Bukarestben ülésezik a NATO Parlamenti Közgyűlése

Mint arról beszámoltunk, a rendszer részeként Romániában a dél-olténiai Deveselu légi támaszpontra kívánnak elfogórakéta-ütegeket telepíteni, amelyek 2015-re állhatnak hadrendbe.

Jean-Pierre Boucheron francia parlamenti képviselő, a NATO Parlamenti Közgyűlésének allenöke szombaton úgy nyilatkozott, a rakétapajzs szerinte nem szolgálja a biztonság növelését, mivel a rendszer az ellenség által kilőtt rakéták háromnegyedét átengedné. „Megértem, hogy Románia fontosnak tartja a szerződés megkötését az Egyesült Államokkal, hogy szavatolja saját védelmét. Személy szerint én ugyanakkor azt hiszem, ez a rendszer nem szolgálja a biztonságunkat. Az összes szakértő tudja, hogy egy rakétatámadás esetén a rakéták háromnegyedét átengedné. Egy ilyen rendszer agressziót generálhat. Nem értem, hogy amerikai barátaink miért gyakorolnak ránk nyomást azért, hogy kiépítsük a rendszert. Egy radarrendszer kiépítése rendben lenne, hiszen így legalább tudnánk, honnan jönnek a rakéták. De az igazi biztonság az elrettentésben rejlik. Ha meg akarnak támadni, azonnali nukleáris csapás lesz a válasz. Nem a rakétavédelmi rendszer számít, hanem a reakcióra való képesség” – hangoztatta Boucheron.

Szerinte a jelenlegi helyzetben másra kellene költeni a pénzt, és az amerikaiaknak hatékonyabb módozatokat kellene találniuk az Európával való együttműködésre ahelyett, hogy megkísérelne bevonni ebbe a tervbe, ahogy az huszonöt évvel ezelőtt a csillagháborús terv esetében is történt. Loic Bouvard, a francia delegáció vezetője ugyanakkor tegnap közleményben tudatta, hogy Boucheron nem a hivatalos francia álláspontot képviselte. Bogdan Aurescu román külügyi államtitkár válaszában azt mondta: a rakétavédelmi rendszer pontosabb és korszerűbb lesz a korábbi hasonló rendszereknél, és az Obama-kormányzat azon szemléletét tükrözi, miszerint nem interkontinentális, hanem rövid és középhatótávolságú rakétatámadástól kell tartani. Emellett úgy vélte, a rakétapajzs kiépítése politikai haszonnal is jár, hiszen azt nem lehet támadó rendszerré átalakítani, ezzel pedig a NATO a külvilágnak is jelzi, hogy valóban a közös védelem elve alapján működik.

Mint arról beszámoltunk, a rakétapajzs kiépítését Moszkva ellenzi, mivel úgy véli, hogy annak célja az orosz stratégiai elrettentő potenciál csökkentése. A parlamenti közgyűlés tudományos és műszaki bizottságának ülésén Bato Z. Zsambalnimbujev orosz parlamenti képviselő azt firtatta, miért zárkózik el a NATO attól, hogy az új rendszer kiépítése helyett egyesítse az orosz elhárítóegységekkel a már meglévő kapacitásokat. Az orosz politikus szerint a rendszerek egyesítése a NATO-tagállamok, illetve egész Európa és Oroszország biztonságát is szavatolná. Válaszában Sorin Ducaru, Románia NATO-nagykövete azzal érvelt az ötlet ellen, hogy a NATO nem bízhatja Oroszországra tagállamainak védelmét, mint ahogy Moszkva sem bízhatja saját védelmét a NATO-ra, lévén, hogy csupán partnerségben állnak egymással, nem pedig szövetségben.

Ducaru egyébként arról is beszélt, hogy a rendszer kiépítése mintegy 2–300 millió eurójába kerül majd a NATO tagállamainak.

Koszovó: ellenzett NATO-kivonulás

A pénteken kezdődött tanácskozáson ugyanakkor a rakétapajzs mellett számos egyéb téma is napirendre került. Karl Lamers, a NATO Parlamenti Közgyűlésének elnöke a NATO koszovói erőinek visszavonása ellen foglalt állást pénteken. Lamers szerint a NATO-nak alaposabban meg kellene vizsgálnia a koszovói erők visszavonási terveit, s annak a véleménynek adott hangot, hogy több időt kellene ott tölteniük az ország stabilizálása érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy szeptember végén ismét nőtt a feszültség a koszovói–szerb határon, miután összecsapásra került sor a nemzetközi rendfenntartók és koszovói szerb tiltakozók között. Lamers leszögezte: a nemzetközi szervezet abban érdekelt, hogy Koszovóban igazi soknemzetiségű állam épüljön ki, erősödjék meg a jogállamiság, szorítsák vissza a korrupciót és erősödjék a gazdaság. Lamers emellett üdvözölte Románia döntését, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszer elemeit befogadja területére. Rámutatott: ez létfontosságú hozzájárulást jelent az egész NATO biztonságához. 

A NATO-t is érinti a pénzügyi válság

A  tanácskozás egyik legfőbb témája az „arab tavasz”, vagyis az észak-afrikai helyzet, valamint Afganisztán ügye. Ennek az országnak a jövőjéről már pénteken tanácskoztak a résztvevők, elsősorban arról, hogy az afgán kormány miként lesz képes 2014-ig teljesen átvenni a közigazgatási feladatok ellátását.    A figyelem középpontjában áll a NATO-t is érintő európai pénzügyi válság, a tanácskozás résztvevői áttekintik, miként alakulhat a jövőben a szövetség finanszírozása. A legtöbb országban nem növekedtek a védelmi kiadások. Mivel azonban a NATO katonai és politikai feladatokat egyaránt ellát, az általa elindított missziókat a jövőben is folytatni kívánja. A tagországok, valamint a nemzetközi szervezettel kapcsolatban lévő államok nemzeti parlamenti küldöttségeinek a fórumát jelentő NATO Parlamenti Közgyűlés bukaresti tanácskozásán nagy hangsúlyt kap a gazdasági válság hatása a tagországok katonai kiadásaira. A testület védelmi bizottsága egyébként tegnap elfogadott egy jelentést, miszerint a NATO legfőbb prioritása az afganisztáni béketeremtő misszió. A tanácskozás ma ér véget.