
Fotó: Europa FM
Képviselet nélkül maradhat az RMDSZ a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson az IMAS közvélemény-kutató intézet legfrissebb, szerdán közzétett felmérése szerint.
2019. május 22., 15:442019. május 22., 15:44
2019. május 23., 09:582019. május 23., 09:58
Az Europa FM kereskedelmi rádió által megrendelt, május 2. és 20. között készült országos közvélemény-kutatás adatsora szerint a megkérdezettek alig 3,8 százaléka voksolna az RMDSZ-re. A bejutási küszöb 5 százalékos. Az IMAS korábbi két – márciusi és áprilisi – felmérése még 5 százalék feletti eredményt jósolt a magyar szövetségnek.
A referendum meghirdetése mintegy tíz százalékkal emelte a részvételi hajlandóságot a román választók körében. Az IMAS most közzétett, az MTI által ismertetett adatai a jobboldali ellenzék jelentős előretörését vetítik előre az EP-választáson. Az Európai Néppárthoz tartozó, ellenzéki Nemzeti Liberális Pártra (PNL) a megkérdezettek 28,5 százaléka adná voksát, míg a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) 21,1 százalékra esett vissza. A harmadik helyen a Dacian Cioloș volt kormányfő által létrehozott, ellenzéki USR–PLUS pártszövetség áll, amely három százalékpontot javítva a voksok 19,6 százalékára számíthat.
A bukaresti kormánykoalíció kisebbik pártjára, a liberális ALDE-ra a megkérdezettek 9,8 százaléka voksolna. Rajtuk kívül a PSD-ből kizárt Victor Ponta volt miniszterelnök által alapított Pro Romania pártnak jósolnak biztos EP-képviseletet, 9,9 százalékkal. Az IMAS felmérése szerint immár a Traian Băsescu volt államfő által alapított ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) is átlépheti a bejutási küszöböt, és 6,2 százalékos eredményre számíthat. A telefonos módszerrel készült, több mint ezer választópolgár megkérdezésével készült felmérés elvileg 3,1 százalékos hibahatárral tükrözi Románia felnőtt lakosságának politikai opcióit.
A felmérést ismertető, ellenzéki hangvételű kereskedelmi rádió nem közölt adatokat a részvételi hajlandóságról. Az INSCOP közvélemény-kutató intézet múlt héten ismertetett felmérése azonban kimutatta, hogy a referendum kiírása óta jelentősen megnőtt – a korábbi 30 százalék alatti értékről 40 százalék közelébe emelkedett – azon választók aránya, akik biztosra ígérik, hogy leadják szavazatukat az EP-választáson.
Romániában alapvetően azon múlik a magyar jelöltlista támogatottsága, hogy van-e eltérés a román és magyar választók részvételi aránya között. Mivel 2007-ben és 2009-ben is a magyarok választási hajlandósága és az EU-hoz fűzött reményei messze meghaladták az országos átlagot, az ország lakosságának 6,5 százalékát kitevő magyarság a leadott voksok csaknem 9 százalékával három képviselőt küldhetett az EP-be. A legutóbbi, 2014-es EP-választáson, amikor a névjegyszékben szereplők 32,4 százaléka adta le voksát, a románsággal nagyjából azonos részvétellel az RMDSZ a voksok 6,3 százalékát szerezte meg, és két EP-képviselői helyhez jutott a Romániának járó 32-ből.
A következő EP-ben Romániának 33 helye lesz.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
Mesterséges intelligencia (MI) és digitális állampolgárság a neve annak az új tantárgynak, amelyet a romániai középiskolások választhatnak jövőtől – közölte hétfőn az oktatási minisztérium.
2026 első kilenc hónapjában 1 555 gépjárműtűzhöz riasztották a tűzoltókat, ami naponta közel hat esetnek felel meg.
Országos megelőző programot indít az adóhatóság az általános forgalmi adóval (áfa) kapcsolatos szabálytalanságok kiszűrésére. Az új rendszerben előbb figyelmeztetik azokat az adófizetőket, akiknél lehetséges eltéréseket vagy hiányosságokat azonosítanak.
November 2-től újból ingyenes tízórait kapnak a Maros megyei óvodások és iskolások azokban a tanintézményekben, amelyekben az élelmiszerek biztosítása a Maros Megyei Tanács feladata.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter arra buzdít mindenkit, hogy posztoljanak fényképeket a kórházi ételekről.
Nem tűrte a bírálatot a román kommunista rendszer, legkevésbé azt, ha nevetségessé tették a diktatúrát. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács arról tett közzé dokumentumokat, hogyan szankcionálták azokat, akik politikai vicceket meséltek.
Elismerte Sorin Grindeanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy rossz üzenetet közvetít a nyilvánosság felé az a luxus, amelyet a párt vezetői vonultattak fel egy hétvégi rendezvényen.
Az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Gerorgescu és hívei ellen foglalt állást a Bukaresti Dinamo labdarúgócsapat ultráinak egy csoportja.
1 hozzászólás