Elutasította az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását az RMDSZ medvetörvénye ellen

illetve hogy az ökológiai egyensúly és a lakosság biztonságának megőrzésére szolgáló más megoldások nem elegendőek. Ebben az esetben európai normák sérülhetnek.

Nicușor Dan kifejtette: az élőhelyvédelmi irányelv előírja annak vizsgálatát, hogy léteznek-e kielégítő alternatívák, mielőtt a medvék eltávolításához folyamodnának, a kifogásolt törvényben azonban nem jelenik meg kifejezetten e feltétel tiszteletben tartásának kötelezettsége.

korábban írtuk

Nicușor Dan „kilőtte” az RMDSZ új medvetörvényét

Nicușor Dan államfő csütörtökön alkotmányossági kifogással fordult az alkotmánybírósághoz a barna medvék személyek és javaik elleni támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében.

Emlékeztetett arra is, hogy az európai jogi normák megsértése – mint a jelen esetben – alkotmányossági kontroll tárgya lehet az alkotmány 148. cikke alapján, amely Románia európai uniós integrációját szabályozza.

Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta: azzal, hogy a törvény konkrétan meghatározza a megelőzési és beavatkozási szinteket, valamint pontosan 528 vadászterületre osztja el ezeket, a kifogásolt jogszabály elveszíti az elsődleges normatív aktusokra jellemző általános, elvont és elvi jellegét, és olyan műszaki-adminisztratív művelet helyébe lép, amelyet a központi közjogi hatóságnak közigazgatási aktussal kellett volna elfogadnia.

egy konkrét, tényszerű adatokon alapuló eltérés megadását, amely természeténél fogva a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartozik, és külön eljárási, illetve bírósági ellenőrzési rendnek van alávetve. Az államfő arra is felhívja a figyelmet, hogy a kétévesnél fiatalabb bocsokkal kísért nőstények begyűjtésének tilalmához a törvény nem rendel szankciót.

„Az a norma, amely megtilt egy magatartást – a bocsokkal lévő nőstények megölését –, de nem ír elő szankciót a tilalom megszegésére, megszűnik kötelező jogi normának lenni, és puszta erkölcsi ajánlássá válik. Ha a tilalom megsértését nem minősítik szabálysértésnek vagy bűncselekménynek, és nem állapítanak meg szankciót, a norma híján van a kényszerítő erőnek, megsértve a törvény minőségének követelményét, amely többek között azt feltételezi, hogy a címzettek előre láthassák a be nem tartás következményeit” – közölte Nicușor Dan.

Szerinte az, hogy országos szinten 859 barnamedve-példányt hagynak jóvá megelőzési szintként digitális, valós idejű monitorozási rendszer nélkül – például a vadászterület-kezelők és a hatóságok számára egyszerre hozzáférhető adatbázis hiányában –,

„Olyan mechanizmus hiányában, amely automatikusan megakadályozná a medvék eltávolítását, amint egy vadászterület esetében elérték az arra vonatkozó számot, hallgatólagosan lehetővé válik e szám túllépése. Az a tény, hogy ennek túllépésére semmilyen szankció nincs, azt bizonyítja, hogy a jogalkotó nem a faj valódi – az uniós jog által megkövetelt – védelmét követte, hanem egy megengedő, jogi szigor nélküli keretet hozott létre” – olvasható még az alkotmányossági kifogásban.

Az alkotmánybíróság ugyanakkor arra a megállapításra jutott, hogy a jogszabály nem mond ellent az alkotmányos elveknek,

korábban írtuk

Döntött a parlament: duplájára nő a medvekilövési kvóta, a veszélyes nagyvadakkal szemben azonnal be lehet avatkozni

Duplájára nő a medvepopuláció kilövési kvótája, és megelőzési céllal évente 859 egyedet lehet kilőni – az erről szóló törvénytervezetet döntéshozó testületként fogadta el szerdán a román képviselőház – tájékoztatott az RMDSZ sajtóirodája.

Amint arról beszámoltunk, a román képviselőház áprilisban fogadta el döntéshozó kamaraként azt a törvénytervezetet, miszerint duplájára nő a medvepopuláció kilövési kvótája, és megelőzési céllal évente 859 egyedet lehet kilőni.

A jogszabályjavaslatot benyújtó RMDSZ szerint az intézkedés célja az emberi élet és a mezőgazdasági tevékenységek védelme, valamint a túlszaporodott medveállomány tudományos alapú szabályozása.