
Fotó: Gov.ro
Emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját, és háborús bűnöknek minősítette az orosz hadsereg polgári lakosságot érintő támadásait Nicolae Ciucă miniszterelnök pénteken egy bukaresti konferencián.
2022. március 18., 17:262022. március 18., 17:26
2022. március 18., 23:132022. március 18., 23:13
A kormányfő az Aspen Intézet és az Egyesült Államok German Marshall Alapja által szervezett konferencián nyilatkozott erről. Elmondta, hogy Oroszország az Ukrajna ellen indított, „törvénytelen, semmivel nem indokolható és ki nem provokált háborújával zárójelbe tette a nemzetközi jogot”, lábbal tiporva a nemzetközi szabályokat.
„Elfogadhatatlan ez az agresszió, amely mérhetetlen szenvedést okozott, menekülthullámot indítva el Ukrajnából, miután az oroszok lakóházakat, kórházakat, óvodákat és iskolákat bombáztak le, akárcsak Csecsenföldön és Szíriában” – mondta a román kormányfő hozzátéve, hogy „ma ugyanezeket a rettenetes dolgokat látjuk az ukrajnai városokban”.
Ciucă párhuzamot vont a 2015-ös migrációs hullám és a mostani között méltatva, hogy most Európa egységes fellépésről tett bizonyságot.
„A 2015-ös válsággal ellentétben, amikor egymillió közel-keleti migráns szinte kettészakította Európát, most ezzel ellenkezőleg cselekedett Európa, és egységes, szolidáris és legyőzhetetlen magatartást tanúsított” – mondta Ciucă.
A kormányfő szerint Románia kiválóan teljesítette eddig a humanitárius feladatokat, és ezt az egész világ elismerte. Közölte, hogy 3,4 millió eurót fordítottak a segélyezés megszervezésére, és regionális humanitárius segélyközpontot hoztak létre a Románia keleti részén levő Suceaván.
Rámutatott: a nemzetközi jog oktatójaként bízik a nemzetközi igazságszolgáltatásban, ezért Románia március elején további 38 állammal együtt felkérte az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságának ügyészét, vizsgálja ki, történtek-e háborús és emberiesség elleni bűncselekmények az ukrajnai háborúban. Aurescu azt is elmondta, hogy a Romániába érkező félmillió ukrán állampolgárból mintegy 80 ezren maradtak az országban.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
szóljon hozzá!