
Fotó: Mediafax
2009. november 23., 09:122009. november 23., 09:12
Az INSOMAR exit poll eredményei szerint Traian Băsescu jelenlegi államfő végzett az első helyen (32,8) , mögötte Mircea Geoană (31,7), a harmadik Crin Antonescu (21,8). Kelemen Hunor jóval a magyarság számaránya alatti szavazatot kapott, 3,6 százalékot. Corneliu Vadim Tudor 4, Sorin Oprescu 3,5, Gigi Becali pedig 1,7 százalékot kapott az exit poll szerint.
Băsescu az exit poll ismertetése után elsőként afölötti örömének adott hangot, hogy a népszavazás érvényes, mivel a szavazópolgárok több mint 50 százaléka részt vett a szavazáson. Úgy vélte, ez a korrupt politikai osztály fölötti győzelmet jelenti. Emellett leszögezte: megnyerte az elnöki tisztségért vívott küzdelem első szakaszát, és úgy vélte: a rá és az Antonescura adott voksok a jobboldal győzelmét jelentik.
A népszavazás kapcsán – amelyen a parlament létszámának csökkentése és a szenátus eltörlése mellett foglalt állást a többség (85, illetve 76 százalék) – úgy vélte: a nép akaratát tiszteletben kell tartani. Mircea Geoană egységre szólított az alapvető emberi szabadságjogok és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása mellett. Crin Antonescu manipulációval vádolta a közvélemény-kutatókat, vetélytársait pedig a választási turizmus támogatásával. Ezért úgy vélte: még van esélye bejutni a második fordulóba.
A szavazóhelyiségek reggel hét órai megnyitását követően folyamatosan érkeztek a hírek a különböző választási rendellenességekről, miközben az ország több városában is óriási sorok kígyóztak azon különleges szavazóhelyiségek előtt, amelyekben az átutazók adhatták le voksaikat a tizenkét jelölt valamelyikére, és amelyeket többnyire vasútállomásokon, buszpályaudvarokon, reptereken, illetve egyetemi campusokban rendeztek be.
| Pénteken este televíziós vitán csapott össze a három legesélyesebbnek tartott jelölt, Traian Băsescu államfő, Mircea Geoană szociáldemokrata és Crin Antonescu liberális pártvezér. A három politikus mintegy két és fél órán keresztül minden észérvet, szónoki fogást, elegáns és kevésbé „úriemberi” gesztust bevetett a parlament épületéből egyenes adásban közvetített eseményen. A tartalmat tekintve gyakorlatilag mindegyik megismételte ismert álláspontját. Így Băsescu ismételten felhánytorgatta „a politikai elit mögött álló mogulok, oligarchák és sajtómágnások uralmát”, amelyet – mint ígérte – újbóli elnökké választása esetén meg fog törni. Geoană jelezte, hogy esetleges államfőként a szociáldemokraták és a liberálisok közötti kormánykoalíciót fogja szorgalmazni. Az államfő ismételten leszögezte: a jövőben is szembeszáll minden olyan parlamenti többséggel, amely úgymond nem a nép akaratát veszi figyelembe, hanem alkalmi érdekek jegyében szerveződik. A Realitatea hírtelevízió felmérése szerint a vitát Antonescu nyerte, aki először alkalmazott övön aluli ütést a vita során: Geoană bankban dolgozó sógorának magas fizetését hánytorgatta fel. |
A legtöbb gyanúsítás és vádaskodás éppen ezen jelenség miatt hangzott el, a pártok ugyanis kölcsönösen azzal vádolták meg egymást, hogy ezt a helyzetet kihasználva autóbuszokkal szállítják szimpatizánsaikat egyik helységből a másikba, hogy több ízben is voksoljanak. Bár ezt mindegyik érintett cáfolta, a Bukarest melletti Voluntari település egyik ilyen szavazóhelyisége előtt egy galaci cigánylány az egyik hírtelevízió élő adásában nyilatkozott úgy: azért vitték oda, „hogy a rózsára szavazzon.”
Az egyik legnagyobb tömeg egyébként a bukaresti északi pályaudvaron berendezett különleges szavazókör előtt gyűlt össze: százak vártak sorukra, hogy voksolhassanak. A megszólalók szerint akár három-négy órát is várakozniuk kellett arra, hogy élhessenek állampolgári jogukkal, mivel csupán két szavazófülkét állítottak fel.
A rendőrség országszerte 800 közúti ellenőrző pontot állított fel annak érdekében, hogy megpróbálja kiszűrni a „voksturistákat” szállító járműveket, az egyik, a rostán fennakadt gépkocsi egy kisbusz volt, amely egy őrző-védő cég alkalmazottait szállította voksolni testületileg Bukarestbe.
Kampánycsendsértés is történt: a Realitatea hírtelevízió honlapján kora délután „részleges” exit poll eredményeket tett közzé, amelyek értelmében Mircea Geoană két százalékkal vezetett Traian Băsescu előtt, majd a folytatásban is ismertette a becsléseket. A csatorna ötezer lejes bírságot kapott – de nem ezért, hanem azért, mert a választás napján politikusokkal készült interjúkat közölt.
A PNL panaszt tett az ügyben a Központi Választási Irodánál. Egyéb rendellenességből sem volt hiány: Giurgiuban két személy ellen bűnvádi eljárás indult, és 15 napos előzetes letartóztatásba helyezték őket, miután kiderült, hogy pénzért – darabonként 30 lejért – akartak szavazókat vásárolni. A letartóztatás ténye premiernek számít, ilyen súlyos szankciót eddig nem alkalmaztak az országban választási kihágásért.
A Dolj megyei Valea Stanciului településen fel kellett függeszteni a voksolást, mivel eltűnt az egyik bélyegző, egy Mehedinţi megyei település egyik szavazókörzetéből pedig eltűnt hétszáz szavazólap. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) szerint Vrancea megyében több helységben is a szavazóbizottsági elnökök kizárták a párt szavazóbiztosait a testületből, máshol pedig háziorvosi igazolással kértek mozgóurnát, holott ez csak szakorvosi igazolással igényelhető.
Ugyanakkor a PDL ellen is több feljelentés érkezett. Olt megyében állítólag autóbusszal érkeztek emberek egy szavazókörzethez, közülük többen narancssárga kabátba voltak öltözve. A belügyminisztérium több mint 620 választási visszaélést összesített, ebből 26 minősül bűncselekménynek; a 112-es hívószámon pedig több mint ezer kihágást jeleztek.
Az elnökválasztás megmozgatta a lakosságot: este hét óráig a választópolgárok 49,97 százaléka adta le voksát, miközben a júniusi EP-választáson összesen a választópolgárok 27 százaléka vett részt. A korábbi elnökválasztásokon is hasonló volt a részvételi arány, ám akkor egyszerre rendezték őket a parlamenti voksolással.
Nem övezte ugyanakkor ugyanolyan szintű érdeklődés a két szavazást: míg az államfőválasztáson többen – 49,97 százalék – voksoltak, a népszavazáson, amelynek alkotmányos voltát több civil szervezet és az ellenzék is megkérdőjelezte, mivel annak kiírásával Traian Băsescu államfő megkétszerezte kampánylehetőségeit vetélytársaihoz képest, csupán 46,84 százalék szavazott. A legnagyobb részvételi arányt (59,65 százalék) Teleorman megyében mérték, a legalacsonyabbat (39,33) Szatmárban. A legnagyobb érdeklődés Dél-Romániában volt: a második Mehedinţi megyében 58,26, a harmadik Ilfovban 57,91 százalék volt az arány. Jelentős volt a részvétel a külföldi szavazókörzetekben is.
Az államfő egyébként már reggel leadta voksát Bukarestben, felesége, Maria és kisebbik lánya, Elena társaságában. Az elnök a népszavazás fontosságáról beszélt, mondván: azon a polgárok kifejthették véleményüket arról, hogyan működjön a parlament.
Băsescu legnagyobb riválisa, Mircea Geoană szociáldemokrata pártelnök szintén Bukarestben szavazott, felesége és két gyermeke társaságában. Úgy vélte, esély nyílt arra, hogy öt, botrányoktól tarkított év után helyreálljon a nyugalom, a népszavazás államfőválasztással való egybekötését pedig választási trükknek minősítette.
Crin Antonescu liberális jelölt és pártelnök szintén arról beszélt, hogy a változásra, egy másfajta politizálásra szavazott. Gigi Becali, az Új Generáció Pártjának elnöke és jelöltje kisebb nehézségek árán tudta csak leadni voksát, otthon felejtette ugyanis a személyi igazolványát.
Ezért meg kellett várnia, amíg utána viszik, csak ezt követően szavazhatott. Közölte, arra szavazott, hogy az ország „megszabaduljon az ördögöktől.” Derültséget keltett Ion Iliescu volt államfő, a PSD tiszteletbeli elnöke nyelvbotlása, aki arra a kérdésre, hogy kire szavazott, így válaszolt: „Băses… izé, Geoanára.”
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.