
Az igazságügyi minisztérium által létrehozott munkacsoport a büntethetőség alsó korhatárának lehetséges módosítását vizsgálja
A Temes megyei gyermekgyilkosság nyomán felülvizsgálhatják a büntethetőség alsó korhatárát Romániában. Az igazságügyi minisztérium munkacsoportot hozott létre annak megvizsgálására, hogy a jelenlegi szabályozás alkalmas-e a súlyos bűncselekmények kezelésére.
2026. január 26., 19:102026. január 26., 19:10
Munkacsoportot hozott létre az igazságügyi minisztérium a büntethetőség alsó korhatárának felülvizsgálatára – jelentette be hétfőn Radu Marinescu tárcavezető. A döntést a Temes megyei gyermekgyilkosság váltotta ki, amelynek elkövetésében egy 13 éves kiskorú is részt vett, ám aki a hatályos jogszabályok szerint nem vonható büntetőjogi felelősségre. Marinescu a Digi24-nek nyilatkozva elmondta: a történtek „megrázták a közvéleményt”, és indokolttá teszik annak vizsgálatát, hogy a jelenlegi törvények alkalmasak-e az ilyen súlyos esetek kezelésére.
A testületbe bevonják az ügyészségek, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), orvosi szakmai szervezetek, a büntetés-végrehajtás, valamint civil szervezetek és az ügyvédi kamara képviselőit is.
A miniszter közölte, hogy több lehetséges irányt is vizsgálni fognak. Az egyik lehetőség az, hogy a büntethetőség alsó korhatárát a jelenlegi 14 év alá csökkentik. Ez azt jelentené, hogy bizonyos súlyos bűncselekmények esetén a 14 évnél fiatalabb kiskorúak büntetőjogi felelősségre vonása automatikussá válna.
Egy másik lehetőség szerint
Felmerült egy harmadik, köztes megoldás is: meghatároznának egy alsó korhatárt, ugyanakkor lehetőséget adnának arra, hogy ez alatt is megállapítható legyen a büntetőjogi felelősség, amennyiben egy igazságügyi szakértői vizsgálat egyértelműen igazolja a kiskorú beszámítási képességét.
A csenei gyermekgyilkosságban érintett 13 éves fiú jelenleg a családja által választott lakóhelyen tartózkodik, a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (DGASPC) felügyelete alatt – nyilatkozta hétfőn az Agerpresnek az intézmény szóvivője. Smaranda Marcu szerint a hatóságok neuropszichológiai vizsgálatok (NPI) eredményeit várják, amelyek alapján döntenek a további gyermekvédelmi beavatkozásról. ,,Folyamatos kapcsolatban állunk a családdal, és továbbra is figyelemmel kísérjük az ügyet. A gyermek törvényes képviselőjeként az anya úgy döntött, hogy a fiát a család által választott lakóhelyre viszi" – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a Temes megyei gyermekvédelmi rendszerben nincs olyan speciális intézmény, ahol elhelyezhetők a büntetőjogi felelősségre nem vonható, súlyos bűncselekményt elkövető kiskorúak.
A Temes megyei ügyészség hétfőn egy közleményben emlékeztetett: a 14. évét be nem töltött kiskorú nem büntethető, mivel esetében a törvény vélelmezi, hogy nem rendelkezik a büntetőjogi felelősséghez szükséges beszámítási képességgel, azaz nem fogja fel tettének következményeit. Ennek következtében nem indulhat ellene büntetőeljárás, nem alkalmazhatók vele szemben kényszerintézkedések, és igazságügyi elmeorvosi szakértői vizsgálat sem rendelhető el, mivel erre a törvény csak gyanúsított vagy vádlott esetében ad lehetőséget.
A közlemény szerint ilyen helyzetekben a törvény kizárólag gyermekvédelmi intézkedéseket tesz lehetővé: elhelyezést (pl. családban vagy intézményben), illetve speciális felügyeletet. Ennek megfelelően az ügyészség január 22-én hivatalosan értesítette az ügyről a DGASPC-t, amelynek kizárólagos hatáskörébe tartoznak a további intézkedések a gyermekvédelmi törvény alapján. Rendőrségi források szerint a kiskorút korábban a temesvári gyermekpszichiátriára szállították kórházi megfigyelésre és vizsgálatra, miután édesanyja elvitte őt a nagyszülei bégaszentmihályi házából.
Az ügy társadalmi feszültséget is okozott: Bégaszentmihályon vasárnap este mintegy kétszáz helybéli a gyermekeik biztonságára hivatkozva tiltakozott amiatt, hogy a 13 éves fiú szabadlábon van.

Többtucatnyi tiltakozó gyűlt össze vasárnap este a Temes megyei Bégaszentmihályon (Sânmihaiu Român) a csenei gyermekgyilkosságban érintett 13 éves fiú nagyszüleinek háza előtt.
Ismét nagy figyelmet kapott egy dán dokumentumfilm, amely az IKEA romániai erdőgazdálkodási gyakorlatát vizsgálja.
A román hadsereg vasárnap megkísérelte felrobbantani a Duna jobb partján, Izvoarele település közelében található egyik sziklát, hogy a folyó vizének nagyobb részét a cernavodăi atomerőmű felé terelje.
Az energiavállalatok, amelyek jelenleg új szerződéseket kötnek, az elmúlt napokban nem jelezték, hogy árat emelnének.
A Román Rendőrség újabb online csalási kampányra figyelmeztet: a csalók a Román Rendőrség és más állami intézmények nevével visszaélve próbálják rávenni az embereket arra, hogy pénzt utaljanak, illetve személyes és banki adataikat megadják.
Romániában 2025 decembere óta bizonyos elektromos rollerekre kötelező a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (RCA), ennek ellenére eddig mindössze 2500 ilyen biztosítást kötöttek.
A Duna vízszintje a cernavodai szakaszon naponta körülbelül 2–3 centiméterrel csökken, és a jelenlegi körülmények között az atomerőmű még nagyjából négy-öt napig képes a működési határérték közelében üzemelni.
Augusztus 1-jén délután a gázolaj literenkénti ára már 11 lejhez közelített, miután néhány nappal korábban átlépte a 10,5 lejes határt.
Megkezdődött a rendkívüli beavatkozás a Dunán annak érdekében, hogy biztosítsák a cernavodai atomerőmű 2-es blokkjának működését.
Elsőként Jászvásár önkormányzata jelentett be konkrét energiatakarékossági intézkedéseket azt követően, hogy a román kormány augusztusra országos készültséget rendelt el az energetikai ágazatban.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vörös jelzésű hőségriasztást adott ki Szatmár, Bihar és Arad megyére. A figyelmeztetés vasárnap 10 órától hétfő 10 óráig érvényes, a nappali csúcshőmérséklet pedig elérheti a 39–40 Celsius-fokot.
szóljon hozzá!