Eltérően értékeli az igazságügyi jelentést Johannis és a kormány

Ezzel szemben a szaktárca vezetőjének olvasatában Brüsszel megerősítette, hogy 2019-ben lezárulhat Románia uniós igazságügyi felügyelete. Az MTI tájékoztatása szerint Tudorel Toader felidézte: Jean-Claude Juncker bizottsági elnök mandátumának egyik célkitűzéseként beszélt májusi bukaresti látogatásán az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (CVM) lezárásáról. A Mihai Tudose vezette kormány igazságügy-minisztere biztatónak tartja, hogy az EB szerint is Románia képes lesz teljesíteni az ajánlásokat, és lezárható lesz az uniós mechanizmus a bizottság 2019-ben lejáró mandátumának befejezése előtt.

Toader megjegyezte: a Románia uniós csatlakozása óta eltelt évtizedben az ajánlások folyamatosan változtak, és Brüsszel mostani értékelőjében is számon kér olyasmit, ami a legutóbbi, januári jelentésben még nem volt követelmény. Arra az újságírói kérdésre, hogy nem érez-e negatív felhangot az „igazságszolgáltatás függetlenségét érintő kihívásokkal kapcsolatos súlyos aggodalmakban”, Toader azt mondta: az igazságszolgáltatás átszervezését célzó, nemrég kezdődött jogalkotási folyamatról majd akkor lehet érdemi véleményt alkotni, amikor a törvénycsomag hatályba lép.

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint az EB által megfogalmazott jelentés következtetései nem tekinthetőek pozitívnak, mert egyetlen javaslat gyakorlatba ültetését sem tekintik kielégítőnek. „Az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus kapcsán megfogalmazott jelentés következtetései nem tekinthetők pozitívnak, amennyiben a bizottság egyetlen célkitűzésről sem állapította meg, hogy kielégítő módon gyakorlatba ültették volna” – idézte az Agerpres a bírói testület közleményét. Visszalépésnek nevezte a jelentést Augustin Lazăr, Románia legfőbb ügyésze, aki szerint a dokumentum is igazolja, hogy az igazságügyi reformfolyamatban visszalépés történt, elsősorban az igazságügyi törvények módosítása miatt.

A főügyész közölte, hogy a jelentés azt ajánlja, vegyék figyelembe a bírák és az ügyészek ajánlásait, amelyek megőriznék az igazságszolgáltatás függetlenségét. Lazăr emlékeztet, hogy eme javaslatok közül néhány az ügyészek vezető tisztségbe történő kinevezésére vonatkozott, amely a legfelsőbb bíróság elnökének kinevezéséhez kellene hasonlónak lennie. „A januári jelentéshez képest képest visszalépés történt, ami oda vezethet, hogy ismét olyan fejezeteket nyitnak meg, amelyeket év elején lezártnak tekintettek. Viszont optimista természetű vagyok és azt gondolom, hogy megoldhatók a fennmaradt gondok és 2018-ban megszüntethetik az ellenőrzést” – nyilatkozta Augustin Lazăr.

Hasonlóképpen látja a helyzetet az Országos Korrupcióellenes ügyészség (DNA), amely szerint a jelentés arra figyelmeztet, hogy a korrupcióellenes harcra gyakorolt nyomás miatt módosulhat az Európai Bizottság véleménye a magas szinten tapasztalható korrupció visszaszorításáról. A DNA úgy reagált: ezen célkitűzés eléréséhez a jelentés kiemelten fontosnak tartja a DNA függetlenségének megőrzését, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel folytathassa tevékenységét. „Ugyanakkor a jelentés fenntartja korábbi ajánlását arra vonatkozóan, hogy

Romániában az utóbbi hónapban ismét kiéleződött az igazságszolgáltatás körüli, évek óta tartó belpolitikai vita. A szociálliberális kormánytöbbség vezetői szerint a korrupcióellenes harc ürügyén Romániát ügyészállammá tették, ahol nem érvényesül az ártatlanság vélelme, ezért szükség van az alkotmányos elvek helyreállítására az igazságszolgáltatásban. A jobboldali ellenzék szerint a kormánytöbbség saját, korrupcióval vádolt politikusai védelmében akarja visszanyesni a vádhatóság mozgásterét.