
Fotó: Ilusztráció
2011. március 02., 13:362011. március 02., 13:36
A megállapodás értelmében a jelenlegi törvényhozási ciklus végéig, azaz 2012 őszéig egyben marad a jelenlegi koalíció, ugyanakkor határidőket és ütemtervet is tartalmaz a különböző jogszabályok elfogadására. Az ütemtervet csatolmányként fűzik majd a paktumhoz.
A dokumentum koalíciós források szerint mind a kormányzati, mind a parlamenti együttműködésre vonatkozik.
A paktumba foglalt törvények zöme gazdasági és szociális vonatkozású, így a munkahelyteremtésre, a gazdaság fellendítésére, a mezőgazdasági és energetikai beruházások bátorítására, valamint az európai források hatékonyabb felhasználására vonatkozó jogszabálytervezeteket is tartalmaz. Emellett a választási törvény módosításáról is szó esik benne, ebben a témában ugyanakkor nem tartalmaz konkrétumokat.
A kisebbségi törvény elfogadása is belekerült – ezt az RMDSZ a tavaszi parlamenti ülésszak végéig, azaz júliusi kívánja elfogadtatni –, ugyanakkor az UNPR kérésére a jelentős vagyonokra kivetendő különadó is bele került.
A paktum az együttműködés 2012 utáni folytatására is kitér, ezzel kapcsolatban ugyanakkor nem tartalmaz kötelező érvényű megállapításokat.
| A koalíciós paktum a makrogazdasági stabilitás megőrzését, a 2011 és 2013 közötti időszakra kitűzött költségvetési célok tartását tartja az egyik legfontosabb prioritásnak. Megtartják az egykulcsos adót, egyszerűsítenék az adórendszert, csökkentenék a tb-járulékokat, egyszerűsítenék a bürokráciát és rugalmassá tennék a munkaerőpiacot. Emellett átszerveznék az állami vállalatokat, megerősítenék az értéktőzsdét, börzére vinnének bizonyos állami tulajdonú cégeket. Föllendítenék az autópálya-építést is, folytatnák az észak-erdélyi sztrádát, megépítenék a Nagylak-Konstanca-autópályát és a Brassó-Bukarest sztrádát. Emellett az uniós pénzek lehívását is hatékonyabbá tennék. Mindezek nyomán 2011 végére 1,5-2, 2012 végére pedig 4-4,5 százalékos gazdasági növekedést várnak. Szociális téren folytatni kívánják a nyugdíj- , az egészségügyi, az oktatási és a bérreformot, valamint a közszféra átalakítását. Támogatnák a roma-integrációt, és a közigazgatási decentralizációt is folytatnák. |
Az aláírási ceremóniát követően Kelemen Hunor, az RMDSZ szombaton megválasztott elnöke megerősítette, az RMDSZ paktumba foglalt céljai a kisebbségi törvény elfogadása, a gazdasági fejlesztési régiók határainak módosítása, valamint a választási törvény átalakítása.
Kelemen kifejtette, az RMDSZ politikai stabilitást akar, a 2010-es év elteltével pedig a kormánynak stabil gazdasági fejlődést lehetővé tevő intézkedéseket kell hoznia, amely az életszínvonal emelkedését is maga után vonja. Rámutatott, a paktumba a legfontosabb kormányzati prioritásokat foglalták bele.
Leszögezte: az immár öt éve a parlament előtt heverő kisebbségi törvényt még 2011-ben el kell fogadni. Ezt követően 2012-ig újra kell gondolni a fejlesztési régiók határait, mivel ezek jelenleg nem megfelelőek. „Emellett az önkormányzati és a parlamenti választási törvényt is módosítani kell” – szögezte le.
Álláspontja szerint a paktum politikai stabilitást, gazdasági növekedést, valamint a kisebbségi jogok megerősödését vonja majd maga után.
Emil Boc minisztrelnök, a PDL elnöke kifejtette, a megállapodás aláírásával Románia új szakaszba lépett. Szerinte a koalíciónak sikerült elejét vennie a gazdasági összeomlásnak, az ország gazdasága pedig növekedési pályára áll, amelynek hatásait az összes polgár megérzi majd.
Szerinte a statisztikai adatok azt mutatják, hogy máris beindult a gazdasági fejlődés, ezért köszönetet mondott a koalíciós partnereknek, amelyek elég erősek voltak ahhoz, hogy nemet mondjanak a populizmusra, és megtették a szükséges lépéseket. Kelemenhez hasonlóan ő is a stabilitás zálogának nevezte a dokumentumot.
Gabriel Oprea az ország egyensúlyban tartása érdekében természetes lépésnek nevezte a paktum aláírását.
Varujan Pambuccian úgy vélte, a megállapodás pragmatikus hozzáállást tükröz, és megjegyezte: az egyetlen kérdés, amelyben nem föltétlenül a többi partner álláspontját követik, az az alkotmánymódosítás ügye, ebben a témában ugyanis fönntartják maguknak a jogot, hogy a számukra leginkább megfelelő változat mellett döntsenek.
Az ellenzék ugyanakkor bírálta a paktumot. Mihai Voicu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke szerint a kormánypártok ezzel próbálnak a kormányrúdnál maradni. Daniel Constantin, a Konzervatív Párt (PC) elnöke szerint az csupán a PDL kétségbeesett kísérlete a hatalom megőrzésére.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.