Eljárás indul Vişinescu ellen

Az idős Vişinescu két kísérő – egy férfi és egy nő - társaságában érkezett meg a legfőbb ügyészségre, ahol ismertették vele a vádakat, és meghallgatták az azokkal kapcsolatos álláspontját, Kísérői eközben – azzal a szándékkal, hogy cáfolják az egykori kommunista börtönparancsnok óriási, 6000 lejes nyugdíjáról szóló híreket – Vişinescu nyugdíjszelvényének fénymásolatait osztogatták a jelen levő újságíróknak. A dokumentumból kiderül: az egykori pribék az átlagos nyugdíjak összegét jóval meghaladó, több mint háromezer lejes illetményt kap havonta.

Mint arról beszámoltunk, az IICCMER augusztus elején jelentette be: vizsgálatot indított a kommunista rendszer 35 egykori, népirtással gyanúsítható börtönparancsnoka és büntetés-végrehajtási tisztje ügyében, a vizsgálat eredményei alapján pedig ügyészségi feljelentést tesz az érintettek ellen.

Az első kiszemelt Alexandru Vişinescu, a Râmnicu Sărat-i börtön egykori parancsnoka, aki 1956 és 1964 között állt a fegyintézet élén, ez idő alatt pedig a terror légkörét honosította meg. Az IICCMER vizsgálatai szerint ez idő alatt hat politikai fogoly halt meg a börtönben a Vişinescu által bevezetett kegyetlen bánásmód, a rossz élelmezés, az állandó verések és a magánzárkában eltöltött idő miatt. A most 88 éves egykori börtönparancsnok volt az első, aki ellen hivatalosan ügyészségi feljelentést tettek a bukaresti területi katonai ügyészségen több rendbeli, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt.

Az ügyészség jelenleg azt vizsgálja, lehetséges-e a vádemelés az ügyben, vagy elévült. Ion Vasilache katonai főügyész még augusztusban azon véleményének adott hangot, miszerint a kommunista pribékek által elkövetett bűncselekmények már elévültek. „Meg kell vizsgálni, hogy letelt-e az elévülési időszak. Ha a bűncselekményeket 1956-ban követték el, akkor vélhetően eltelt a 15 éves elévülési időszak\" – mondta a főügyész. Az IICCMER feljelentésében ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a bűncselekmények már csak azért sem évülhettek el, mert 1989-ig a kommunista rendszer nem tette lehetővé az emberiesség ellenes bűncselekményeket elkövető egykori pribékek jogi úton történő felelősségre vonását.

Ráadásul létezik precedens is arra, hogy egy, a kommunista államhatalom nevében politikai foglyokat bántalmazó pribék ügyét a rendszerváltás után is tárgyalhatóvá nyilvánította egy bíróság. 2009-ben a legfelsőbb bíróság ítéletben kötelezte a katonai ügyészséget arra, hogy indítson bűnvádi eljárást Mişu Dulgheru, az egykori kommunista titkosrendőrség, a Szekuritáte V-ös számú nyomozati főosztálya egykori vezetője ellen Alcibiade Diamandi aromán politikus – aki a Görögországban született, de 1912-ben kivándorolt Romániába, és 1941-ben I. Alkibiadész néven a rövid életű aromán Pindoszi Fejedelemség élén állt – 1948-ban bekövetkezett halála ügyében. A bírák az IICCMER-hez hasonlóan azzal érveltek, hogy a kommunizmus ideje alatt a pribékeket nem lehetett felelősségre vonni, tetteik így nem évülhettek el.

Vişinescu kedden nem nyilatkozott a sajtónak, ugyanakkor – mint arról beszámoltunk – korábban azzal próbált védekezni, hogy a börtönben a rabokkal szemben meghonosított bánásmódot a belügyminisztérium diktálta. A halálesetek kapcsán azt mondta: „odakint is haltak meg emberek.\" Ion Mihalache egykori parasztpárti vezér halálával – a vádak szerint az ő meggyilkolásában közvetlenül is része volt, egy tiszttársával együtt halálra verte – kapcsolatban azt állította: a rab politikus nem panaszkodott, ő pedig biztosította számára az orvosi ellátást. Arra a kérdésre, hogy akkor mibe halt bele Mihalache, azt válaszolta: nem az ő dolga megállapítani a halál okát.