
Burkoltan idegengyűlölőnek és antiszemitának nevezte az Orbán Viktor magyar kormányfő vezette Fideszt Călin Popescu-Tăriceanu.
2015. január 21., 14:182015. január 21., 14:18
2015. január 21., 15:192015. január 21., 15:19
A bukaresti szenátus liberális elnöke (képünkön) a román közszolgálati televízió kedd esti, Vorbeşte liber (Beszélj szabadon) című műsorának meghívottjaként többek között amellett érvelt: nem kellene mandátumuk elveszítésének terhe mellett megtiltani a helyi választott önkormányzati képviselőknek, hogy más pártba igazoljanak.
„Miért kötelezünk maradásra valakit egy olyan pártban, amelyik politikai színezetet vált, vagy szélsőséges vezető kerül az élére? Látjuk, mi történik a szomszédos Magyarországon, ahol a liberális gyökerekkel rendelkező pártot autoriter, diktatórikus módon vezetik, politikai vonala pedig idegengyűlölő, antiszemita irányt vett\" – jelentette ki egyértelműen a Fideszre utalva a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) tavaly februárban kilépett, és új szabadelvű alakulatot létrehozó volt miniszterelnök.
A bukaresti alkotmánybíróság decemberben az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította a Ponta-kormány tavaly augusztusi sürgősségi rendeletét, amely 45 napig lehetővé tette a helyi választottaknak a pártváltást anélkül, hogy ezzel elvesztették volna mandátumukat.
A taláros testület szerint a sürgősségi kormányrendelet csak a megyei és helyi önkormányzati képviselők esetében alkotmányellenes, a polgármesterek és a megyei önkormányzati elnökök esetében nem, mivel előbbieket pártlistán, utóbbiakat pedig közvetlen szavazat útjá választották meg. Kedden közzétett indoklásában az alkotmánybíróság kimondta: a parlamentnek kell tisztáznia a rendelet hatásait.
Tovább bonyolódik a pártváltást lehetővé tevő törvény ügye
Közigazgatási bíróságon kéri majd a Nemzeti Liberális Párt (PNL), hogy nyilvánítsák semmissé a helyi és megyei közgyűlések azon tagjainak mandátumát, akik a tavaly a pártváltást lehetővé tevő, de az alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánjtott sürgősségi kormányrendelet alapján léptek át egy másik pártba – jelentette be szerdán Ludovic Orban, a part eső alelnöke. Ezt annak kapcsán közölte, hogy a taláros testület kedden tette közzé döntésének indoklását, amelyben leszögezte: a pártváltó polgármesterek és megyei közgyűlési elnökök mandátuma nem szűnik meg, mivel őket személyesen választották, a listán választott elöljáróké viszont igen.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
szóljon hozzá!