
Fotó: Agerpres
Helyt adott csütörtökön a bukaresti táblabíróság a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék bírái által benyújtott keresetnek, és érvénytelenítette a Pénzügyminisztérium rendeletét, amelyben a tárca zárolta az igazságszolgáltatásban dolgozók júniusi bérét tartalmazó számlákat. Ezeken egyébként már nem szerepel az igazságügyi alkalmazottak alapfizetésének ötven százalékát kitevő, úgynevezett kockázati és lélektani megterhelési pótlék, amelynek megvonása három nappal ezelőtt részleges munkabeszüntetésre sarkallta a bírákat és ügyészeket. Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter csalódottan fogadta a táblabíróság ítéletét, és felszólította a tiltakozókat: ne akadályozzák az igazságszolgáltatás menetét. A tárcavezető ismertette, a minisztériumnak mintegy 300 millió eurót (költségvetése hatvan százalékát) kellene kiutalnia az elmaradt stresszpótlékok kifizetésére, a válság közepette azonban képtelen előteremteni az összeget.
| Virgil Andreieș CSM-elnök együttérez tiltakozó kollégáival |
Noha Predoiu leszögezte, hogy fellebbezni fognak a bírák számára kedvező ítélet ellen, nem sok jót ígér a kormány számára, hogy a fellebbezés éppen a felperesek, azaz a legfelsőbb bíróság ítészeinek asztalára kerül. Annál is inkább, mivel a bírák és ügyészek szakmai érdekvédelmét ellátó szervezetek csütörtöki válságtanácskozásán Nicolae Popa, a legfelsőbb bíróság elnöke bírálta a legvehemensebben az igazságügyi dolgozók bérezése körüli bizonytalanságot, valamint a politikai osztálynak az igazságszolgáltatás problémái iránti „nemtörődömségét”. Dragoş Călin, a romániai bírákat tömörítő országos szövetség (UNJR) alelnöke elismerte, hogy a három napja tartó tiltakozó akció „nem teljesen törvényes”, szerinte azonban a bíráknak elfogyott a türelme, és a végsőkig – akár az őszi államfőválasztás bojkottálásáig is – kitartanak.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsnak (CSM) a munkakonfliktus tárgyában tartott ülése után Virgil Andreieş elnök bejelentette: a testület megbeszélést kezdeményez az államhatalmi ágak – parlament, kormány, igazságszolgáltatás – vezetői között, amelynek közvetítésére Traian Băsescu elnököt kérték fel. Köztudott ugyanakkor, hogy korábban éppen az államfő marasztalta el a bírákat amiatt, hogy törvényszéki úton eszközölnek ki maguknak magas bérpótlékot, és ezáltal a végrehajtó hatalom fölé helyezik magukat.
Csütörtökön különben országszerte 94 bíróságon és törvényszéken szüneteltek a tárgyalások.
Három órára több erdélyi megyében is leállt a bírósági munka, de számos olyan bíróság és törvényszék is akadt, ahol a bírák nem csatlakoztak az UNJR által meghirdetett sztrájkhoz. A Temes megyei ítészek például beszüntették a munkát, és mindössze egy bíró dolgozott, mivel 120 pere van folyamatban, de három órára ő is bezárta az üléstermet. Nagyváradon csak péntektől lép életbe a napi háromórás, meghatározatlan időre szóló sztrájk, itt is 9 és 11 óra között függesztik fel a munkát, míg a kisegítő személyzet 12 és 14 óra között nem dolgozik. Azokban a perekben, amelyek tárgyalására emiatt nem kerülhet sor, a következő napokban döntenek. Ovidiu Galea szóvivő szerint csupán a bűnvádi eljárások képeznek kivételt, ahol letartóztatott személy is van, mivel a csúszás miatt lejárhat az előzetes letartóztatási idő.
A Maros megyei bírák a tervezett három helyett csupán egy órára távoztak a tanácsteremből. Sonia Deaconescu, a Maros megyei törvényszék elnöke szerint azért kezdtek el dolgozni, mivel 80 munkakonfliktus ügyében kellett dönteniük. A bíróság munkáját azonban a kisegítő személyzet is akadályozta, mely déltől lépett háromórás sztrájkba. A Maros megyei táblabíróságon – ahol csütörtökön az Argeş megyei jogosítványbotrány ügyét tárgyalták – a bírák maguk dönthették el, csatlakoznak-e a tiltakozó akcióhoz, végül valamennyien a munka folytatása mellett határoztak.
Hivatalosan Máramaros megyében is dolgoztak az ítészek, de 9 órától gyűlés miatt hosszabb időre megszakították a munkát. Nem csatlakoztak a sztrájkhoz az Arad megyei bíróság alkalmazottai sem, amit azzal indokoltak, hogy kutyafuttában értesítették őket az akcióról, így nem volt idejük megbeszélni azt, viszont pénteken valószínűleg ők is felfüggesztik a munkát.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Nagyszabású hadgyakorlatot tart a napokban a román légierő – tudatta a fegyvernem főparancsnoksága.
Nem ideális, de szükséges – technokrata kormányt javasol a kialakult helyzetben Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki továbbra is a szociáldemokratákra (PSD) mutogat. Szombat este Bolojan leszögezte, nem mond le, és nem hagyja magára az országot.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – kongatta meg a vészharangot Alexandru Rogobete.
Drón csapódott be szombaton Suceava megyében – közölte a védelmi minisztérium.