A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) véleményét is ki kellene kérni a kibernetikai biztonságról szóló törvény elfogadása előtt – jelentette ki csütörtökön Marius Tudose, a bírák és ügyészek tevékenységét felügyelő testület elnöke. Hozzátette: a CSM külön munkacsoportot hoz létre a törvénytervezet kivizsgálására.
2015. január 15., 17:082015. január 15., 17:08
Horaţius Dumbravă bíró, a CSM tagja a testület csütörtöki ülésén arról beszélt: a CSM-nek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy előzetes bírói engedélyhez kössék bármely hírszerző szolgálat vagy egyéb közintézmény hozzáférését az állampolgárok kommunikációs adataihoz.
„Az adatokhoz való hozzáféréshez előzetes bírói jóváhagyás szükséges. Az, hogy ez nincs benne a tervezet szövegében, kétségessé teszi a közérdek és a magánélet védelmének megvalósulását” – jelentette ki a bíró, aki szerint Klaus Johannis államfőnek jelenlegi formájában nem kellene kihirdetnie a jogszabályt.
A makrobűnözéssel foglalkozó stratégiai minisztériumközi testület nemrég úgy döntött, hogy a kormánynak és a parlamentnek ismét napirendre kell tűznie az alkotmánybíróság által elutasított úgynevezett „Nagy Testvér-törvényt”, valamint a mobil felöltőkártyák vásárlóinak azonosítását kötelezővé tevő jogszabályt. George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója ugyanis úgy vélekedett: az újfajta terrorfenyegetések fényében szükséges az összes lehetséges rizikófaktor beazonosítása.
A „Nagy Testvér-törvény” arra kötelezné a távközlési cégeket, hogy meghatározott ideig tárolják ügyfeleik telefonos és internetes kommunikációs adatait, és igény esetén bocsássák azokat a hírszerzés rendelkezésére.
A mobilkártyákkal kapcsolatos tervezet kötelezővé tenné, hogy csakis a személyi adatok megadásával lehessen pre-pay kártyát vásárolni. A jogszabályok elfogadását a héten Bukarestben tárgyaló Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár-helyettes is szorgalmazta. Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke csütörtökön azt állította: a hírszerzésnek nincsenek meg a szükséges eszközei, ezért a két jogszabályt február végéig el kell fogadni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!