Fotó: Agerpres
2011. október 10., 06:372011. október 10., 06:37
Mint arról beszámoltunk, a rendszer részeként Romániában a dél-olténiai Deveselu légi támaszpontra kívánnak elfogórakéta-ütegeket telepíteni, amelyek 2015-re állhatnak hadrendbe.
Jean-Pierre Boucheron francia parlamenti képviselő, a NATO Parlamenti Közgyűlésének allenöke szombaton úgy nyilatkozott, a rakétapajzs szerinte nem szolgálja a biztonság növelését, mivel a rendszer az ellenség által kilőtt rakéták háromnegyedét átengedné. „Megértem, hogy Románia fontosnak tartja a szerződés megkötését az Egyesült Államokkal, hogy szavatolja saját védelmét. Személy szerint én ugyanakkor azt hiszem, ez a rendszer nem szolgálja a biztonságunkat. Az összes szakértő tudja, hogy egy rakétatámadás esetén a rakéták háromnegyedét átengedné. Egy ilyen rendszer agressziót generálhat. Nem értem, hogy amerikai barátaink miért gyakorolnak ránk nyomást azért, hogy kiépítsük a rendszert. Egy radarrendszer kiépítése rendben lenne, hiszen így legalább tudnánk, honnan jönnek a rakéták. De az igazi biztonság az elrettentésben rejlik. Ha meg akarnak támadni, azonnali nukleáris csapás lesz a válasz. Nem a rakétavédelmi rendszer számít, hanem a reakcióra való képesség” – hangoztatta Boucheron.
Szerinte a jelenlegi helyzetben másra kellene költeni a pénzt, és az amerikaiaknak hatékonyabb módozatokat kellene találniuk az Európával való együttműködésre ahelyett, hogy megkísérelne bevonni ebbe a tervbe, ahogy az huszonöt évvel ezelőtt a csillagháborús terv esetében is történt. Loic Bouvard, a francia delegáció vezetője ugyanakkor tegnap közleményben tudatta, hogy Boucheron nem a hivatalos francia álláspontot képviselte. Bogdan Aurescu román külügyi államtitkár válaszában azt mondta: a rakétavédelmi rendszer pontosabb és korszerűbb lesz a korábbi hasonló rendszereknél, és az Obama-kormányzat azon szemléletét tükrözi, miszerint nem interkontinentális, hanem rövid és középhatótávolságú rakétatámadástól kell tartani. Emellett úgy vélte, a rakétapajzs kiépítése politikai haszonnal is jár, hiszen azt nem lehet támadó rendszerré átalakítani, ezzel pedig a NATO a külvilágnak is jelzi, hogy valóban a közös védelem elve alapján működik.
Mint arról beszámoltunk, a rakétapajzs kiépítését Moszkva ellenzi, mivel úgy véli, hogy annak célja az orosz stratégiai elrettentő potenciál csökkentése. A parlamenti közgyűlés tudományos és műszaki bizottságának ülésén Bato Z. Zsambalnimbujev orosz parlamenti képviselő azt firtatta, miért zárkózik el a NATO attól, hogy az új rendszer kiépítése helyett egyesítse az orosz elhárítóegységekkel a már meglévő kapacitásokat. Az orosz politikus szerint a rendszerek egyesítése a NATO-tagállamok, illetve egész Európa és Oroszország biztonságát is szavatolná. Válaszában Sorin Ducaru, Románia NATO-nagykövete azzal érvelt az ötlet ellen, hogy a NATO nem bízhatja Oroszországra tagállamainak védelmét, mint ahogy Moszkva sem bízhatja saját védelmét a NATO-ra, lévén, hogy csupán partnerségben állnak egymással, nem pedig szövetségben.
Ducaru egyébként arról is beszélt, hogy a rendszer kiépítése mintegy 2–300 millió eurójába kerül majd a NATO tagállamainak.
A pénteken kezdődött tanácskozáson ugyanakkor a rakétapajzs mellett számos egyéb téma is napirendre került. Karl Lamers, a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke a NATO koszovói erőinek visszavonása ellen foglalt állást pénteken. Lamers szerint a NATO-nak alaposabban meg kellene vizsgálnia a koszovói erők visszavonási terveit, s annak a véleménynek adott hangot, hogy több időt kellene ott tölteniük az ország stabilizálása érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy szeptember végén ismét nőtt a feszültség a koszovói–szerb határon, miután összecsapásra került sor a nemzetközi rendfenntartók és koszovói szerb tiltakozók között. Lamers leszögezte: a nemzetközi szervezet abban érdekelt, hogy Koszovóban igazi soknemzetiségű állam épüljön ki, erősödjék meg a jogállamiság, szorítsák vissza a korrupciót és erősödjék a gazdaság. Lamers emellett üdvözölte Románia döntését, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeit befogadja területére. Rámutatott: ez létfontosságú hozzájárulást jelent az egész NATO biztonságához.
A tanácskozás egyik legfőbb témája az „arab tavasz”, vagyis az észak-afrikai helyzet, valamint Afganisztán ügye. Ennek az országnak a jövőjéről már pénteken tanácskoztak a résztvevők, elsősorban arról, hogy az afgán kormány miként lesz képes 2014-ig teljesen átvenni a közigazgatási feladatok ellátását. A figyelem középpontjában áll a NATO-t is érintő európai pénzügyi válság, a tanácskozás résztvevői áttekintik, miként alakulhat a jövőben a szövetség finanszírozása. A legtöbb országban nem növekedtek a védelmi kiadások. Mivel azonban a NATO katonai és politikai feladatokat egyaránt ellát, az általa elindított missziókat a jövőben is folytatni kívánja. A tagországok, valamint a nemzetközi szervezettel kapcsolatban lévő államok nemzeti parlamenti küldöttségeinek a fórumát jelentő NATO Parlamenti Közgyűlés bukaresti tanácskozásán nagy hangsúlyt kap a gazdasági válság hatása a tagországok katonai kiadásaira. A testület védelmi bizottsága egyébként tegnap elfogadott egy jelentést, miszerint a NATO legfőbb prioritása az afganisztáni béketeremtő misszió. A tanácskozás ma ér véget.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
A koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan miniszterelnök, leszögezve egyúttal, hogy egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.
Huszonegy megye 102 településén, valamint a fővárosban volt szükség az elmúlt 24 órában a katonai tűzoltók beavatkozására a heves esőzések és havazások, hóviharok okozta károk miatt – tájékoztatott a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya.
Nicușor Dan államfővel a költségvetés előkészítéséről, a közigazgatási reformcsomagról és külpolitikai kérdésekről egyeztettek a koalíció vezetői – számolt be kedd este az elnöki hivatalban tartott találkozóról Ilie Bolojan miniszterelnök.
Nem hazudtolta meg magát a szerda reggelig érvényben levő, havazás miatt kiadott vörös riasztás Bukarestben és Ilfov megyében: a fővárosban és környékén kedden és szerdára virradóra legalább 30–35 centiméteres, de akadt, ahol 50 centis hóréteg képződött.
Erős havazás és viharos szél miatt narancssárga riasztást adtak ki az ország több térségére, és bár a zord időjárás elsősorban az ország déli részét érinti, a hatóságok országszerte készültségbe helyezték a beavatkozó egységeket.
Az elmúlt 35 évben több mint 4,16 millió fővel csökkent Románia lakossága – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke, Tudorel Andrei által kedden közzétett elemzésből.
Jövő heti ülésén dönthet a bukaresti kormány a helyi adók csökkentését lehetővé tevő új szabályozásról, amelyet a koalícióban részt vevő RMDSZ kezdeményezett – jelentette be kedden Kelemen Hunor, a szövetség elnöke.
Vita robbant ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Radu Miruță védelmi miniszter között, miután előbbi kedden bejelentette: a kormánykoalíció vezetői a rendfenntartó szervek alkalmazottai és a civilek étkezési juttatásának csökkentéséről tárgyalnak.
A Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) előbb-utóbb ki kell lépnie a kormányból, ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) továbbra is szabotálja az Ilie Bolojan miniszterelnök által előterjesztett reformokat – jelentette ki Robert Sighiartău liberális képviselő.
Látogatottsági adatok