Ismét négy évre csökken az államfő mandátuma, bevezetik a konstruktív bizalmatlansági indítványt, és a kormányzati felelősségvállalással elfogadtatott törvények számát is csökkentenék – erről állapodtak meg a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) szövetség tagpártjainak vezetői azon a hétfő esti tárgyaláson, amelyen az alkotmánymódosítás részleteiről egyeztettek.
2013. május 28., 10:242013. május 28., 10:24
A tervezett módosítások egyike szerint automatikusan az a párt kap jogot a kormányalakításra, amely a parlamenti választásokon a legtöbb szavazatot kapja. Amennyiben az általa jelölt miniszterelnök nem kap bizalmat a parlamentben, az államfő a második helyezett párt jelöltjét kéri fel kormányalakításra. Annak ellenére, hogy az USL kapcsán Traian Băsescu államfő korábban azért ódzkodott a szövetség kormányfőjelöltjének elfogadásától, mert az alkotmány csak pártokról, nem pedig koalíciókról tesz említést, Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvezető elnökének javaslatára az új alaptörvényben is csak pártokról lesz szó.
Az új alkotmányban valószínűleg rögzítik a konstruktív bizalmatlansági indítvány lehetőségét is, ez azt jelenti, hogy az ellenzék a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványban megnevezi a miniszterelnök-jelöltet is, és amennyiben az indítvány megszavazza a parlament, az ellenzéki jelölt kap lehetőséget a kormányalakításra.
Az egyszerű indítványok sem lesznek már tét nélküliek, ha ugyanis a parlament mindkét háza megszavazza őket, az érintett miniszternek távoznia kell tisztségéből. Kormányátalakítás esetén az államfőnek nem áll többé jogában megtagadni a miniszterelnök által javasolt miniszterjelölt kinevezését, ugyanakkor a jelöltet a parlamenti szakbizottságok is meghallgatják.
Az államfő feloszlathatja a parlamentet, ha nem végződik sikerrel a menesztéséről szóló népszavazás – igaz, csak abban az esetben, ha a referendumon az elnök leváltását ellenző szavazatok vannak többségben. Ugyancsak feloszlathatóvá válhat a törvényhozás, ha a kormány az első próbálkozás utáni 30 napon belül nem kap bizalmat a parlamenttől.
Az Európai Unióban a jövőben a miniszterelnök képviselheti az országot, kivéve az EU biztonság- és külpolitikájáról szóló tanácskozásokat.
AZ államfő mandátumát a jelenlegi ötről négy évre csökkentik, az elnökválasztás azonban nem eshet egybe a parlamenti választásokkal. A törvényhozást csak április elseje és november elseje között lehet majd megválasztani, hogy a választás ne essen a téli időszakra.
A tervezet értelmében a sürgősségi kormányrendeleteknek legtöbb öt napon belül a parlament elé kell kerülniük jóváhagyás végett, a kormány pedig egy parlamenti ülésszakban csak egyszer vállalhat felelősséget – azaz kerülheti meg a parlamenti vitát – egy törvény kapcsán.
Módosulhat a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) működését szabályozó rész is. Így a CSM elnöke a jövőben csakis bíró lehet, létszámát a jelenlegi 19-ről 21 fősre emelnék, tagjai között pedig a civil társadalom két tagjai is helyet kapna.
Az alkotmánybíróság jogkörei is módosulhatnak, így például a taláros testület a jövőben csak akkor véleményezheti a parlament határozatait, ha azok az alkotmányos alapelvekkel kapcsolatosak.
Csökkentenék a megyei prefektusok jogköreit is: a jövőben hatáskörük csak arra korlátozódna, hogy közigazgatási bíróságon támadják meg az általuk törvénytelennek vélt önkormányzati határozatokat, ugyanakkor a feljelentést bírósági döntésnek is megalapozottnak kell találnia. A megyei intézmények koordinálása is kikerülne a prefektus hatásköréből.
nem sikerült ugyanakkor mindenről megállapodni: a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elutasította Victor Ponta miniszterelnök javaslatét, miszerint a tulajdonjog sérthetetlenségéről szóló cikkelyt módosítsák annak érdekében, hogy elkobozható legyen a visszaeső közlekedési kihágást elkövetők gépkocsija, illetve hogy könnyebbé váljanak a kisajátítások stratégiai beruházások esetén. A kormányfő ezért egyéni módosító indítványt nyújt majd be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!