következményekkel járhat. Tárgyalóasztalhoz kell ültetni az egészségügyi rendszer legfontosabb intézményeinek és az érdekvédelmi szervezeteknek a képviselőit, és csak azt követően kell meghozni a döntést” – nyilatkozta Ioan Cindrea.

A CJAS Beszterce-Naszód megyei vezetője, Camelia Ilişuan úgy tudja, az egészségügyi tárca a hónap végén fogja bemutatni az átszervezésre vonatkozó tervezetét, amely véleménye szerint semmiképpen sem a meglévő intézményhálózat felszámolásáról fog szólni. Rámutatott azonban, a létszámcsökkentéssel végképp ellehetetlenítenék a pénztárak működését. Camelia Ilişuan úgy tudja, a közegészségügyi igazgatóságok és az egészségbiztosítási pénztárak a legtöbb megyében már így is csökkentett létszámmal dolgoznak.

Másképp látják az ágazat jövőjét

Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke a Krónikának elmondta, az egészségügyi miniszternek ez a sokadik arra utaló nyilatkozata, hogy nem a decentralizációban látja az ágazat jövőjét, ugyanakkor több olyan nyilatkozata is volt, mely végül a gyakorlatban nem valósult meg. „Várjuk meg a végét, hiszen eddig már több, nagy port kavaró kijelentéséből nem lett végül semmi” – mutatott rá Tamás Sándor. Szabó Soós Klára, a Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke lapunknak elmondta, a minisztérium inkább azokat a csatornákat kellene hogy lezárja az egészségbiztosítási rendszerben, ahol hatalmas öszszegek folynak el. Azzal azonban egyet tud érteni, hogy a hatáskörök összevonását át kell gondolni, mivel úgy tűnik, nincs ennyi intézményre szükség az egészségügyben. Szabó Soós Klára azonban szkeptikus, nem hiszi, hogy a kormány képes arra, hogy az ágazatot kimozdítsa folyamatosan süllyedő állapotából. „Az elmúlt évtizedek alatt egyetlen kormány sem áldozott erre az ágazatra, egyetlen kormány sem hozott olyan intézkedéseket, melyek az egészségügyi ellátás és a szolgáltatást igénybe vevő betegek érdekeit szolgálta” – mondta a háziorvos, aki felháborítónak tartja, hogy egyre több bürokratikus munkát ruháznak át az orvosokra. Szabó Soós Klára hangsúlyozta, nem lehet tudni, mennyire gondolta kijelentését komolyan a miniszter. Hasonlóképpen nyilatkozott Duda Tihamér, a Hargita megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatója, aki lapunknak kifejtette, nem szeretné kommentálni a miniszter kijelentését, mert egyelőre nem látszik mögötte a tartalom, hogy az átszervezés milyen hatással lenne a rendszerre.