
Fotó: Agerpres
2009. május 14., 09:242009. május 14., 09:24
A magyar küldöttséget Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke vezette. Borbély szerint a magyar fél hajlandónak mutatkozott elfogadni a magyarországi román kisebbség helyzetére vonatkozó egyes bukaresti javaslatokat, különös tekintettel a kisebbségek parlamenti képviseletének témájában.
„Emellett természetesen kritikus megállapítások is megfogalmazódtak a romániai magyar közösség helyzete kapcsán, különös tekintettel az oktatás és a kultúra terén bekövetkezett változásokra. Úgy véljük, megengedhetetlen, hogy 1990 után először ne képviseltessük magunkat olyan megyék irányításában, amelyekbe a magyarság számaránya negyven százalék körüli, vagy még magasabb” – közölte Borbély.
Németh elmondta: jövőre Magyarországon és Romániában olyan választások lesznek, amelyek nagymértékben kihatnak a következő esztendőkben a magyar–román kapcsolatokra. A két ország között lényegesen szorosabb együttműködés, mélyebb szövetségi kapcsolat alakulhat ki, összekötheti őket az atlanti elkötelezettség. A magyar politikus szerint ennek azért van nagy jelentősége, mert az amerikai külpolitika ezekben a hónapokban alakítja ki a közép- és kelet-európai térséggel kapcsolatos irányvonalát.
Szerinte a két országnak együttesen kell hangot adnia az új orosz külpolitikát elutasító álláspontnak, mivel az az érdekszférákat akarja újjáéleszteni az említett térségben. A jelenlegi moldovai helyzet ismeretében ez különösen fontos – hangsúlyozta Németh. A felek fontosnak tartották, hogy Moldova megőrizhesse függetlenségét, területi integritását, és – mint a politikus fogalmazott – ezt nagymértékben szolgálhatja, ha a transznisztriai régió valós területi autonómiát kap.
A budapesti küldöttség kedden érkezett Bukarestbe, ahol Németh Zsolt leszögezte: minél többen fogják képviselni az erdélyi magyarságot az Európai Parlamentben, annál nagyobb az esély arra, hogy meg lehessen valósítani az erdélyi magyar közösség által fontosnak tartott célkitűzéseket; ezek között is kiemelkedő jelentőségű az autonómia. A nap során a delegáció az RMDSZ székhelyén megbeszélést folytatott a szövetség vezetőivel.
Előtte találkoztak Szász Jenővel, a Magyar Polgári Párt elnökével is. Markó Béla elmondta: áttekintették a Románia és Magyarország kapcsolatait érintő legfontosabb kérdéseket, külön hangsúlyt helyezve a határokon átnyúló együttműködésre. Markó örömmel nyugtázta, hogy vendégei kedvezően értékelték az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megállapodása révén létrejött magyar összefogást, amely szerintük lehetőséget biztosít a romániai magyarság számára, hogy jó eredményeket érjen el az EP-választásokon.
Markó azzal a kéréssel fordult a magyarországi politikusokhoz, hogy támogassák ezt az összefogást, Erdélyben erre óhatatlanul szükség van. „A magyar összefogás sikerében nagyon bízunk” – jelentette ki Németh Zsolt, aki fontosnak tartotta, hogy a romániai magyarság nagy számban menjen el szavazni. Leszögezte: „Nem lehet magyar érdek az a nézet, hogy ne vegyenek részt a magyarok az európai parlamenti választásokon”.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.