D. A. Szövetségből dacszövetség

Akár előrehozott választásokhoz is vezethet a hatalmon lévő liberális-demokrata D. A. Szövetségben dúló belháború, már csak azért is, mivel a „politikai csatazajban” immár mindkét alakulat képviselői felvetik a pártközi megállapodás újratárgyalásának szükségességét. Arról nem is beszélve, hogy különböző helyi nézeteltérések miatt az elmúlt időszakban számos területi szervezet felbontotta már a protokollumot.
A nyilvánosság teljes bevonásával zajló konfliktus akkor robbant ki, amikor a Nemzeti Liberális Párt a hétvégén visszautasította szövetségese fúzióindítványát, mondván: a PNL nem hajlandó áttérni a néppárti családba, és nem mond le a szabadelvű ideológiáról. A Demokrata Párt (DP) vezetőit ellenben sokkal inkább az bőszítette fel, hogy Cãlin Popescu-Tãriceanu liberális pártelnök-kormányfő szerint a fúziót a két alakulat közötti „alkotmányjogi különbségek”, valamint a Traian Bãsescu államfő részéről a PNL-t érő folyamatos bírálatok miatt lehetetlen megvalósítani. Ezeket az indokokat különben Bãsescu sem hagyta szó nélkül, és a közszolgálati televíziónak adott interjúban leszögezte: a liberálisok teljesen elrugaszkodtak a realitás talajától. „A PNL nemrég kijelentette, engem támogat a 2009-es államfőválasztáson. Ne feledjük azonban, hogy 2008-ban parlamenti választások lesznek, és eddigi tevékenységüket tapasztalva kétlem, hogy a liberálisok dicsekedni tudnának majd eredményeikkel” – szögezte le a DP volt elnöke. A hidegzuhany Bãsescu utódja, Emil Boc részéről érte tegnap a PNL-t, amikor a pártot vidékről irányító kolozsvári polgármester bejelentette: a liberális elutasítás nyomán alakulata parlamenten kívüli pártokkal tervezi megvalósítani a romániai jobbközép tömb kialakítását. (A felhívásra egyébként máris pozitív választ adott a Gheorghe Ciuhandu vezette Kereszténydemokrata Néppárt, sőt tárgyalásokra jelentkezett az önmagát szintén jobboldaliként meghatározó, Gigi Becali vezette Új Kezdeményezés Pártja is).
Bocék „hátbaszúrására” a PNL konkrét alkotmánymódosító javaslatokkal rukkolt elő. Norica Nicolai és Radu Stroe szabadelvű szenátor tegnap amellett foglalt állást, hogy meg kell szüntetni az ország nemzetbiztonsági stratégiáját felügyelő Legfelsőbb Védelmi Tanácsot (CSAT), ennek hatásköreit pedig – más európai államokban alkalmazott mintára – a végrehajtó hatalom, vagyis a kormány felügyelete alá kell vonni. Ezáltal a liberálisok nyilvánvalóan Traian Bãsescu hatáskörét nyirbálnák meg (a CSAT-ot az államfő vezeti), Tãriceanuék azonban ennél is tovább mennének, és úgy módosítanák az alkotmányt, hogy az államelnököt ne a választópolgárok, hanem a parlament válassza meg. Az indítványokat Emil Boc határozottan visszautasította, mondván, ezek nem szerepelnek sem a D. A. Szövetség kampányprogramjában, sem a kormányprogramban, továbbá szerinte a hasonló kezdeményezések helyett a liberálisoknak az eddiginél nagyobb felelősségvállalást kellene tanúsítaniuk a kormányzati munkában. Miközben Gheorghe Baciu, a DP Kovászna megyei elnöke szerint a két kormánypárt viszálya közepette Traian Bãsescunak kellene közvetíteni, Borbély László, a kormány RMDSZ-es területrendezési minisztere úgy vélekedett, hogy a D. A. Szövetségben dúló harcok negatívan befolyásolják a koalíció és a Tãriceanu-kabinet tevékenységét.