2009. december 06., 20:402009. december 06., 20:40
A közszolgálati televízió (RTV) megrendelésére készült CURS-felmérés adatai szerint Geoană a szavazatok 50,8 százalékát, Băsescu pedig 49,2 százalékát kapta.
A CSOP az egyetlen közvélemény-kutató, amely szerint Băsescu nyert 50,4 százalékkal, Geoană pedig a szavazatok 49,6 százalékát szerezte meg. A CSOP a Băsescut nyíltan támogató B1 televízió megbízásából készítette felmérését.
Az exit-poll eredmények 21 órai ismertetése után mindkét jelölt a saját győzelmét ünnepelte. Mircea Geoană szerint Crin Antonescu PNL-elnök, aki a kéát héttel korábbi első fordulóban a harmadik helyen végzett, és aki a második fordulóban Geoanát támogatta, ugyanolyan mértékben győztese az elnökválasztásnak, mint ő maga. Traian Băsescu percekkel 21 óra előtt beszélni kezdett a PDL bukaresti országos székháza előtt összegyűltek előtt. Győztünk – mondta Băsescu, aki szerint „az igazi” felmérések szerint ő nyerte az elnökválasztást.
Akárcsak az államfőválasztás első fordulójában, vasárnap is a passzivitás jellemezte az erdélyi és partiumi magyarságot, most is az országos részvételi statisztika végén kullogtak a térség megyéi. Miközben országos szinten 19 óráig több mint 3,5 százalékkal többen járultak urnához, mint az első fordulóban (49,97, illetve 53,51 százalék), a több magyar többségű megyében a számadat a két héttel ezelőtti alatt maradt.
Kovászna, Hargita és Szatmár megye a másfél-kétóránként ismertetett részvételi adatok felsorolásakor mindvégig a lajstromok végén állt. A 20.30 órakor közölt, 19 óráig érvényes részvételi adatok szerint a két székely megyében jóval alulteljesítettek a magyarok a két héttel ezelőtti voksoláshoz viszonyítva. A lista legvégén Hargita megye kullogott 33,21 százalékkal (40,93 százalékhoz viszonyítva), majd Kovászna (34,37 százalék). Szatmár 39,28, Máramaros (47,58), Maros (47,75) megye következett. A legjobban Beszterce-Naszód (57,48), Fehér (57,05), Brassó (53,9), Kolozs (53,03), Szeben (52,872),. Arad (52,75), temes (52,57), illetve Bihar (49,9) teljesített.
Egyébként a Székelyföldön még az utolsó órákban is folyt a mozgósítás. Kovászna megyében olyan sms-eket kaptak többen is, hogy „Menjetek Băsescura szavazni! A székelység sorsa forog kockán! Üsd Băsescura a pecséted!!!” Eközben Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Transindex hírportálnak elismerte, hogy Hargita megyében is folyik az RMDSZ-es mozgósítás.
Nem valószínű, hogy gyengíti az RMDSZ tárgyalópozícióját a magyarság gyenge részvétele – válaszolta a Krónika felvetésére Borbély László. A szövetség országos alelnöke úgy véli: a román partnerek tudják és elfogadják a sajátos helyzetet. „A magyar választópolgárok egyrészt egyik jelöltet sem érezték magukénak, másrészt pedig teljesen kiábrándultak a politikai életből, főleg abból, ami az utóbbi egy esztendőben zajlott” – fejtette ki Borbély. Az alelnök azonban bízik abban, hogy az RMDSZ üzenetét mindenki megértette és annak függvényében cselekedett. A részvételt illetően Kovács Péter kampányfőnök óvatosságra intett, mondván, hogy „várjuk meg a végét, mert a részeredmények csalókák lehetnek”. A tét hiányát azonban ő is az egyik magyarázatként látja.
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke úgy látja, a szavazók bebizonyították, hogy Mircea Geonă mögött egy tényleges koalíció áll. „Mind az RMDSZ, mind a magyarság, de akár az egész ország számára is az a legfontosabb, ami az elkövetkezendő egy hónapban következik. Most kell véget vetni a kormányválságnak, és most kell megfékezni a gazdasági válságot” – szögezte le. Kérdésünkre, hogy Geoană győzelmével mennyire került közelebb a kormányzáshoz az RMDSZ, a szövetség alelnöke visszafogottan nyilatkozott. Mint hangsúlyozta, a szervezet a kormányprogram függvényében dönt a következő lépéseiről. Hozzátette: a magyar közösség igényli, hogy érdekképviseleti szervezete szóljon bele az ország életébe. A leendő miniszterelnök személyét illetően, Borbély László azt mondta Klaus Johannisról, hogy „egy ilyen emberre van szükség az ország élén”. „Meggyőződésem, hogy semmiben nem fog hasonlítani Emil Bocra, mert ő nem lesz egy bólogató János. Lehet, hogy ez egyeseknek nem fog tetszeni, de jelen pillanatban csakis egy ilyen ember vethet véget annak a válságnak, amibe hónapok óta evickél az ország” – összegzett Borbély.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.