Alfred Bulai, az intézmény elnöke a felmérés csütörtöki bemutatóján elmondta, a megkérdezettek közel fele (45 százalék) rendelkezett munkahellyel Romániában, mielõtt kivándorolt, 14 százaléka háztartásbeli, szintén 14 százalék diákként érkezett az országba, 8 százalék pedig munkanélküli volt. A jelenleg Olaszországban tevékenykedõ román állampolgárok 57 százaléka érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezik, 23 százalék szerzõdés nélkül dolgozik, és 7 százalék háztartásbeli. A megkérdezett olaszországi román munkavállalók 32 százaléka egyáltalán nem, 15 százalék viszont havonta, sõt akár többször is küld pénzt otthon maradt családtagjainak. A többiek évi néhány alkalommal postáznak pénzt Romániába. A legutóbb hazaküldött pénzöszszegek átlaga 570 euró: 20 százalék két-háromszáz eurót, 19 százalék száz-kétszázat, 18 százalék háromszáz-ötszáz, 6 százalék pedig ezer-kétezer eurót küldött az országba. Az olaszországi román állampolgárok negyede – 24 százalék – az építõiparban dolgozik, 12 százalék házimunkát végez, 8 százalék a kereskedelemben, 7 százalék az iparban és 7 százalék valamilyen szociális ágazatban tevékenykedik. Négy százalék a mezõgazdaságban talált munkát, ugyanekkora a szolgáltatóiparban és a gépjármûvezetõként dolgozók aránya. Koldulásból a válaszadók 1 százaléka tartja fenn magát. Az olaszországi románok közül a legtöbben – 43 százalék – Moldvából érkeztek, 30 százalék Erdélybõl, 22 százalék dél-romániai, 3 százalék pedig Bukarestbõl került oda. A felmérésbõl még kiderül, hogy a megkérdezettek többsége büszke arra, hogy román. Ugyanakkor 72 százalékuk úgy véli, hogy a Mailat-ügy nagymértékben rontotta az Olaszországban élõ románok megítélését. Az incidensek tavaly október végén robbantak ki, miután a gyanú szerint egy román állampolgárságú, egyes hírek szerint roma férfi, Nicolae Romulus Mailat megtámadta és megölte egy magas rangú olasz tengerésztiszt feleségét. A felmérést a Metro Media Transilvania közvélemény-kutató végezte 1066 fõs reprezentatív mintán november 20. és december 15. között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Látogatottsági adatok