Fotó: Europa FM
Képviselet nélkül maradhat az RMDSZ a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson az IMAS közvélemény-kutató intézet legfrissebb, szerdán közzétett felmérése szerint.
2019. május 22., 15:442019. május 22., 15:44
2019. május 23., 09:582019. május 23., 09:58
Az Europa FM kereskedelmi rádió által megrendelt, május 2. és 20. között készült országos közvélemény-kutatás adatsora szerint a megkérdezettek alig 3,8 százaléka voksolna az RMDSZ-re. A bejutási küszöb 5 százalékos. Az IMAS korábbi két – márciusi és áprilisi – felmérése még 5 százalék feletti eredményt jósolt a magyar szövetségnek.
A referendum meghirdetése mintegy tíz százalékkal emelte a részvételi hajlandóságot a román választók körében. Az IMAS most közzétett, az MTI által ismertetett adatai a jobboldali ellenzék jelentős előretörését vetítik előre az EP-választáson. Az Európai Néppárthoz tartozó, ellenzéki Nemzeti Liberális Pártra (PNL) a megkérdezettek 28,5 százaléka adná voksát, míg a kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) 21,1 százalékra esett vissza. A harmadik helyen a Dacian Cioloș volt kormányfő által létrehozott, ellenzéki USR–PLUS pártszövetség áll, amely három százalékpontot javítva a voksok 19,6 százalékára számíthat.
A bukaresti kormánykoalíció kisebbik pártjára, a liberális ALDE-ra a megkérdezettek 9,8 százaléka voksolna. Rajtuk kívül a PSD-ből kizárt Victor Ponta volt miniszterelnök által alapított Pro Romania pártnak jósolnak biztos EP-képviseletet, 9,9 százalékkal. Az IMAS felmérése szerint immár a Traian Băsescu volt államfő által alapított ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) is átlépheti a bejutási küszöböt, és 6,2 százalékos eredményre számíthat. A telefonos módszerrel készült, több mint ezer választópolgár megkérdezésével készült felmérés elvileg 3,1 százalékos hibahatárral tükrözi Románia felnőtt lakosságának politikai opcióit.
A felmérést ismertető, ellenzéki hangvételű kereskedelmi rádió nem közölt adatokat a részvételi hajlandóságról. Az INSCOP közvélemény-kutató intézet múlt héten ismertetett felmérése azonban kimutatta, hogy a referendum kiírása óta jelentősen megnőtt – a korábbi 30 százalék alatti értékről 40 százalék közelébe emelkedett – azon választók aránya, akik biztosra ígérik, hogy leadják szavazatukat az EP-választáson.
Romániában alapvetően azon múlik a magyar jelöltlista támogatottsága, hogy van-e eltérés a román és magyar választók részvételi aránya között. Mivel 2007-ben és 2009-ben is a magyarok választási hajlandósága és az EU-hoz fűzött reményei messze meghaladták az országos átlagot, az ország lakosságának 6,5 százalékát kitevő magyarság a leadott voksok csaknem 9 százalékával három képviselőt küldhetett az EP-be. A legutóbbi, 2014-es EP-választáson, amikor a névjegyszékben szereplők 32,4 százaléka adta le voksát, a románsággal nagyjából azonos részvétellel az RMDSZ a voksok 6,3 százalékát szerezte meg, és két EP-képviselői helyhez jutott a Romániának járó 32-ből.
A következő EP-ben Romániának 33 helye lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás