Alfred Bulai, az intézmény elnöke a felmérés csütörtöki bemutatóján elmondta, a megkérdezettek közel fele (45 százalék) rendelkezett munkahellyel Romániában, mielõtt kivándorolt, 14 százaléka háztartásbeli, szintén 14 százalék diákként érkezett az országba, 8 százalék pedig munkanélküli volt. A jelenleg Olaszországban tevékenykedõ román állampolgárok 57 százaléka érvényes munkavállalási engedéllyel rendelkezik, 23 százalék szerzõdés nélkül dolgozik, és 7 százalék háztartásbeli. A megkérdezett olaszországi román munkavállalók 32 százaléka egyáltalán nem, 15 százalék viszont havonta, sõt akár többször is küld pénzt otthon maradt családtagjainak. A többiek évi néhány alkalommal postáznak pénzt Romániába. A legutóbb hazaküldött pénzöszszegek átlaga 570 euró: 20 százalék két-háromszáz eurót, 19 százalék száz-kétszázat, 18 százalék háromszáz-ötszáz, 6 százalék pedig ezer-kétezer eurót küldött az országba. Az olaszországi román állampolgárok negyede – 24 százalék – az építõiparban dolgozik, 12 százalék házimunkát végez, 8 százalék a kereskedelemben, 7 százalék az iparban és 7 százalék valamilyen szociális ágazatban tevékenykedik. Négy százalék a mezõgazdaságban talált munkát, ugyanekkora a szolgáltatóiparban és a gépjármûvezetõként dolgozók aránya. Koldulásból a válaszadók 1 százaléka tartja fenn magát. Az olaszországi románok közül a legtöbben – 43 százalék – Moldvából érkeztek, 30 százalék Erdélybõl, 22 százalék dél-romániai, 3 százalék pedig Bukarestbõl került oda. A felmérésbõl még kiderül, hogy a megkérdezettek többsége büszke arra, hogy román. Ugyanakkor 72 százalékuk úgy véli, hogy a Mailat-ügy nagymértékben rontotta az Olaszországban élõ románok megítélését. Az incidensek tavaly október végén robbantak ki, miután a gyanú szerint egy román állampolgárságú, egyes hírek szerint roma férfi, Nicolae Romulus Mailat megtámadta és megölte egy magas rangú olasz tengerésztiszt feleségét. A felmérést a Metro Media Transilvania közvélemény-kutató végezte 1066 fõs reprezentatív mintán november 20. és december 15. között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
A Közlekedési Minisztérium társadalmi vitára bocsátott egy rendelettervezetet a járműkategóriák és a 2026. július 1-jétől alkalmazandó úthasználati díjak (rovinieta) jóváhagyásáról, amely az EURO környezetvédelmi besorolást is figyelembe veszi.
A közlekedési rendőrök szombatról vasárnapra virradóra, négy óra alatt 1041 szabálysértési bírságot szabtak ki országszerte, 89 jogosítványt vontak be, és több tucat közlekedési bűncselekményt állapítottak meg – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
A kormányzati dolgozók szakszervezete (SAALG) szombaton bejelentette, hogy hétfőtől japán sztrájkba kezd.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Szombattól országszerte szeszélyessé válik az időjárás: lehűlésre, erős szélre és esőzésekre kell számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Felhőszakadások miatt öt megyére narancssárga riasztást adtak ki.
A hadifelszerelések iránt világszerte megnövekedett kereslet jó fejlődési lehetőséget nyit a román védelmi ipar számára is – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának Kolozsváron tartott ülése után kijelentette, a szövetség elsődleges célja a korábbi kormánykoalíció újraalakítása, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonuljon.
Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.
Nem érdemes hivatalos bejelentésre számítani az új miniszterelnök személyéről és az új kormány összetételéről a parlamenti pártokkal folytatandó hétfői konzultáció után – jelentette ki pénteken Nicuşor Dan államfő.
Látogatottsági adatok