Aggódhatunk? Az elemző szerint Moszkvában tovább él a birodalmi mentalitás, ezért nem riad vissza a hibrid háborús eszközöktől akár a választások kapcsán sem
Fotó: Haáz Vince
Nagyon is igazak a romániai választásokba való orosz beavatkozási kísérletekről szóló hírek – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János elemző. A szakértő szerint a 2014-es kijevi politikai fordulat után egyre élesebb a Nyugat és a Kelet közötti hibrid küzdelem, amelynek része a háború, a propaganda, a politikai-gazdasági nyomásgyakorlás. Jelenleg a világ hatalmi blokkosodása zajlik, és ebben a küzdelemben országaink eszközök. Rámutatott: a Kreml érdeke korlátozott módon jelen van a román médiában, az érintett hírportálok az AUR és az SOS Románia pártokat támogatják. A román szakszolgálatoknak ugyanakkor erős eszközeik vannak.
2024. november 13., 07:592024. november 13., 07:59
2024. november 13., 12:392024. november 13., 12:39
Külső szereplők, különösen Oroszország megpróbálhat beavatkozni a romániai választásokba – merült föl a gyanú az elmúlt napokban. Az elnök- és parlamenti választások közeledtével egyre nő az aggodalom Bukarestben a beavatkozási kísérletek miatt, és Barabás T. János szakértő lapunknak kijelentette: az nem is alaptalan, sőt. A Krónika kérdésére, miszerint reálisak-e az esetleges orosz beavatkozással kapcsolatos kijelentések, vagy csak kampányelemek, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője leszögezte:
„Oroszország attól tart, elveszíti nagyhatalmi pozícióját és Európára való befolyását, ha feladja Ukrajnát, és veszélyeztetve érzi magát, ha nyugati határain megjelenik a nyugati tőke és biztonságpolitika.
Románia esetében háttérbe szorult az orosz gazdasági nyomásgyakorlás, inkább csak offshore (Ciprus) cégek révén van jelen kevés orosz tőke, például a fémiparban. Az orosz befolyás jelen van kisebb internetes hírportálokon, és áttételesen a szuverenista politikai tábor üzeneteiben, amelynek tagjai nem nyíltan oroszbarátok, inkább csak Nyugat-szkeptikusak. Orosz befolyás van az ortodox egyház egy részében, lásd a konstancai metropolitát, akit nemrég szigetelt el intézményileg Daniel pátriárka. Orosz nyomásgyakorlás zajlik a Moldovai Köztársaságban, sőt orosz drónok rendszeresen berepülnek román területre is. Soft power, puha hatalmi befolyás lehet az orosz nagykövetség kulturális programjaiban” – sorolta a veszélyforrásokat a kolozsvári születésű elemző, aki korábban Magyarország bukaresti és chișinăui nagykövetségén is tevékenykedett.
Felvetésünkre, hogy milyen eszközökkel próbálhat meg Moszkva beavatkozni, és sikerrel járhat-e, Barabás T. kifejtette:
ilyen az Activenews, Solidnews, vagy az Agoranews hírportál, amely egyben az összeesküvés-elméletek tárháza is, covid-tagadó, földönkívüliektől rettegő módon.
„Ezek a hírportálok az AUR és az SOS pártokat támogatják. Az AUR szélsőséges pártnak volt a Facebookon a román politikában a legtöbb követője 2020-ban 4 millió emberrel, de a Facebook algoritmusai kiszűrték azóta a gépi profilokat és a dühödten kommentálókat. Jelenleg George Simion pártelnöknek csak 1,4 millió követője van, szemben az amerikai érdekek fő képviselője, Iohannis államfő 1,8 milliójával” – mutatott rá az elemző.
Emlékeztetett:
„Érdekes, hogy az amerikaiak számára kevésbé fontos Marcel Ciolacunak csupán 240 000 követője van a Facebookon. A szélsőségesen oroszbarát SOS párt kiszorult a Youtube-ra. Az említetteknél nagyobb befolyása van a fősodor-médiára és a nagy pártokra a szuverenista újságíróknak, ide tartozna Robert Turcescu, Marius Tucă, Ion Cristoiu, Sorin Roșca Stănescu, Dan Dungaciu. Utóbbiak sem nyíltan oroszbarátok, inkább Nyugat-szkeptikusok, és nacionalista-konzervatívok. Az orosz információs háború tehát tovább zajlik, bár lassan kiszorul a mainstream médiából, de a világhálón tovább virágzik” – hangsúlyozta Barabás T. János.
Kérdésünkre, hogy mindezek fényében felkészültek-e az illetékes román szakszolgálatok ezek kivédésére, az elemző kifejtette:
„Ismeretes a kibertérben zajló küzdelem, amiben a románok egyre jobbak, az orosz hekkerek már nehezen boldogulnak, az elmúlt években a román kibervédelemnek sikerült a teljes román kormányzati felhőt levédeni. De
bár ennek a valószínűsége kevés, hiszen alig lehetne megakadályozni az atomháborút ebben az esetben. Közös szövetségi rendszerünk, a NATO képes minden kihívással megküzdeni, Románia nincsen egyedül” – mutatott rá a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János.
A Román Hírszerző Szolgálattól (SRI) kapott válasz alapján úgy tűnik, hogy nem bukkantak Romániával szemben ellenséges külső szereplők által irányított propaganda vagy dezinformáció nyomaira – tájékoztatott kedden Ioan Chirteș, a Román Hírszerző Szolgálat ellenőrzésével foglalkozó parlamenti bizottság elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) kormányra kellene kerülnie – jelentette ki pénteken Gheorghe Falcă, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, a párt alelnöke.
Kihallgatásra beidézte pénteken reggelre az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) jászvásári kirendeltsége Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnököt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét.
A videójátékok világa 2026-ban elképesztő ütemben fejlődik, az új generációs grafikai motorok, a valós idejű sugárkövetés (ray tracing) és az mesterséges intelligenciával támogatott képfrissítési technológiák mind új szintre emelték a vizuális élményt.
Újabb drón csapódhatott be Románia területén péntekre virradóra, ugyanakkor a légvédelmi radarok nem jelezték idegen repülő tárgya berepülését az ország légterébe.
A legfrissebb adatok szerint Románia lakossága egyelőre még fiatalabbnak számít az uniós átlagnál, a számok azonban azt mutatják: az ország gyorsabban öregszik, mint Európa, ma száz fiatalra 136 idős jut.
Nem olcsó mulatság Romániában betegnek lenni: ha orvoshoz kell menni, az embereknek továbbra is mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk – világít rá a Közgazdaságtudományi Akadémia Transzparencia a román egészségügyi rendszer pénzügyeiben című jelentése.
Nicușor Dan államfő közölte, az elnöki hivatal ígéretéhez híven előbb-utóbb közzé teszi a jelentést a 2024-es elnökválasztás eredményének érvénytelenítéséről.
Miután a parlament szerdán nem szavazott bizalmat a Siegfried Mureșan vezette kormánynak, Kelemen Hunor „felmelegítette” korábbi javaslatát, miszerint a politikai patthelyzet áthidalása érdekében köztisztviselőkből álló kormányt kellene alakítani.
Nicuşor Dan elnök szintén szerdán este bejelentette, hogy a következő egyeztetéseken feltételként fogja szabni a pártoknak, hogy ne vonják be az AUR-t a kormányba.
Siegfried Mureșan kormánya azért nem kapta meg az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatását a szerdai bizalmi szavazáson, mert a pártnak saját kormányzati ambíciói vannak – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János elemző.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!