
Fotó: Agerpres
Helyt adott csütörtökön a bukaresti táblabíróság a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék bírái által benyújtott keresetnek, és érvénytelenítette a Pénzügyminisztérium rendeletét, amelyben a tárca zárolta az igazságszolgáltatásban dolgozók júniusi bérét tartalmazó számlákat. Ezeken egyébként már nem szerepel az igazságügyi alkalmazottak alapfizetésének ötven százalékát kitevő, úgynevezett kockázati és lélektani megterhelési pótlék, amelynek megvonása három nappal ezelőtt részleges munkabeszüntetésre sarkallta a bírákat és ügyészeket. Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter csalódottan fogadta a táblabíróság ítéletét, és felszólította a tiltakozókat: ne akadályozzák az igazságszolgáltatás menetét. A tárcavezető ismertette, a minisztériumnak mintegy 300 millió eurót (költségvetése hatvan százalékát) kellene kiutalnia az elmaradt stresszpótlékok kifizetésére, a válság közepette azonban képtelen előteremteni az összeget.
| Virgil Andreieș CSM-elnök együttérez tiltakozó kollégáival |
Noha Predoiu leszögezte, hogy fellebbezni fognak a bírák számára kedvező ítélet ellen, nem sok jót ígér a kormány számára, hogy a fellebbezés éppen a felperesek, azaz a legfelsőbb bíróság ítészeinek asztalára kerül. Annál is inkább, mivel a bírák és ügyészek szakmai érdekvédelmét ellátó szervezetek csütörtöki válságtanácskozásán Nicolae Popa, a legfelsőbb bíróság elnöke bírálta a legvehemensebben az igazságügyi dolgozók bérezése körüli bizonytalanságot, valamint a politikai osztálynak az igazságszolgáltatás problémái iránti „nemtörődömségét”. Dragoş Călin, a romániai bírákat tömörítő országos szövetség (UNJR) alelnöke elismerte, hogy a három napja tartó tiltakozó akció „nem teljesen törvényes”, szerinte azonban a bíráknak elfogyott a türelme, és a végsőkig – akár az őszi államfőválasztás bojkottálásáig is – kitartanak.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CSM) a munkakonfliktus tárgyában tartott ülése után Virgil Andreieş elnök bejelentette: a testület megbeszélést kezdeményez az államhatalmi ágak – parlament, kormány, igazságszolgáltatás – vezetői között, amelynek közvetítésére Traian Băsescu elnököt kérték fel. Köztudott ugyanakkor, hogy korábban éppen az államfő marasztalta el a bírákat amiatt, hogy törvényszéki úton eszközölnek ki maguknak magas bérpótlékot, és ezáltal a végrehajtó hatalom fölé helyezik magukat.
Csütörtökön különben országszerte 94 bíróságon és törvényszéken szüneteltek a tárgyalások.
Három órára több erdélyi megyében is leállt a bírósági munka, de számos olyan bíróság és törvényszék is akadt, ahol a bírák nem csatlakoztak az UNJR által meghirdetett sztrájkhoz. A Temes megyei ítészek például beszüntették a munkát, és mindössze egy bíró dolgozott, mivel 120 pere van folyamatban, de három órára ő is bezárta az üléstermet. Nagyváradon csak péntektől lép életbe a napi háromórás, meghatározatlan időre szóló sztrájk, itt is 9 és 11 óra között függesztik fel a munkát, míg a kisegítő személyzet 12 és 14 óra között nem dolgozik. Azokban a perekben, amelyek tárgyalására emiatt nem kerülhet sor, a következő napokban döntenek. Ovidiu Galea szóvivő szerint csupán a bűnvádi eljárások képeznek kivételt, ahol letartóztatott személy is van, mivel a csúszás miatt lejárhat az előzetes letartóztatási idő.
A Maros megyei bírák a tervezett három helyett csupán egy órára távoztak a tanácsteremből. Sonia Deaconescu, a Maros megyei törvényszék elnöke szerint azért kezdtek el dolgozni, mivel 80 munkakonfliktus ügyében kellett dönteniük. A bíróság munkáját azonban a kisegítő személyzet is akadályozta, mely déltől lépett háromórás sztrájkba. A Maros megyei táblabíróságon – ahol csütörtökön az Argeş megyei jogosítványbotrány ügyét tárgyalták – a bírák maguk dönthették el, csatlakoznak-e a tiltakozó akcióhoz, végül valamennyien a munka folytatása mellett határoztak.
Hivatalosan Máramaros megyében is dolgoztak az ítészek, de 9 órától gyűlés miatt hosszabb időre megszakították a munkát. Nem csatlakoztak a sztrájkhoz az Arad megyei bíróság alkalmazottai sem, amit azzal indokoltak, hogy kutyafuttában értesítették őket az akcióról, így nem volt idejük megbeszélni azt, viszont pénteken valószínűleg ők is felfüggesztik a munkát.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.