
Fotó: Facebook/Benkő Erika
Leszavazta a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet szerdán a bukaresti képviselőház. A Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő által beterjesztett javaslatot mindössze húszan támogatták.
2018. április 11., 12:382018. április 11., 12:38
2018. április 11., 16:262018. április 11., 16:26
A képviselőház plénumában rendezett szavazáson 238 honatya volt jelen, közülük 218-an a Székelyföld autonómiastatútumának elutasítása mellett szavaztak, és húszan – vélhetően az RMDSZ frakciójának tagjai – támogatták az elfogadását.
„A statútum nem bukott meg, hanem csak visszautasították. A demokrácia bukott meg Romániában” – fogalmazott a Krónika érdeklődésére Kulcsár-Terza József a szavazás után. A polgári párt politikusa szerint a román politikusok egy része látszólag nem érti a magyar közösség autonómiaigényét, „a másik része érti ugyan, de annyira gyűlöli a magyarokat, a székelyeket, hogy nem szavazta meg a statútumot”. Kulcsár-Terza a visszautasítás ellenére úgy látja, jó döntés volt a tervezetet beterjesztése, mivel ezzel is „felmérte a bukaresti politikum pulzusát”, de nem adja fel a küzdelmet, további lépéseket tervez, ezekről a következő napokban számol be.
Pedig a szavazást megelőző vitán Korodi Attila, a szövetség frakcióvezetője arról beszélt, hogy az erdélyi magyarság autonómiaigényét nem lehet csak úgy leseperni az asztalról, aztán pedig úgy kezelni, mintha nem is létezne, szerinte Romániának előbb-utóbb foglalkoznia kell vele. Felszólalásában a politikus úgy vélte, a gyulafehérvári nyilatkozat centenáriuma kiváló alkalom arra, hogy az erdélyi magyarok valós igényeiről, így az autonómiáról is nyíltan, őszintén lehessen beszélni a román többség előtt.
Európa-szerte számos esetben bebizonyosodott már, hogy az önrendelkező nemzeti közösségek, régiók igazi motorjai a gazdasági és kulturális életnek. Nem lenne ez másként Székelyföld esetében sem” – jelentette ki a szónoki emelvényről Korodi Attila. A frakcióvezető szerint széleskörű párbeszédsorozatot kell folytatni a román többséggel arról, hogy mit jelent a magyarság számára az autonómia, mit akar konkrétan a közösség, és milyen elképzelések mentén szeretné azt gyakorlatba ültetni. Szerinte meg kell értetni a román emberekkel, hogy az autonómia semmit nem vesz el Romániától és semmivel sem csorbítja a románok jogait.
„Nem utasíthatják el a közösségünket megillető kollektív jogokat. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése már 1993-ban megfogalmazta az ajánlást, amely szerint biztosítani kell a nemzeti közösségek kollektív jogait abban a vonatkozásban is, hogy egy nemzeti közösség önállóan szervezhesse meg önmagát, illetve teljességgel élje meg identitását. Romániának tehát tovább kell lépnie az egyéni jogok szintjéről a közösségi jogok irányába” – mutatott rá az RMDSZ Hargita megyei parlamenti képviselője. Hozzátette: az RMDSZ már 26 éve elkötelezte magát az autonómia mellett, és mindent megtesz, hogy elérje a román társadalomban azt a szemléletváltást, amely szükséges az autonómiatörekvések sikerre viteléhez.
A tervezetről több mint félórás, szenvedélyes vita alakult ki a képviselőházban. Miközben az RMDSZ frakciójának három képviselője az autonómiaigény jogossága, a felszólaló kilenc román képviselő, illetve a nem magyar kisebbségi frakció szószólója annak megalapozatlansága és elutasítása mellett érvelt. A jobboldali ellenzéki pártok szónokai az egységes román nemzetállam elleni nyílt támadásként értékelték a törvénytervezetet. Angelica Fodor, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa például megengedhetetlennek nevezte az autonómiajavaslatot, valamint azt, hogy a román egyesülés száz éves évfordulóján létezik olyan kezdeményezés, miszerint Hargita, Kovászna és Maros megye 149 települése „párhuzamos kormányzattal rendelkezzen a román államon belül”.
Fotó: Facebook/Benkő Erika
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője azt mondta: a magyarság jogos elvárásai mindig számíthatnak az USR támogatására, amint történt az a marosvásárhelyi római katolikus iskola újraalapításáról vagy az anyanyelvhasználati küszöb leszállításáról szóló törvénytervezeteknél, de a Székelyföldnek speciális jogokat előirányzó tervezetet nem tudják támogatni, szerintük az területinek álcázott etnikai autonómiáról szól. Vasile Suciu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióvezetője is igyekezett barátságosabb hangot megütni, a koalíció és az RMDSZ jó együttműködését hangsúlyozta, és arra intette képviselőtársait, hogy ne mélyítsék a románok és magyarok közti szakadékot szenvedélyes nyilatkozatokkal a centenárium évében. Mindazonáltal a Székelyföld területi autonómiáját a PSD vállalhatatlannak tartotta.
Mihai Tudose volt szociáldemokrata kormányfő – aki januárban akasztással is megfenyegette az autonómiát követelő magyarokat – most is nyersebben fogalmazott: szerinte szégyenletes gesztus volt az RMDSZ részéről akár csak „nyílt és barátságos” párbeszédet nyitni ilyen témákról.
A nem magyar kisebbségek frakciójának szószólója, Varujan Pambuccian úgy vélekedett, vannak adósságai a románságnak az 1918-as ígéretek valóra váltásában, ami a kisebbségek anyanyelvhasználati, oktatási és más kollektív jogait illeti, de olyasmit, amit a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó tervezet javasol, nem ígértek a Gyulafehérvári Nyilatkozatban. Az örmény nemzetiségű politikus bejelentette, hogy a kisebbségi frakció is a tervezet ellen voksol.
A bukaresti képviselőház emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága márciusban negatívan véleményezte a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott törvénytervezetet, amelyet Kulcsár-Terza József háromszéki képviselő tavaly decemberben egyéni törvénykezdeményezésként iktatott a képviselőházban. Korábban a közigazgatási szakbizottság is elutasításra javasolta a képviselőház plénumának a tervezetet. A tömbmagyar régió autonómiájáról szóló tervezetről a képviselőház plénumában rendezett szavazást követően a kétkamarás parlament szenátusa fogja meghozni a végső döntést.
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó statútumról először 2004-ben, majd egy módosított tervezetről 2012-ben rendeztek szavazást a román parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita, egyetlen román támogató voks nélkül vetették el. A 2014-es elnökválasztási kampány előtt az RMDSZ kezdeményezett közvitát a szövetség szakértői által kidolgozott, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetről, amelyet azonban azóta sem terjesztett a parlament elé. Az RMDSZ színeiben mandátumot nyert Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) alelnöke emiatt egyéni kezdeményezésként terjesztette a parlament elé a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott statútumot, nem pedig az RMDSZ és az MPP közös törvénytervezetét.
Feljelentést tett az Európai Ügyészségen Dragoș Pâslaru beruházási miniszter a diákok számára vásárolt elektromos minibuszok közbeszerzési eljárása miatt.
Összesen 108 törvénysértésről érkezett panasz a hatóságokhoz a vasárnapi időközi helyhatósági választásokkal kapcsolatban, de különösebb incidensek nem történtek – számolt be hétfői sajtótájékoztatóján a belügyminisztérium szóvivője.
Az alacsony részvételi aránynak a vasárnapi időközi önkormányzati választásokon el kell gondolkodtatnia az egész politikai osztályt – jelentette ki hétfőn Dominic Fritz, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke.
December 2–5. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) ellenőrzéseket végzett a karácsonyi vásárokban, összesen több mint 220 gazdasági szereplő tevékenységét vizsgálta meg.
Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke hétfőn gratulált a Facebook-oldalán Ciprian Ciucunak a bukaresti főpolgármesteri tisztség elnyeréséhez.
A jelenlegi kormánykoalíciónak folytatnia kell munkáját – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn, az időközi önkormányzati választásokat követően.
Immár biztos, hogy Ciprian Ciucu, a PNL jelöltje, Bukarest 6. kerületének polgármestere irányíthatja Bukarestet a következő önkormányzati választásig, miután a szavazatszámlálás beigazolta, hogy ő nyerte a vasárnapi időközi főpolgármester-választást.
Ciprian Ciucu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje nyerhette meg a vasárnap megrendezett bukaresti időközi főpolgármester-választást az esti urnazárás után ismertetett exit poll-adatok szerint.
Több száz gát romos állapotban van, engedély nélkül működik, és több mint száznak nincs ismert tulajdonosa vagy üzemeltetője – derül ki egy, a román számvevőszék által 2023-ban, az árvízkockázat-megelőzésről szóló jelentéséből.
Nicușor Dan hétfőn és kedden Franciaországban tartózkodik, és látogatásának második napján Emmanuel Macron elnök is fogadja az Élysée-palotában.
szóljon hozzá!