Elfogadta a szenátus a különleges ügyészi részleg felszámolásáról szóló törvényt

a SIIJ hatáskörébe tartozó ügyek kivizsgálása pedig ezen vádhatóságok 42 kijelölt ügyészére fog hárulni, akiket a legfőbb ügyészség nevezi ki a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) javaslatára, négyéves időtartamra.

A legfőbb ügyészségről kinevezett 12 ügyész hatáskörébe tartozik majd a legfelsőbb bíróság, a legfőbb ügyészség, a táblabíróságok, a katonai ítélőtábla bírái és ügyészei által elkövetett esetleges törvénytelenségek kivizsgálása, de

A megyei táblabíróságokról két-két kiválasztott ügyész a bíróságok, törvényszékek és katonai bíróságok bíráit és ügyészeit érintő ügyekben vizsgálódhat.

A folyamatban lévő ügyeket a törvény hatályba lépését követően két hónapon belül, a SIIJ archívumában található lezárt dossziékat pedig fél éven belül kell a legfőbb ügyészségnek eljuttatnia az illetékes vádhatóságokhoz.

Iuliana Scântei, a szenátus jogi bizottságának liberális elnöke szerint

Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetég (USR) bírálta a tervezetet, és bejelentette, hogy előzetes alkotmányossági kontrollt kér. Szerintük Brüsszel sem fogja megszüntetni a CVM-et, Románia igazságügyi monitoringját – az ország schengeni csatlakozásának egyik akadályát –, ha a „különleges ügyészi részleg” helyett majd „különleges ügyészek” fogják politikai ellenőrzés alatt tartani az igazságszolgáltatást.

A SIIJ-t a 2016-2020-as parlamenti ciklus baloldali kormánytöbbsége hozta létre, amely szerint azért kellett elvenni a korrupcióellenes ügyészségtől a bírák és az ügyészek dossziéit, hogy a vádhatóság ne tarthassa sakkban a bírákat mondvacsinált ügyekkel.

A SIIJ megszüntetése körüli vita volt az egyik oka a korábbi jobbközép koalíció felbomlásának, a tavaly novemberben alakult nagykoalíció pedig most úgy akar eleget tenni a SIIJ felszámolásáról szóló brüsszeli elvárásnak, hogy a bírák és az ügyészek dossziéi ne kerüljenek vissza a DNA-hoz.